Lotus 98T
| Lotus 98T | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Team Lotus |
| Előző | Lotus 97T |
| Következő | Lotus 99T |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | szénszálas kevlár és alumínium monocoque |
| Első felfüggesztés | kettős lengőkaros vonórudas |
| Hátsó felfüggesztés | kettős lengőkaros vonórudas |
| Motor | Renault Gordini EF15B 1,5L V6 turbó |
| Váltó | Lotus-Hewland 6 sebességes manuális |
| Tömeg | 540 kg |
| Üzemanyag | Elf |
| Gumik | Goodyear |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | John Player Team Lotus |
| Pilóták | |
| Első verseny | |
| Utolsó verseny | |
| Futott versenyek | 16 |
| Győzelmek | 2 |
| Dobogós helyezések | 8 |
| Edzéselsőségek | 8 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
A Lotus 98T egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Team Lotus tervezett az 1986-os Formula–1 világbajnokságra. Pilótái Ayrton Senna és az újonc Johnny Dumfries voltak.
Áttekintés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szabályváltozások miatt, amelyek 195 literben maximalizálták a verseny alatt felhasználható üzemanyag mennyiségét, az autó elődjéhez képest alacsonyabban fekszik. Az erőforrás, ebben az évben utoljára, a Renault Gordini turbómotorja volt, a csapat hatsebességű manuális váltójával.[1] A motor kétféle kivitelben készült: volt egy hagyományos, és egy "D.P." jelzésű, melyben szeleprugók is helyt kaptak. A szezon vége felé érkezett újításokkal a motorban hatékonyabbá tették az üzemanyag-befecskendezést és a vízhűtést. Noha pontos méréseket nem lehetett készíteni a motor teljesítményéről, a rendelkezésre álló adatok szerint képes volt 1000 lóerő feletti teljesítmény leadására is, amivel a Formula–1 történetének egyik legerősebb motorja volt.
Ezt a teljesítményt azonban csak az időmérő edzéseken használhatta ki a csapat, ugyanis ekkor nem volt korlátozás a turbónyomásra. Gyakorlatilag ez azzal is járt, hogy kimondottan időmérős körökre is fenntartottak motorokat, melyek a csúcsra járatva mindössze néhány kört bírtak ki. A versenyeket már egy kb. 900 lóerőre képes beállításon teljesítették.[2]
Ami a váltót illeti, ebből is kétfélét használtak az idényben: kezdetben ötsebességest, majd hatsebességest. Ez utóbbi azonban meglehetősen megbízhatatlan volt, ezért Senna nem is igen használta, hanem Dumfries versenyzett vele, míg elég megbízható nem lett.
A Lotus 98T újításai közé tartozott még a kétfokozatú hasmagasság-beállítás, vízbefecskendezéses intercooler, kezdetleges bargeboard-ok, illetve az üzemanyagfogyasztást mérő mikrokomputer.[3]
Az idény során Senna két futamot nyert, vele szemben Dumfries felejthető teljesítményt nyújtott. Az évet a csapat konstruktőri harmadikként zárta.
A pilótafelállás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1985 végén a csapattal hat évet lehúzó Elio de Angelis a Brabham istállóhoz távozott. A Lotus Derek Warwick-et szerette volna leigazolni, aki a gyári Renault csapat megszűnése miatt ülés nélkül maradt. Ayrton Senna azonban tiltakozott ez ellen, mondván a csapatnál elég egyetlen első számú pilóta, és az ő kell, hogy legyen. Ő inkább azt javasolta, hogy honfitársa, Mauricio Gugelmin legyen a csapattársa. A csapat elfogadta Senna kérését, de Gugelmin helyett mégis inkább Johnny Dumfries mellett döntöttek, ugyanis a csapat főszponzora, a John Player Special cigarettamárka, mindenképpen egy brit származású versenyzőt akart. Warwick végül de Angelis helyére került a Brabhamnél, miután a pilóta halálos tesztbalesetet szenvedett (és 1990-ben végül a Lotus pilótája lett), Gugelmin pedig 1988-ban a March színeiben mutatkozhatott be.[4]
Mindazonáltal ez volt az utolsó alkalom, hogy a Lotus autói a legendás fekete-arany festésben tündökölhettek. A Renault sportágból való kiszállása (pontosabban a turbómotorok fejlesztésének abbahagyása) miatt a Lotus új motorpartnert talált a Honda személyében. A Honda viszont feltételül szabta, hogy a saját versenyzője, Nakadzsima Szatoru legyen Senna csapattársa. Emiatt a szponzoráció megszűnt, a Lotus pedig egy másik cigarettamárka, a Camel sárga-kékjébe öltözött.[5]
Eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése](félkövérrel jelölve a pole pozíció)
| Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1986 | John Player Team Lotus | Renault Gordini EF15B | G | BRA | ESP | SMR | MON | BEL | CAN | DET | FRA | GBR | GER | HUN | AUT | ITA | POR | MEX | AUS | 58 | 3. | |
| Ayrton Senna | 2 | 1 | KI | 3 | 2 | 5 | 1 | KI | KI | 2 | 2 | KI | KI | 4 | 3 | KI | ||||||
| Johnny Dumfries | 9 | KI | KI | NK | KI | KI | 7 | KI | 7 | KI | 5 | KI | KI | 9 | KI | 6 |
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lotus 98T című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "The power and the glory. Lotus 98T". The Lotus Forums (brit angol nyelven). 2015. december 3. Hozzáférés: 2022. március 9..
- ↑ "Archivált másolat". 2018. november 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 9..
- ↑ "1986 Lotus 98T Renault - Images, Specifications and Information". Ultimatecarpage.com. Hozzáférés: 2022. március 9..
- ↑ "Lunch With... Derek Warwick". Motor Sport Magazine (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2022. március 9..
- ↑ "Lunch with... Peter Warr". Motor Sport Magazine (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2022. március 9..
