close
Ugrás a tartalomhoz

Drowned World Tour

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madonna
Drowned World Tour
BERJAYA
Információk
Népszerűsített albumRay of Light · Music
Kezdés2001. június 9.
Befejezés2001. szeptember 15.
Helyszínek
Szakaszok2
Koncertek47
Bevétel76,8 millió USD
Madonna-koncertkronológia
The Girlie Show
(1993)		Drowned World Tour
(2001)		Re-Invention World Tour
(2004)

A Drowned World Tour (a promócióban: Drowned World Tour 2001) amerikai énekesnő, Madonna ötödik koncertturnéja volt, amelyet hetedik és nyolcadik stúdióalbuma, a Ray of Light (1998) és a Music (2000) megjelenésének népszerűsítésére indított. A turné 2001. június 9‑én kezdődött a Palau Sant Jordiban, Barcelonában, és szeptember 15‑én zárult a Staples Centerben Los Angelesben. Ez jelentette az énekesnő első turnéját nyolc év kihagyás után, a The Girlie Show (1993) óta.

A turnét eredetileg 1999‑re tervezték, azonban Madonna filmforgatási elfoglaltságai (The Next Best Thing), brit filmrendezővel, Guy Ritchievel kötött házassága, valamint fiuk, Rocco születése miatt elhalasztották.

Mindössze három hónap felkészülési idő állt rendelkezésre, így Madonna gyorsan összeállította kreatív csapatát, amelynek tagjai között volt a koreográfus Jamie King és Christian Vincent, valamint a divattervező Jean-Paul Gaultier, aki a műsor különböző tematikus szakaszaihoz Madonna pályafutásának eltérő korszakait megidéző jelmezeket készített. A koncert négy tematikus felvonásra tagolódott — Punk rock/Rock ’n’ Roll Punk Girl, Geisha Girl, Cyber Cowgirl és Spanish Girl/Ghetto Girl —, a számlista pedig elsősorban a Ray of Light és a Music albumokra épült, mindössze két, az 1990-es éveket megelőző slágerrel: a „Holiday” (1983) és a „La Isla Bonita” (1987) hangzott el. A kritikusok kiemelték a produkció látványvilágát és színpadi megvalósítását, ugyanakkor néhányan hiányolták Madonna korai slágereinek nagyobb arányú szerepeltetését. A turné 76,8 millió dolláros bevételével (2025-ös árfolyamon számolva: 139,64$ millió dollár) és több mint 730 000 nézőjével 2001 legnagyobb bevételű szólóturnéja lett. A Michigan államban rögzített előadás élőben került adásba az HBO csatornán, majd VHS‑en és DVD‑n is megjelent Drowned World Tour 2001 címmel.

Előzmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatodik stúdióalbuma, a Bedtime Stories 1994 végi megjelenését követően Madonna eredetileg egy újabb koncertturnét tervezett. Az olasz Corriere della Sera 1995 januárjában arról számolt be, hogy az énekesnő az év tavaszán vagy őszén Olaszországba is ellátogat majd a turné keretében.[1] A terveket azonban márciusban elvetették, miután Madonna elfogadta Eva Perón szerepét Alan Parker Evita című filmadaptációjában; ez arra késztette őt és menedzsmentjét, hogy minden turnézással kapcsolatos tevékenységet töröljenek.[2][3]

A hetedik stúdióalbuma, a Ray of Light (1998) megjelenését követően ismét felmerültek a turnétervek, azonban az 1999-re tervezett koncertkörutat végül elvetették, mivel Madonna ekkor elsősorban anyai teendőire és filmes kötelezettségeire összpontosított.[4][5] 2000-re már kapcsolatban állt az angol filmrendezővel, Guy Ritchievel, megszületett közös fiuk, Rocco, és megjelent nyolcadik stúdióalbuma, a Music.[5][6] Ugyanazon év novemberében jelezte, hogy készen áll a turnézásra, és úgy fogalmazott, hogy „vannak ötleteim egy nagy turnéhoz. Úgy érzem, eljött az ideje”.[7] 2001 áprilisában hivatalosan is bejelentette világkörüli turnéját — első koncertkörútját nyolc év kihagyás után —, amely mindössze három hónap alatt állt össze.[8][9]

A Drowned World Tour 2001. június 9‑én indult Barcelona Palau Sant Jordi arénájában, és szeptember 15‑én ért véget Los Angeles Staples Center csarnokában.[10] Eredetileg két, Kölnbe tervezett koncerttel kezdődött volna a turné, ám ezeket technikai problémák miatt lemondták, ami 35 000 visszatérített jegyet eredményezett.[11][12] Egy további, New Jersey‑be tervezett fellépést Madonna betegsége miatt töröltek, így az eredetileg ötven előadásból végül negyvenhét valósult meg.[13][14]

Összetétel

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koncepció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turné nevét J. G. Ballard 1962‑es regényéről (The Drowned World) és Madonna 1998‑as kislemezéről (Drowned World/Substitute for Love) kapta.[15][16] Liz Rosenberg úgy nyilatkozott, hogy ez lesz Madonna „eddigi leggrandiózusabb látványshow‑ja”.[17] A produkció négy, egymástól élesen elkülönülő tematikus felvonásra épült — Punk rock/Rock ’n’ Roll Punk Girl, Geisha Girl, Cyber Cowgirl és Spanish Girl]]/Ghetto Girl —, amelyek Madonna folyamatosan változó művészi személyiségének különböző korszakait jelenítették meg. Madonna a műsort olyan színházi jellegű, eklektikus hatások ötvözeteként képzelte el, mint a harcművészetek, a flamenco, a punk és a cirkuszi előadásmód.[18] A setlist elsősorban a Music és a Ray of Light albumokra épült; az 1990 előtti életművet mindössze két dal képviselte: a „Holiday” (1983) és a „La Isla Bonita” (1987).[19][20] Ez tudatos döntés volt az énekesnő részéről, aki elmondta, hogy nem szeretett volna „slágerparádét”, hanem inkább „az utóbbi három lemezem és az Evita óta végzett munkám ünneplését” kívánta megvalósítani.[21] [22]

Madonna személyesen felügyelte a táncosok meghallgatását New Yorkban, a koreográfus Jamie King és a táncos Christian Vincent társaságában.[9][23] King, akit a turné kreatív igazgatójává és hivatalos koreográfusává neveztek ki, később úgy nyilatkozott, hogy az élmény olyan intenzív volt, hogy fizikailag rosszul lett tőle.[24] Miután 2000-ben gitárórákat kezdett venni a zenész Monte Pittmantől, Madonna a műsor során több dalt is előadott akusztikus és elektromos gitáron egyaránt;[23] Pittman a zenekar tagjaként a színpadon is csatlakozott hozzá. A társulat tagjai között voltak a régóta vele dolgozó háttérénekesek, Niki Haris és Donna De Lory, valamint az elektronikus zenei producer Stuart Price, aki basszusgitáron és billentyűkön játszott.[23][25] A próbák heti öt napon át, napi tizenhárom órában zajlottak. „Nem látom értelmét egy előadásnak, ha nem nyújtasz valamit, ami teljesen lenyűgözi az érzékeket” – magyarázta Madonna, hangsúlyozva, hogy számára az élő fellépés „a színházról, a drámáról, a meglepetésekről és a feszültségről szól”.[26]

A turné plakátját és logóját a Chase Design Group készítette, akik célja az volt, hogy visszaadják a produkció éteri és többrétegű jellegét. A cég alapítója, Margo Chase a koncertet „többrétegű zenei és spirituális utazásként, különböző világokon átívelő élményként” jellemezte, ami arra inspirálta a csapatot, hogy egyedi ikont és tipográfiát tervezzenek, amely megragadja a műsor különleges atmoszféráját. Madonna kérésére a végső arculat arab és héber elemeket is tartalmazott, utalva az énekesnő kabbala iránti érdeklődésére. Több plakátterv is készült, ám Madonna végül azt választotta, amely a „What It Feels Like for a Girl” videóklipjéből vett közeli felvételt használta.[27]

Színpad és technikai megvalósítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
BERJAYA
BERJAYA
A képek a színpad két koncepciórajzát ábrázolják.

A Drowned World turnét Mark Spring produkciós menedzser a valaha dolgozott legösszetettebb projektként jellemezte, „mozgásban lévő gépezetnek” nevezve.[28] A produkció mérete óriási volt: két Boeing 747 szállította a show-t Európából az Egyesült Államokba, és több mint 300 teherszállító jármű vitt át több mint 100 tonnányi felszerelést.[18][23] A színpad — amely három teniszpálya méretével vetekedett — hatalmas felső rácsszerkezettel, motorokkal és videófalakkal rendelkezett, valamint olyan kellékekkel, mint a mechanikus bika és a légi akrobatikához szükséges függesztések.[28]

A produkció három díszletépítő vállalatot és több mint száz szakemberből álló stábot foglalt magában, köztük világítástechnikusokat, hangmérnököket, táncosokat és stylistokat.[28] Madonna perfekcionizmusa a legapróbb részletekre is kiterjedt; személyesen vette észre a hanghibákat, ami arra késztette a mérnököket, hogy úttörő technikákkal kísérletezzenek, például 14 kHz-es frekvenciákkal és izolált erősítőkkel.[29] A Front of House (FOH) hangmérnök, Dave Kob kiemelte a show technikai követelményeit és zenei sokszínűségét — a heavy metaltől a flamencóig —, és dicsérte Madonnát, amiért a megterhelő koreográfia ellenére végig élőben énekelt. „Keményen dolgozik” – jegyezte meg –, „és ugyanezt várja el mindenki mástól is”.[30]

Divat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turné jelmezeinek megalkotására Jean-Paul Gaultiert kérték fel, aki a tematikus felvonásokhoz igazodva a punk, a skót, a gésa, a cowboy és a spanyol hatásokat ötvözte.[20][31][32] A tervezések között szerepeltek a Madonna korai éveire utaló, szaggatott ingek és cipzáras nadrágok; a „Nothing Really Matters” (1999) videóklipből inspirált gésa-parókák és sminkek; a „Don't Tell Me” hangulatát idéző bőr chaps nadrágok farmerrel; valamint olyan összeállítások, amelyek a „La Isla Bonita” és az Evita elemeit ötvözték.[17] A leglátványosabb darabok közé tartozott egy piros-fekete, kézzel festett kimono, amelynek hatalmas ujjai teljes kiterjesztésben mintegy 50 láb (15 m) fesztávolságot értek el.[33] A DSquared tervezőpáros, Dean and Dan Caten „ghetto fabulous” stílusú darabokkal járult hozzá a kollekcióhoz, amelyek Madonna akkori esztétikáját tükrözték.[17] A jelmezek felügyeletét a hosszú ideje vele dolgozó stylist, Arianne Phillips látta el, aki egyes darabokat maga tervezett, másokat Gaultier-vel közösen alakított ki.[34]

Koncert összefoglaló

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
BERJAYA
BERJAYA
Madonna az „Impressive Instant” (balra) és a „Frozen” (jobbra) előadása közben

A műsor a „Drowned World/Substitute for Love” előadásával kezdődött: Madonna egy emelkedő platform tetején, szárazjégfelhőből lépett elő, punk ihletésű öltözetben, amelyhez tartan kilt is tartozott. Ezután a lendületes „Impressive Instant” következett, gázálarcos és fekete hálóruhás táncosokkal körülvéve. A „Candy Perfume Girl” alatt elektromos gitáron játszott, majd a „Beautiful Stranger” előadását Niki Haris és Donna De Lory társaságában adta elő, pszichedelikus vizuális effektek között az KicsiKÉM – Austin Powers 2. film motívumaival. A szegmens a „Ray of Light” energikus előadásával zárult.

A hangulatváltást a „Paradise (Not For Me)” alatt vetített videó vezette be, amelyben Madonna gésaként jelent meg, miközben a színpad fölött szinte meztelen táncosok lógtak fejjel lefelé. Az énekesnő ezután fekete parókában és kimonóban tért vissza a színpadra, hogy előadja a „Frozen” című dalt. Az „Open Your Heart” (1987) kezdő hangjai a „Nobody’s Perfect” felé vezettek át, amelyben Madonna egy szimbolikus önfeláldozási jelenetet jelenített meg. A „Mer Girl” egy gyors tempójú ninja-harcjelenetbe torkollott a „Sky Fits Heaven” alatt, amelynek végén Madonna egy sörétes puskát ragadott, és eljátszotta, hogy rálő az egyik táncosra.

A szegmens a „What It Feels Like for a Girl” remixével zárult, ahol anime ihletésű jelmezekbe öltözött táncosok repültek át a színpadon, miközben a kivetítőn Satoshi Kon 1997-es filmje, a Perfect Blue, valamint az erotikus anime műfajába tartozó Urotsukidōji stilizált képi világa jelent meg.

BERJAYA
A „Music” záróelőadása.

A záró szegmens, a Spanish Girl/Ghetto Girl egy tangó-előadással kezdődött, amely a „Don’t Cry for Me Argentina” instrumentális változatára épült, miközben gyertyák szegélyezték a színpadot. Madonna egy forgó bőr emelvény tetején jelent meg, hogy elénekelje a „Lo Que Siente La Mujer” című dalt, fekete nadrágban és hát nélküli ruhában. Ezután gitáron kísérte magát a „La Isla Bonita” előadása során, flamenco táncosokkal körülvéve.

Ezt egy mashup követte, amely a „Holiday” és a Stardust 1998-as slágere, a „Music Sounds Better With You” elemeit ötvözte, Niki Haris és Donna De Lory közreműködésével. A show a „Music” előadásával zárult, amelyben a teljes tánckar részt vett; a magasból konfetti hullott, a kivetítőkön pedig Madonna korábbi videóklipjeinek montázsa futott. A koncert végét a képernyőn felvillanó „The End” felirat jelezte.

Az európai állomásokon a koncert után egy extra videó is lejátszásra került, amelyben Ali G humoros üzenetben közölte a közönséggel, hogy „Madonna nem jön vissza, szóval menjetek, húzzatok innen”, majd gúnyosan megjegyezte, hogy a Backstreet Boys következik, és „egyikünk sem akar itt maradni arra”.[35] A Los Angeles-i záróelőadásokat a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások miatt módosították. Madonna a műsort egy amerikai zászlós kiltben nyitotta tiszteletadásként; a „Mer Girl” megrendezett lövésjelenetét egy megbékélést kifejező gesztus váltotta fel; „The Funny Song” kikerült a setlistből; a „Holiday” alatt pedig az összes táncos csatlakozott hozzá a színpadon.

Kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
BERJAYA
A Variety kritikusa, Phil Gallo a „Don't Tell Me” előadását „az este leglenyűgözőbb számának” nevezte.

A Drowned World turné kritikai fogadtatása általában pozitív volt; a bírálók kiemelték Madonna színpadi jelenlétét és a show teatralitását. Rafael Estefanía a BBC Mundo munkatársa a barcelonai nyitóestét „az utóbbi idők egyik legjobb előadásának” nevezte, megjegyezve, hogy Madonna színpadi jelenléte „éppoly robbanékony, mint valaha”, míg az El País „látványosnak” és „megdöbbentőnek” minősítette.[36][37]

Az ABC News kiemelte Madonna légi akrobatikus mutatványait, míg The Independent kritikusa, Simon O’Hagan úgy fogalmazott, hogy az énekesnő törekvése egy teljes körű látványosság megalkotására „kiterjesztette annak határait, hogy egy rock- és popkoncert mit érhet el”, és addigi legmerészebb turnéjának nevezte.[20][28] További dicséret érkezett a Clarín, a Variety magazin és az NME részéről is, amelyek méltatták Madonna munkabírását, és hangsúlyozták, hogy kevés előadó képes felülmúlni tartósságát és hatását a popzene világában.[38][39][40]

A kritikusok széles körben méltatták a turné technikai kifinomultságát. Az El País, a musicOMH és a The Independent egyaránt dicsérte az „alakváltó” színpadot, a látványos vizuális megoldásokat és a „kiváló” világítást.[37][41][42] Az MTV hangsúlyozta a jelmezek és a teatralitás szerepét a koncertélmény fokozásában, míg a Slant Magazine a produkciót „technikailag hibátlannak” nevezte, Madonna perfekcionizmusának bizonyítékaként.[16][19] Ugyanakkor néhány kritikus — köztük Rafael Estefanía és az Entertainment Weekly — megjegyezte, hogy a látványos technológia időnként elnyomta a zenét.[15][36] Madonna energiáját és kreatív lendületét szintén sokan méltatták. Az NME, a Variety és a The Guardian szerzői kiemelték újító szemléletét és azt a képességét, hogy folyamatosan a zenei trendek előtt jár. Alex Petridis úgy fogalmazott, hogy a produkció „méltó a világ leghíresebb nőjéhez”.[39][40][43]

Nem minden kritika volt elismerő. Az argentin La Nación a spontaneitás és a közönséggel való interakció hiányát rótta fel, a produkciót túlságosan megkomponáltnak nevezve. The New York Times kritikusa, Jon Pareles Madonna erősebb énekteljesítményét méltatta, ugyanakkor „arroganciáját” és távolságtartását bírálta, megjegyezve, hogy az énekesnő mintha lenézné a közönséget.[44][45] A Spin a koherens narratíva hiányát emelte ki, míg a New York magazin szerint a „Nobody’s Perfect” és az „I Deserve It” előadásai alulteljesítettek.[46][47] Ethan Brown Madonnát „frusztrálóan kis színpadi jelenlétűnek” írta le, aki gyakrabban maradt mozdulatlan, mint amennyire uralta volna a teret.[47] A legélesebb bírálat a Los Angeles Times újságírójától, Rafael Esparzától érkezett, aki kedvezőtlenül hasonlította össze a produkciót Janet Jackson All for You Tour turnéjával. Gúnyolta Madonna „olcsó karate-mutatványait, country–western karaoke-ját, tolószék-tempójú koreográfiáját”, a közönséggel való interakció hiányát és „giccses” jelmezeit.[48]

BERJAYA
BERJAYA
Madonna a „La Isla Bonita” (balra) és a „Holiday” (jobbra) előadása közben; ez a két dal volt az egyetlen, amely az 1990 előtti repertoárból bekerült a turné műsorába. Az 1980-as évekbeli slágerek hiánya néhány kritikust elégedetlenné tett.

A kritikusok visszatérő észrevétele volt, hogy Madonna kihagyta az 1980-as évekbeli „klasszikus” slágereinek nagy részét. A VH1 újságírója, Christopher Rosa csalódásként értékelte a klasszikusok hiányát, és megjegyezte, hogy Madonna „hidegebbnek tűnt, mint valaha”.[49] The Guardian kritikusa, Caroline Sullivan szintén bírálta a korai slágerek mellőzését, úgy fogalmazva, hogy „egészséges gondolkodású ember nem hallgatná szívesebben a ‘Candy Perfume Girl’-t, mint a ‘Like a Virgin’-t”.[50] David Nielsen, a San Angelo Standard-Times munkatársa megkérdőjelezte, hogy egy ilyen hosszú turnészünet után miért hagyta ki Madonna a védjegyének számító dalokat.[51] Ugyanakkor több kritikus megvédte a döntést. A Slant Magazine szerzője, Sal Cinquemani szerint a kevésbé ismert dalok „merészebb számokká” váltak a színpadon, míg Alex Petridis üdvözölte az elvárásokkal való szembemenést, „olyan gesztusnak” nevezve, „amelyre egyetlen stadionokat megtöltő előadó sem lenne képes – képzeljük el, hogy a the Rolling Stones csak az utolsó két albumáról játszik, és próbáljunk nem megrettenni”.[16][43] Joel Selvin, a San Francisco Chronicle kritikusa úgy vélte, hogy a dalválasztás „irreleváns” volt a show összhatásához képest.[52]

A 2001-es Pollstar-díjátadón a Drowned World jelölést kapott az Év nagy turnéja és a Legkreatívabb színpadi produkció kategóriákban, ám mindkét elismerést végül a U2 Elevation Tour turnéja nyerte el.[53] Évekkel később, Madonna tizenkét turnéját rangsoroló 2024-es listájában Sal Cinquemani az ötödik helyre sorolta a Drowned Worldöt, kiemelve a multimédiás innovációt és a művészi ambíciót. Megjegyezte, hogy a kevés régebbi dal ellenére a turné Madonna jelenre és jövőre irányuló alkotói fókuszát hangsúlyozta.[54]

Kereskedelmi teljesítmény, közvetítés és felvétel

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Drowned World Tour kizárólag Európát és az Egyesült Államokat érintette, és Madonna pályafutása során először hagyta ki Kanadát a torontói időbeosztási ütközések miatt.[14][55] A turnét az AOL szponzorálta, és elővásárlási lehetőséget biztosított előfizetőinek a nyilvános jegyértékesítés előtt.[56] A kereslet hatalmas volt: Londonban az Earls Court Exhibition Centre első meghirdetett koncertje tizenöt perc alatt telt be, ami öt további dátum hozzáadását eredményezte — ezek is mind elkeltek hat órán belül.[10][57] Madonna hivatalos weboldala az első tíz percben több mint egymillió látogatást regisztrált, a jegyértékesítési vonalra pedig több mint 30 millió hívási kísérlet érkezett — 265 kezelő dolgozott a forgalom kezelésén. A londoni koncertek így a brit koncerttörténelem leggyorsabban eladott előadásai közé kerültek.[58][59] Az Egyesült Államokban szintén minden dátum gyorsan telt be, köztük a négy Los Angeles-i koncert, amelyek mindössze tizenhét perc alatt fogytak el.[14] [57] [60] A 47 előadás során több mint 730 000 jegy kelt el, a bevétel pedig 76,8 millió dollárt tett ki (inflációval kiigazítva kb. ($139.64 millió dollár 2025-ben. A Drowned World így 2001 legnagyobb bevételű szólóturnéja lett, és összesítésben a negyedik helyet érte el a U2 Elevation Tourja, az ’N Sync PopOdyssey turnéja és a Backstreet Boys Black & Blue Tour-ja mögött.[61][62]

A The Palace of Auburn Hill-]ben tartott augusztus 26-i koncertet rögzítették és élőben közvetítették az HBO csatornán Madonna Live: The Drowned World Tour címmel; ez Madonna harmadik együttműködése volt a hálózattal a Blond Ambition World Tour és a The Girlie Show közvetítései után.[63][64] A műsort Hamish Hamilton rendezte és Marty Callner producerelte; 5,7 millió nézőt vonzott, ezzel az HBO harmadik legnézettebb koncertközvetítése lett 1997 óta.[57][65] A közvetítés két Primetime Emmy-díj-jelölést kapott, és elnyerte a Legjobb tévés koncert díját a 2002-es AOL TV Viewer Awards-on.[66][67] A koncertfelvétel VHS-en és DVD-n Drowned World Tour 2001 címmel jelent meg november 13-án — ugyanazon a napon, mint Madonna második válogatásalbuma, a GHV2.[68] A borítófotókat Rosie O’Donnell készítette; a kiadvány hangminőségét dicsérték, vizuális formátumát azonban bírálták. A videó a Billboard Top Music Videos listájának élére került, és platinalemezt kapott az RIAA-tól több mint 100 000 példány leszállítása után.[69][70][71]

Set list

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A daljegyzék, a minták és a megjegyzések Madonna hivatalos weboldala, a Drowned World Tour 2001 DVD‑kiadásának jegyzetei, valamint további források alapján készült.[72][47]

1. szakasz: Rock 'n' Roll Punk Girl

  1. "Drowned World/Substitute for Love" (Tartalmazza a „Don't Tell Me”, „Frozen”, „Music”, „Human Nature”, „Ray of Light” és az „Impressive Instant” elemeit)
  2. "Impressive Instant"
  3. "Candy Perfume Girl"
  4. "Beautiful Stranger" (Tartalmazza a „Soul Bossa Nova (Dim's Space‑A‑Nova)” elemeit)
  5. "Ray of Light" (A „Drowned World/Substitute for Love” visszatérésével zárul)

2. szakasz: Geisha Girl

  2. "Paradise (Not for Me)" (Video interlude)
  3. "Frozen"
  4. "Nobody's Perfect" (Az „Open Your Heart” motívumával)
  1. "Mer Girl" (Part 1)
  2. "Sky Fits Heaven"
  3. "Mer Girl" (Part 2)
  4. "What It Feels Like for a Girl" (Remix; video interlude)

3. szakasz: Cyber Cowgirl

  2. "I Deserve It"
  3. "Don't Tell Me"
  4. "Human Nature"
  5. "The Funny Song"
  6. "Secret"
  7. "Gone"

4. szakasz: Spanish Girl/Ghetto Girl

  2. "Don’t Cry for Me Argentina" (Instrumentális; táncosok interlúdiuma)
  3. "Lo Que Siente La Mujer" (A „What It Feels Like for a Girl” spanyol változata)
  4. "La Isla Bonita"
  5. "Holiday" (Tartalmazza a „Fate” és a „Music Sounds Better with You” elemeit)
  6. "Music" (Tartalmazza a „Trans-Europe Express” elemeit)

Megjegyzések

A „You’ll See” (1995) bizonyos amerikai koncerteken a „Gone” helyett hangzott el.[73] A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után a „The Funny Song” kikerült a daljegyzékből.[74]

Koncerthelyszínek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Koncertek listája[72][75][76]
Dátum
(2001)		 Város Ország Helyszín Nézőszám
(Eladott / elérhető jegyek)		 Bevétel
Június 9. Barcelona Spanyolország Palau Sant Jordi 36,136 / 36,136 $2,039,112
Június 10.
Június 13. Milánó Olaszország FilaForum 36,100 / 36,100 $3,926,815
Június 14.
Június 15.
Június 19. Berlin Németország Max-Schmeling-Halle 43,455 / 43,455 $2,864,786
Június 20.
Június 22.
Június 23.
Június 26. Párizs Franciaország Palais Omnisports de Paris-Bercy 68,000 / 68,000 $4,443,155
Június 27.
Június 29.
Június 30.
Július 4. London Egyesült Királyság Earls Court Exhibition Centre 107,415 / 107,415 $8,734,149
Július 6.
Július 7.
Július 9.
Július 10.
Július 12.
Július 21. Philadelphia Egyesült Államok First Union Center 31,128 / 31,128 $3,382,485
Július 22.
Július 25. New York Madison Square Garden 79,401 / 79,401 $9,297,105
Július 26.
Július 28.
Július 30.
Július 31.
Augusztus 2. East Rutherford Continental Airlines Arena 16,457 / 16,457 $1,842,155
Augusztus 7. Boston FleetCenter 29,886 / 29,886 $3,503,520
Augusztus 8.
Augusztus 10. Washington, D.C. MCI Center 32,061 / 32,061 $3,472,148
Augusztus 11.
Augusztus 14. Sunrise National Car Rental Center 31,572 / 31,572 $3,603,573
Augusztus 15.
Augusztus 19 Atlanta Philips Arena 29,617 / 29,617 $3,553,444
Augusztus 20.
Augusztus 25. Auburn Hills The Palace of Auburn Hills 35,407 / 35,407 $4,127,533
Augusztus 26.
Augusztus 28. Chicago United Center 33,725 / 33,725 $3,743,830
Augusztus 29.
Szeptember 1. Las Vegas MGM Grand Garden Arena 29,587 / 29,587 $6,503,950
Szeptember 2.
Szeptember 5. Oakland The Arena in Oakland 31,195 / 31,195 $3,351,320
Szeptember 6.
Szeptember 9. Los Angeles Staples Center 61,464 / 61,464 $8,303,165
Szeptember 13.
Szeptember 14.
Szeptember 15.
Total 731,606 / 731,606
(100%)		 $76,792,245

Törölt dátumok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lemondott koncertek listája[11][13]
Dátum
(2001)		 Város Ország Helyszín Indok
június 5. Köln Németország Kölnarena Technikai problémák
június 6.
augusztus 3. East Rutherford Egyesült Államok Continental Airlines Arena Betegség

Közreműködő előadók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Drowned World Tour 2001 programfüzet alapján.[77]

Az együttes

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Madonna – alkotó, ének, gitár
  • Niki Haris – ének
  • Donna De Lory – ének
  • Stuart Price – zenei vezető, billentyűs hangszerek, gitár
  • Michael McKnight – programozó, billentyűs hangszerek
  • Marcus Brown – billentyűs hangszerek
  • Monte Pittman – gitár
  • Ron Powell – ütőhangszerek
  • Steve Sidelnyk – dobok

Táncosok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Christian Vincent – vezető táncos
  • Ruthy Inchaustegui – táncos
  • Nito Larioza – táncos
  • Tamara Levinson – táncos
  • Marlyn Ortiz – táncos
  • Anthony Jay Rodriguez – táncos
  • Jamal Story – táncos
  • Kemba Shannon – táncos
  • Eko Supriyanto – táncos
  • Jull Weber – táncos
  • Addie Yungmee – táncos

Koreográfusok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Jamie King – koreográfus
  • Alex Magno – koreográfus
  • Kelly Parker – asszisztens koreográfus
  • Debra Brown – légi koreográfus
  • Leslie DeWhurst – asszisztens légi koreográfus
  • Stefanie Roos – társ‑koreográfus
  • Taimak Guerreillo – harcművészeti koordinátor
  • Ho Sung Pak – a harcművészeti koordinátor asszisztense

Jelmezek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stáb

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Hamish Hamilton – közvetítési rendező
  • Jamie King – színpadi produkciós rendező
  • Joyce Fleming – kreatív technikai tanácsadó
  • Tif'nie Olson – a rendező asszisztense
  • William Orbit – hangmérnök
  • Mirwais Ahmadzaï – hangmérnök
  • Pat McCarthy – hangmérnök
  • Mark "Spike" Stent – hangmérnök
  • Caresse Henry – menedzsment
  • Shari Goldschmidt – üzleti menedzsment
  • Richard Feldstein – üzleti menedzsment
  • LeeAnn Hard – üzleti menedzsment
  • Liz Rosenberg – sajtós
  • Chris Littleton – turnémenedzser
  • Arianne Phillips – stylist
  • Luigi Murenu – stylist
  • Rita Marmo – stylist
  • Klexius Kolby – smink
  • Julie Harris – smink
  • Joseph Kale – művészeti vezető
  • Peter Morse – világítási rendező
  • Jake Davies – hangdizájn
  • Carol Dodds – videórendező
  • Edwin Stern – jógaoktató
  • Kevin Reagan – turnéfüzet tervező
  • Rosie O'Donnell – borítófotó

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Madonna ha detto si': ospite a Sanremo. E il tour mondiale 1995 anche in Italia". Corriere della Sera (olasz nyelven). 1995. január 6. 2015. november 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. március 14..
  2. ↑ "Madonna has to decide between Evita and touring". The Hollywood Reporter. Lakeland Ledger. 1995. március 20. 17. o. 2021. november 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. március 23..
  3. ↑ Smith, Liz (1995. március 23.). "It's all Evita for Madonna". Sarasota Herald-Tribune. 111. o. 2021. november 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. március 23..
  4. ↑ King, Larry (1999. január 19.). "Interview: Madonna reviews life on Larry King Live". CNN. 2001. július 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  5. 1 2 Guilbert 2002, p. 76
  6. ↑ Lumley, James (2008. november 21.). "Madonna, Guy Ritchie divorce approved by U.K. court (update3)". Bloomberg Television. 2012. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  7. ↑ "Madonna's secret to making Music". CNN. 2000. november 10. 2001. december 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. november 12..
  8. ↑ Angulo, Sandra P. (2001. április 5.). "Madonna announces tour and ties the Beatles". Entertainment Weekly. 2015. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 1..
  9. 1 2 O'Brien 2008, p. 456
  10. 1 2 "More Madonna shows after UK sell-out". CNN. 2001. április 26. 2001. április 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  11. 1 2 "Madonna cancels Cologne concerts". News24. 2001. május 6. 2018. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 29..
  12. ↑ Metz & Benson 1999, p. 89
  13. 1 2 "Madonna, citing illness, cancels Meadowlands show". Fox News. 2001. augusztus 4. 2018. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  14. 1 2 3 Taraborrelli 2002, p. 90
  15. 1 2 McAlley, John (2001. június 22.). "Madonna launches her World tour". Entertainment Weekly. 2015. november 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  16. 1 2 3 Cinquemani, Sal (2001. július 26.). "Madonna (New York, NY – July 25, 2001)". Slant Magazine. 2021. szeptember 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  17. 1 2 3 D'Angelo, Joe (2001. június 6.). "Madonna to revisit Evita, Geisha Girl, Cowgirl personas for tour". MTV. 2021. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  18. 1 2 "Madonna inicia su gira Drowned World". El Mundo. 2001. június 10. 2001. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  19. 1 2 Moss, Corey (2001. június 11.). "Few hits, many costumes at Madonna tour launch". MTV. 2016. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  20. 1 2 3 "Madonna performs swimmingly at first Drowned World Tour show". ABC News. 2001. június 11. 2021. augusztus 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  21. ↑ Recchia, Phillip (2001. július 22.). "Madonna rises again: The Material Girl's return puts New York fans in a frenzy". New York Post. 2021. december 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. december 29..
  22. ↑ Whiley, Jo (2001. november 23.). "Madonna & Jo Whiley". BBC Radio 1. 2001. november 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. december 27..
  23. 1 2 3 4 "Las cuentas del Drowned world tour". ¡Hola! (spanyol nyelven). 2001. július 4. 2018. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  24. ↑ Metz & Benson 1999, p. 67
  25. ↑ Reimer, Courtney (2001. április 26.). "Madonna Taps Les Rythmes Digitales Mastermind For Tour". MTV. 2021. augusztus 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  26. ↑ Clerk 2002, p. 172
  27. ↑ Dougher & Berger 2008, p. 84
  28. 1 2 3 4 O'Hagan, Simon (2001. július 1.). "'This is Madonna. Her show is perfect. There can be no mistakes'". The Independent. 2018. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  29. ↑ Young 2004, p. 110
  30. ↑ Young 2004, p. 107
  31. ↑ "Out 100 Styles". Out. 107 (6): 77. 2001. december. ISSN 1062-7928. 2022. május 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  32. ↑ Orgill 2001, p. 109
  33. ↑ Fouz-Hernández & Jarman-Ivens 2004, pp. 65
  34. ↑ Palac, Lisa (2001. augusztus 19.). "Three who style the stars". Los Angeles Times. 2009. június 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  35. ↑ Taraborrelli 2018
  36. 1 2 Estefanía, Rafael (2001. június 10.). "Madonna voló en Barcelona" (spanyol nyelven). BBC Mundo. 2001. október 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  37. 1 2 "Madonna conquista Barcelona". El País (spanyol nyelven). 2001. június 10. 2021. augusztus 29. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..Sablon:Subscription required
  38. ↑ "Madonna reinó en Barcelona". Clarín (spanyol nyelven). 2001. június 11. 2021. július 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  39. 1 2 Gallo, Phil (2001. szeptember 10.). "Review: 'Madonna'". Variety. 2016. augusztus 18. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  40. 1 2 Needham, Alex (2005. szeptember 12.). "Madonna: London Earl's Court". NME. 2021. május 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  41. ↑ Hubbard, Michael (2001. július 4.). "Madonna @ Earl's Court, London". musicOMH. 2013. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  42. ↑ Price, Simon (2001. július 9.). "Madonna, Earls Court, London". The Independent. 2018. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  43. 1 2 Petridis, Alex (2001. július 5.). "Madonna: Earl's Court Exhibition Centre, London". The Guardian. 2014. február 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  44. ↑ Armendáriz, Alberto (2001. augusztus 18.). "Madonna volvió, cantó...y arrasó". La Nación (spanyol nyelven). 2021. december 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. december 25..
  45. ↑ Pareles, Jon (2001. július 26.). "POP REVIEW: Madonna and the Wiles of Willfulness". The New York Times. 2019. április 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..Sablon:Subscription required
  46. ↑ Clover, Joshua (2001. szeptember). "La Dolce Ciccone: Madonna, Fila Forum, Milan, Italy, June 14 2001". Spin. 17 (9): 105. ISSN 0886-3032. Hozzáférés: 2023. február 4..
  47. 1 2 3 Brown, Ethan (2001. július 2.). "Madonna: Drowned World Tour". New York. 2021. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. május 2..
  48. ↑ Esparza, Rafael (2001. október 6.). "Let Jackson's Energetic Beat Go On". Los Angeles Times. 2019. április 4. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2025. május 13..Sablon:Subscription required
  49. ↑ Rosa, Christopher (2015. szeptember 4.). "Ranking 30 years of Madonna's tours: Which one is the greatest?". VH1. 2021. március 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  50. ↑ Sullivan, Caroline (2001. július 4.). "Top tracks you won't hear at Madonna's concert". The Guardian. 2022. március 5. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. március 5..
  51. ↑ Nielsen, David (2001. augusztus 16.). "Bad attitude, high prices, late start mar Madonna show". San Angelo Standard-Times. 12. o. Hozzáférés: 2025. március 3. – via Newspapers.com.Sablon:Subscription
  52. ↑ Selvin, Joel (2001. szeptember 6.). "Enter Madonna's temple / Pop superstar puts on spectacle for the devoted". San Francisco Chronicle. Hozzáférés: 2023. május 17..
  53. ↑ "Pollstar Awards Archive – 2001 – Pollstar Live!". Pollstar. 2019. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  54. ↑ Cinquemani, Sal (2024. április 5.). "Every Madonna tour, ranked". Billboard. 2024. április 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. július 22..
  55. ↑ Sebastian, Alexander (2001. április 27.). "Madonna stampede! Chaos as 500 fans rush box office for tour tickets". Daily Record. 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..Sablon:Subscription required
  56. ↑ "America Online to sponsor the 'Madonna Drowned World Tour 2001'". Warner Media Group. 2001. május 3. 2018. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 26..
  57. 1 2 3 Ciccone & Leigh 2008, p. 297
  58. ↑ "Cone again?". NME. 2001. április 26. 2020. március 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  59. ↑ "Madonna concert: Your views". BBC News. 2001. július 5. 2016. március 6. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  60. ↑ Aguilar 2010, pp. 76–78
  61. ↑ Widerhorn, Jon (2001. december 21.). "U2, 'NSync, Backstreet top list of 2001's biggest concert grossers". MTV. 2017. július 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  62. ↑ Petruolongo, Silvio (2006. szeptember 10.). "Madonna's 'Confessions' tour sets record". Billboard. 2013. július 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  63. ↑ "HBO lands the event of the summer when Madonna Live: The Drowned World Tour airs live Aug. 26". Warner Media Group. 2001. május 23. 2020. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  64. ↑ Schumacher-Rasmussen, Eric (2001. május 24.). "Madonna bringing Drowned World to HBO". MTV. 2021. november 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  65. ↑ Dempsey, John (2001. május 23.). "Madonna turns to HBO for live show". Variety. 2021. augusztus 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 29..
  66. ↑ "Madonna Live: The Drowned World Tour". Academy of Television Arts & Sciences. 2021. augusztus 28. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  67. ↑ "America Online members name Pamela Anderson's V.I.P the Best Guilty Pleasure in the second Annual AOL TV Viewer Awards". Business Wire. 2002. szeptember 17. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..[halott link]
  68. ↑ Trust, Gary (2001. december 10.). "Madonna's 'Drowned' comes to home video". Billboard. 2021. július 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  69. ↑ "Music Video Sales". Billboard. 2001. december 1. 2015. június 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  70. ↑ Grein, Paul (2013. szeptember 18.). "Week ending Sept. 15, 2013. Albums: The week with two #1 albums". Yahoo!. 2018. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  71. ↑ "Gold & Platinum: Madonna – Drowned World Tour 2001". Recording Industry Association of America. 2002. február 21. 2022. május 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28..
  72. 1 2 "Madonna.com > Tours > Drowned World Tour". 2014. december 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 18. – via Official Madonna website.
  73. ↑ Jacobson, Colin. "Madonna: Drowned World Tour 2001 (2001)". Warner Music Vision. 2021. július 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 28. – via DVD Movie Guide.
  74. ↑ Fouz-Hernández, Francisco (2001. szeptember 20.). "Madonna's Drowned World Tour". PopMatters. 2021. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. május 2..
  75. ↑ "Top 25 Boxscores" (PDF). Billboard. Vol. 113, no. 52. 2001. december 29. 148. o. ISSN 0006-2510. 2021. június 28. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2021. augusztus 29..
  76. ↑ Észak‑amerikai bevételi adatok:
  77. ↑ Reagan, Kevin (2001). Madonna: Drowned World Tour 2001. Boy Toy, Inc., Sire Records Merchandise.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Drowned_World_Tour&oldid=29161799”