Afrika

Afrika
Népességi adatok
Népesség	1 460 481 772 fő fő
Népsűrűség	49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	29 648 481 km2 30 300 000 km2 30 365 000 km²
Országok	54 (lásd itt)
Függő területek	6
Földtörténeti adatok
PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Kor	140–0 Ma
Idő	kora kréta – holocén

Afrika a kb. 30 millió négyzetkilométernyi területével a Föld második legnagyobb kontinense a gyakori 7 kontinens szerinti felosztásban, más felosztásban a harmadik. A szárazföldi területek 20%-át fedi le.

1,46 milliárd fős népességével (2023) a második legnépesebb kontinens, és a világ népességének közel 18%-át adja.

Politikailag ötvennégy szuverén állam, két nem elismert, de facto állam (Szomáliföld, Puntföld) és egy bizonytalan státuszú terület alkotja (Nyugat-Szahara).

Kulturális életével; gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak tanulmányozásával az afrikanisztika foglalkozik.

Elhelyezkedése

Afrikát kelet-nyugati irányban átszeli az Egyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúságú kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.

A hatalmas földrészt Európától a mindössze 14 km széles Gibraltári-szoros, továbbá a Földközi-tenger, Ázsiától a Szuezi-csatorna, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl választja el.

A kontinens nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.

Etimológia

Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét, az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak. Feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög a phriké („nem hideg”) szóból ered. A Szuda-lexikon további lehetséges etimológiát is kínál, itt ugyanis a tengerjáró karthágóiak (aphroi) legendás királya Aphrosz, az egyik halkentaur, Libüa apja. Lehetséges azonban, hogy ez a késői irodalmi mű már visszafelé gondolkodik, és Aphrosz nevével próbálja megindokolni a már létező Afrika nevet.

Régiók

Afrika régiói az ENSZ felosztása szerint.

  Észak-Afrika

  Nyugat-Afrika

  Közép-Afrika

  Kelet-Afrika

  Dél-Afrika

• Észak-Afrika: Algéria • Egyiptom • Líbia • Marokkó • Szudán • Tunézia • illetve a vitatott jogállású Nyugat-Szahara
• Nyugat-Afrika: Benin • Bissau-Guinea • Burkina Faso • Elefántcsontpart • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Libéria • Mali • Mauritánia • Niger • Nigéria • São Tomé és Príncipe • Sierra Leone • Szenegál • Togo • Zöld-foki-szigetek
• Közép-Afrika: Csád • Egyenlítői-Guinea • Gabon • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság
• Kelet-Afrika: Burundi • Comore-szigetek • Dzsibuti • Eritrea • Etiópia • Kenya • Madagaszkár • Mauritius • Ruanda • Seychelle-szigetek • Szomália (ezen belül Szomáliföld és Puntföld) • Tanzánia • Uganda
• Dél-Afrika: Angola • Botswana • Dél-afrikai Köztársaság • Lesotho • Malawi • Mozambik • Namíbia • Szváziföld • Zambia • Zimbabwe

Országok

Afrika politikai térképe

Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!

Független államok
Algéria
Angola
Benin
Bissau-Guinea
Botswana
Burkina Faso
Burundi
Comore-szigetek
Csád
Dél-afrikai Köztársaság
Dél-Szudán
Dzsibuti
Egyenlítői-Guinea
Egyiptom
Elefántcsontpart
Eritrea
Etiópia
Gabon
Gambia
Ghána
Guinea
Kamerun
Kenya
Kongói Köztársaság
Kongói Demokratikus Köztársaság
Közép-afrikai Köztársaság
Lesotho
Libéria
Líbia
Madagaszkár
Malawi
Mali
Marokkó
Mauritánia
Mauritius
Mozambik
Namíbia
Niger
Nigéria
Ruanda
São Tomé és Príncipe
Seychelle-szigetek
Sierra Leone
Szenegál
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tanzánia
Togo
Tunézia
Uganda
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki Köztársaság
Afrikai területtel is rendelkező európai és ázsiai államok
Franciaország
Jemen
Portugália
Spanyolország
Függő területek
Francia déli és antarktiszi területek
Mayotte
Brit Indiai-óceáni terület
Szent Ilona
Nem elismert, de facto államok
Szomáliföld
Puntföld
Bizonytalan státuszú területek
Nyugat-Szahara

A földrész elhatárolása

A térképen vastag szaggatott vonallal az Afrika-lemez és az Eurázsia-lemez határa szerepel

Afrika kontinentális határai általában a self szélével azonosak. Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán aljzata határolja. Csatlakozik még az Antarktiszi-lemezhez délen. A kontinens geológiai értelemben vett északnyugati határa az Atlasz-hegység déli lábainál van. Ez a térség azonban az alpi orogén fázis során teljesen hozzáforrt a lemezhez, ezért a lemezhatár jelenleg a Gibraltári-szoroson halad keresztül. Az Afrika-lemezhez tartozik az Appennini-félsziget, a Kárpát-medence északnyugati része és az Adriai-tengert keletről határoló Dinári-hegység keleti fele. Északkeleten az Arab-félsziget még félig-meddig az Afrika-lemezhez tartozik. Bár már megkezdte a leszakadást, a Vörös-tenger közepén kialakulóban van az óceáni árok és maga az Arábiai-lemez létrejött. Afrikához az összefüggő szárazföldön kívül csak Madagaszkár és a Kanári-szigetek tartozik.

Afrika a geológiailag nem túl távoli időben – nagyjából húszmillió éven belül – két további részre szakad majd a Kelet-afrikai árok mentén. A földrész a Pangea feldarabolódása idején alakult ki a mai formájában, de magába foglalja az őskratonok egyikét is, így a földtörténet folyamán a kontinens tulajdonképpen mindig is létezett.

Keletkezése és felszíne

Keletkezése

A kontinens alapját képező ősföldet a földkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályos gránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Az óidőben és a középidőben a nagy részét elöntötte a tenger, és belőle 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le. Pl.: agyag, mészkő, homokkő. A terület (megemelkedése és tenger visszahúzódása után) vízszintes kőzetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Az újidő elején, a harmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott. A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak. A törésvonalak mentén vulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkáni hegyeket emelve, takarókat alkotva (pl.: Kilimandzsárócsoport, Teleki-vulkán). Ezek kőzetanyaga a bazalt. A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gyűrthegysége, az Atlasz, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Ez a hegységrendszer az Afrikából kiinduló, Európán, majd Ázsián át főleg nyugati, keleti irányba húzódó, fiatal hegységekből álló óriási vonulat. A negyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán keskeny tengerparti síkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.

Felszíne

A kontinenst a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára osztják összesen nyolc, illetve kilenc földrajzi nagytájjal.

• Magas-Afrika a földrész keleti és délkeleti részét foglalja magába. Felszíne magasan fekvő medencékből és magasföldekből áll. A magasföldeket árokrendszerek tagolják és vulkáni kúpok teszik változatossá. A mai felszín kialakításában a vetődések (röghegységek, árkok) és az erózió játszott szerepet; a vulkáni tevékenység jelentősége kisebb. Nagytájai északkeletről dél felé haladva:
  • az Etióp-,
  • a Kelet-afrikai- és
  • a Dél-afrikai-magasföld.

Ugyancsak magas táj a kontinens legfiatalabb hegysége,

• • az Atlasz is. Északnyugaton húzódó vonulatai hosszanti völgyeket és fennsíkokat fognak közre.
• Alacsony-Afrikához változatos formakincsű tájak tartoznak:
  • a Szahara kiterjedt táblás vidék, hatalmas sivatag, aminek területén hazánk kb. 90-szer férne el. A fő felszínformáló erő itt a hőmérséklet-változás és a szél. A nagy hőingás elaprózza a kőzeteket, így alakulnak ki a kősivatagok. A homokká kopott kőzettörmeléket a szél az egykori tavak kiszáradt medreiben dűnékbe rendezi. Csapadékos időszak emlékét őrzik az agyagsivatagok.
  • Szudánban a kristályos gránittömbök többhelyütt szigethegyekként emelkednek ki környezetükből. Vannak itt vulkáni kúpok, fiatal törmelékekkel fedett felszínek és magasföldek is.
  • Felső-Guinea, azaz a Guineai-öböl partvidéke változó szélességű, termékeny alföld, ami a folyóvölgyekben mélyen benyúlik a táblás vidékek közé.
  • a Kongó-medence központi része megsüllyedt; ezt minden oldalról meredek peremküszöbök határolják. Egyetlen természetes kijárója az Atlanti-óceán felé nyílik. Folyói és mellékfolyói a lépcsős felszín miatt zuhatagok sorozatával érik el a síkságot.
  • a Kalahári-medence a déli mérsékelt öv és a forró öv határán fekszik (egyes beosztásokban a Dél-afrikai-magasföld része).

Földrajz

Földrajza rendkívül változatos, legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, melynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb hazánkénál.

• Legnagyobb területű országa Algéria,
• legnépesebb országa Nigéria,
• leghosszabb folyója a Nílus (6695 kilométer, egyben a Föld második leghosszabb folyója),
• legnagyobb szigete pedig Madagaszkár.

Színes növény- és állatvilágát számos nemzeti parkban védik.

Szigetek

Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kis méretűek. Madagaszkár 595 ezer km²-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete, Grönland, Új-Guinea és Borneó után. Az Indiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől délkeletre, amelytől a 400 km széles Mozambiki-csatorna választja el.

Madagaszkártól keletre található Mauritius és Réunion szigete.

További szigetek: keleten Szokotra, a Guineai-öbölben São Tomé és Príncipe, nyugaton a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek.

Legnagyobb területű és népességű országok

	Ország	Afrika %-ban	Területe km2
1	Algéria	7,9%	2 381 741
2	Kongói Demokratikus Köztársaság	7,7%	2 344 858
3	Szudán	6,2%	1 861 484
4	Líbia	5,8%	1 759 540
5	Csád	4,2%	1 284 000
6	Niger	4,2%	1 267 000
7	Angola	4,1%	1 246 700
8	Mali	4,1%	1 240 192
9	Dél-afrikai Köztársaság	4,0%	1 221 037
10	Etiópia	3,6%	1 104 300

	Ország	Afrika %-ban	Népesség (2022-ben)	%-os növekedés
1	Nigéria	15,3%	223 804 000	2,4%
2	Etiópia	8,7%	126 527 000	2,6%
3	Egyiptom	7,7%	111 942 000	1,6%
4	Kongói Demokratikus Köztársaság	7,0%	102 263 000	3,3%
5	Tanzánia	4,6%	67 438 000	3,0%
6	Dél-afrikai Köztársaság	4,1%	59 414 000	0,9%
7	Kenya	3,8%	55 100 000	2,0%
8	Uganda	3,3%	48,582,000	2,8%
9	Szudán	3,3%	48,109,000	2,6%
10	Algéria	3,1%	45,606,000	1,6%

Hegységek és hegyek

A Kilimandzsáró

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:

Hegység	Legmagasabb csúcs	Magasság	Állam
Kilimandzsáró	Kibo-hegy	5895 m	Tanzánia
Kenya-hegy	Batian	5199 m	Kenya
Rwenzori-hegység	Stanley-hegy	5109 m	Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföld	Ras Dashan	4620 m	Etiópia
Virunga-hegység	Karisimbi	4507 m	Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék és fennsíkok

Medence	Állam	Medencéket elválasztó fennsík neve	Elválasztja
Csád-medence	Csád	Azande-fennsík	Kongó- és a Csád-medencét
Kongó-medence	Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság	-	-
Kalahári-medence	Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia, Zimbabwe	Lunda-fennsík	Kalahári- és a Kongó-medencét

Vízrajz

Afrika hegy- és vízrajza

Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál

A Viktória-vízesés a Zambézi folyón

Az Oranje folyó naplementekor

A kontinens 31 %-a lefolyástalan terület, amiről a víz nem jut el az óceánokba.

Folyók

A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. A folyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Nemcsak a kontinens, hanem a Föld leghosszabb folyama is a Nílus. A Guineai-öbölbe ömlő Niger a kontinens második legbővizűbb folyama. A Zambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez a Viktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még az Okavango. Az Egyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét a Kongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második. Tölcsértorkolatát az apály-dagály mélyítette ki, amit tengerjárásnak nevezünk.

Folyó	Hossz	Vízgyűjtő terület	Országok
Nílus	6685 km	3 400 000 km²	Egyiptom, Burundi, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Szudán, Dél-Szudán
Kongó	4700 km	3 680 000 km²	Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság
Niger	4180 km		Guinea, Mali, Niger államok, Benin, Nigéria
Zambézi	2 574 km	1 390 000 km²	Zambia, Angola, Zimbabwe, Mozambik
Oranje	2100 km	855 000 km²	Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia
Limpopo	1 750 km	415 000 km²	Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe, Mozambik
Okavango	1600 km	154 000 km²	Angola, Namíbia, Botswana

Tavak

Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-afrikai árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legnagyobb a Tanganyika-tó. A kontinens legnagyobb, a Föld (a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után) harmadik legnagyobb tava a 68 870 km² területű Viktória-tó. Ezt követi a Föld második legmélyebb tava, a Tanganyika-tó (32 893 km²) és a Malawi-tó (29 600 km²).

Vízgyűjtő területek

Terület	Kapcsolódik
Atlasz vidéke	Földközi-tenger
Nílus	Földközi-tenger
Nyugati-Atlasz vidék	Atlanti-óceán
Szenegál – Gambia	Atlanti-óceán
Észak-Guinea	Atlanti-óceán
Dél-Guinea	Atlanti-óceán
Niger	Atlanti-óceán
Kuanza-Kunene	Atlanti-óceán
Zaire	Atlanti-óceán
Oranje	Atlanti-óceán
Nyugat-Fokföld	Atlanti-óceán
Kelet-Afrika	Indiai-óceán
Délkelet-Afrika	Indiai-óceán
Zambézi	Indiai-óceán
Kelet-Fokföld	Indiai-óceán
Madagaszkár	Indiai-óceán

Lefolyástalan terület
Szahara
A Vörös-tenger melléke
Csád-medence
Kelet-afrikai-árok
Délnyugat-Afrika

Éghajlat

A növényzet februárban és augusztusban

Afrika területének legnagyobb része a trópusi övezetben van. Ebből következik, hogy a legforróbb kontinens. Az Egyenlítő mentén egész évben nagy a felmelegedés. Ennek hatására a légtömegek felemelkednek, ezért alacsony légnyomású öv jön létre. A felmelegedő és észak-déli irányban szétáramló légtömegek a 30. szélességi kör mentén leszállnak. Itt magas a légnyomás. A két öv között, az eltérő légnyomás hatására a földszín közeli levegőrétegekben állandó légáramlás jön létre. A trópusi övezet jellemző szélrendszere a passzát. A passzátszél állandó szél, amely az Egyenlítőnél felemelkedő meleg levegő helyébe áramlik a térítők felől. A Föld tengely körüli forgása eredeti irányából kissé eltéríti, ezért az északi félgömb északkeleti, a déli félgömbön délkeleti passzátról beszélünk. A trópusi övezetben háromféle éghajlat alakult ki.

• Az egyenlítői éghajlaton állandóan magas a levegő hőmérséklete és páratartalma, kicsi a napi és évi hőingás. Egész évben sok a csapadék. Területén nagyon sűrű esőerdő nő. Az esőerdők talaja a gyenge termőképességű, humuszban szegény laterittalaj. Egyenlítői éghajlatú tájak Afrikában a Kongó-medence és a Guineai-öböl partvidéke.
• Az egyenlítőtől északra és délre távolodva, a szavanna éghajlaton a hőmérséklet még mindig magas. Két évszak váltja egymást, egy esős és egy száraz. A csapadék nyáron hull. A hőingás és szárazság a térítők erdős ligetes, majd füves szavanna. A szavannák talaja hasonló az őserdeihez, laterit talaj, de magasabb humusztartalommal. Ilyen tájak: Szudán, a Kelet-afrikai magasföld, a Kongó-medence északi és déli területei.
• A térítők környékén az állandó leszálló légmozgás miatt trópusi sivatagi éghajlat alakult ki. Ezeken a tájakon is magas a hőmérséklet. A nagy nappali felmelegedést azonban éjszaka erős kisugárzás, lehűlés követi. Ezért nagy a napi hőingás. A napsütéses órák száma magas, a páratartalom alacsony. A csapadékszegény területen a félsivatagokban csak olyan növények élnek meg, amelyek alkalmazkodtak az erős fényhez, forrásághoz, jól tűrik a szelet, a csapadékhiányt. Állandó növényi élet csak ott alakulhat ki, ahol természetesen vagy mesterségesen vizet tudnak nyerni. Ezek az oázisok. A sivatagos tájakon valódi talaj nem képződik. Ilyen tájak: északon a Szahara, délen a Kalahári.

Afrika Földközi-tengeri partvidéke és a kontinens déli pereme átmenetet képez a forró és a mérsékelt övezet között. Itt az éghajlat mediterrán. Itt közepes tápanyagtartalmú fahéjszínű talaj képződik.

Az éghajlati jellemzők azonban nemcsak az Egyenlítőtől északra és délre váltakoznak, hanem a magashegységekben függőleges irányban is. A Kilimandzsáró-csoport 5000 méter fölé magasodó csúcsait már örök hó fedi.

Növény- és állatvilág

Szavannai táj, előtérben egy baobabfával

Egy zsiráf a szavanna és őserdő határán

Madagaszkár legnagyobb ragadozója, a fossza

Trópusi esőerdő

Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidékén, illetve Madagaszkár keleti tengerpartján található trópusi esőerdő. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. A legjelentősebb növényei: a rotangpálma, amelyet elődeink nádpálcaként ismertek; a sztrofantusz, ami a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még: az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki: Első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják. Második lombkoronaszint – közepes termetű, 20–25 m-ig nyúló fák jellemzik. Harmadik lombkoronaszint – kis méretű fák bújnak meg. Cserjeszint – növényei a pálmák. Gyepszint – páfrányok élnek itt. Liánok szintje – kúszónövények. Epifiták szintje – fán lakó növények. A trópusi esőerdőt gazdag állatvilág jellemzi.Emlősei: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd, bongó, majmok (például mandrill, drill).Madarai: papagájok, kongói páva. Hüllői: krokodil, kígyók, gyíkok. Rovarjai: hangyák, termeszek

Szavanna

A szavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma.

A szavanna emlősökben igen gazdag terület. Jellemzik az antilopfélék, zsiráfok, zebra félék, kafferbivalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, vízilók, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madarai: a flamingók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk.

Sivatag

A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. A sivatag állatvilága: rágcsálókból, tevékből, sivatagi rókákból, kígyókból, gyíkokból áll.

Mediterrán területek

A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A különböző mediterrán tájakon élő fák:az Atlasz-vidéken: aleppóifenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje. Fokföldön: babérlombú növényzet. Az állatok területenként változik. Az Atlasz-vidéket szarvas, vaddisznó és berbermakákó jellemzi.

Madagaszkár

A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését. Az élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.

Nemzeti parkok

Afrika területén számos nemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat.

Legelő zebrák a Szerengeti Nemzeti Parkban

• Ghána nyugat-afrikai ország. Növényzete vidékről vidékre változik. A Kakum Nemzeti Park trópusi őserdejében a lombsátoron át 30 méter magasságban vezet Afrika egyetlen hidakkal kombinált függősétánya. A 350 méter hosszú sétány a talajszinten indul, majd lassan emelkedik 12 emeletnyi magasságba – így szinte alattunk terül el az esőerdő, madártávlatból szemlélhetjük annak élővilágát. A park egyik különlegessége a kuntanfa, melynek gyökerei a föld felett nőnek, így olyan, mintha gyökerestül kitépték volna.
• Namíbiában, az Okavango-folyó mentén terül el a Mahango Vadrezervátum: ártereket, papiruszmocsarakat, füves pusztákat foglal magába. Területén hatalmas majomkenyérfák nőnek. Elefántok, bivalyok, vízilovak, víziantilopok, impalák és számtalan madár talál itt menedéket. A park nevezetessége a csodálatos Popa-vízesés, ahol az Okavango 14 km-re át hatalmas sziklalépcsőkön zúdul alá.
• A kontinens egyik leghíresebb nemzeti parkja, a Tanzánia északi részén lévő Szerengeti rengeteg emlősfajnak, madárnak ad otthont. Az esős évszakban a gnúk csordái szétszóródnak a park déli részén, a dús füvű szavannán. Az esőzések elmúltával az állatok összegyűlnek, és megkezdik 800 km-es vándorútjukat a nyugati fás szavannák irányába, majd innen tovább észak felé. A hatalmas gnúcsapatokhoz csatlakoznak vándorlásaik során az antilopok, zebrák, elefántok, zsiráfok, nyomukban a ragadozók (oroszlánok, párducok) és a dögevők (sakálok, hiénák, keselyűk). Az esős időszak kezdetekor az állatok visszatérnek a füves szavannákra.
• Tanzánia nyugati részén, a Tanganyika-tó környékén van Mahale-hegyvidéki Nemzeti Park. A terület főleg csimpánzairól híres. Ebben a hegységben él Tanzánia legismertebb csimpánzcsapata, kb. ezer egyed. Életmódjukat a világ minden tájáról érkező tudósuk kutatják, és a látogatók is megfigyelhetik őket.
• A Dél-afrikai Köztársaságban található a híres Kruger Nemzeti Park, amely az „öt nagy” afrikai állatnak ad otthont (oroszlán, elefánt, kafferbivaly, rinocérosz, leopárd).

Gazdaság

Az éjszakai műholdas kép (1994-1995) mutatja az afrikai vidéki területek fejletlenségét

Lagos, Afrika egyik legnagyobb városa

Johannesburg üzleti negyede

Annak ellenére, hogy a kontinens bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, Afrika továbbra is a világ legszegényebb és legkevésbé fejlett országait foglalja magába, amely számos olyan ok következménye, amelyek magukban foglalják a korrupt hivatalnokokat és kormányokat, a sikertelen állami tervezést és vezetést, a nagy arányú írástudatlanságot és szakképzetlenséget, a politikai instabilitást, a gyakori törzsi és katonai konfliktusokat (a polgárháborúktól a gerillaháborúkon át a népirtásig) stb.

Mezőgazdaság

Afrikában a nagy kiterjedésű sivatagok, esőerdők a mezőgazdasági termelést csak kis területen teszik lehetővé. A kontinens kb. 6%-át művelik meg, és ez foglalkoztatja a kereső lakosság több mint felét. A mezőgazdaság nem tud lépést tartani a lakosság számának gyors növekedésével, mert a földművelés és az állattenyésztés módszerei az évszázadok során alig változtak. Az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség így évről évre állandóan csökken. Ezt jelentős népességnövekedés is okozza. A trópusi övezetben a növénytermesztés nincs évszakhoz kötve, hiszen mindig meleg van. Itt a csapadék évi mennyisége és eloszlása szabja meg, hogy mikor és mit termelnek.

Kétféle gazdálkodási mód jellemzi:

• az egymás mellett megtalálható kezdetleges kapás földművelés;
• a többnyire 1-1 növény (pl.: kakaó, kávé, tea, olajpálma, ...) termesztésére szakosodott ültetvényes gazdálkodás. Ez a helyi fogyasztásra, a lakosság ellátására kölest, kukoricát, maniókát, batátát termeszt. Ezek a termékek (kakaó, kávé, banán, tea, pálmaolaj és ananász) általában exportra kerülnek. Más termékek: a kókuszpálma, kaucsukfa, jamszgyökér, bors és a vanília.

A száraz szavannák és félsivatagok vidékén nomád pásztorkodás terjedt el. Az itt termesztett növények a földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok. Itt az állatok száma gazdagságot is jelent, az állomány észszerűtlen növelése egy-egy területen túllegeltetéshez vezet. Ennek következménye a gyeptakaró elpusztulása, a talaj kiszáradása, elpusztulása, végső soron az elsivatagosodás. Ez is szerepet játszott a Szahara déli határán húzódó (éhségövezetnek is emlegetett) Száhel-övezet kialakulásában. Erre a folyamatra példa lehet Nigéria. A korábban élelmiszert exportáló ország ma nagyszámú lakosságnak belső igényeit sem tudja kielégíteni.

A kontinens gyéren lakott területein az őserdő vagy szavanna egy részének felégetésével nyernek termőföldet. Ezt kezdetleges eszközökkel (ásóbot, kapa) fellazítják, Ha a talaj elgyomosodik, termőereje csökken, újabb termőterületeket vonnak művelés alá. Az itt termesztett növények a szőlő és a citrusfélék. A sivatagos öntözött területein termesztett növények a datolyapálma, gabona- és zöldségfélék és gyümölcsök.

Ipar

Az afrikai országok bányászata a fejlett világ megnövekedett szükségletei miatt felgyorsult. Az ásványkincsek felkutatása, kitermelése jórészt külföldi vállalatok irányításával történik. A bányák legnagyobb része kivitelre termel. A feldolgozóipar viszont a kontinensek közül itt a legfejletlenebb, és a lakosságnak csak kis részét foglalkoztatja. Afrika területe ásványkincsekben gazdag. A lelőhelyek feltárása és kiaknázása már a gyarmati időszakban megkezdődött. Egyes bányakincsek előfordulása világviszonyban is számottevő (pl.: kőolaj, földgáz, gyémánt, rézérc, bauxit, uránérc, arany, platina, és foszfát) Afrikában van a Föld vízenergia-készletének 25%-a, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik. Ezek nagyon költséges beruházások, amelyek lassan térülnek meg. A kontinens országai függetlenné válásuk után sem tudtak megfelelően iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hiányzik az ásványkincseket feldolgozó nehézipar, a korszerű ipari ágazatok kialakulásához pedig külföldi tőkére és piacokra (felvásárló partnerekre) lenne szükség. A lakosság alapvető közszükségletei cikkekkel való ellátásában a hagyományos kézműiparnak van fontos szerepe (közszükségleti cikk pl. a ruha, a cipő).

Afrika országainak többsége fejlődő ország csoportjába tartozik. A legfejlettebb gazdaságú ország Dél-afrikai Köztársaság.

Ásványkincs	Bányásszák
gyémánt	Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság
arany	Dél-afrikai Köztársaság
platina	Dél-afrikai Köztársaság
réz	Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia
kobalt	Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia
mangán	Dél-afrikai Köztársaság, Gabon
urán	Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon
bauxit	Guineai Köztársaság
króm	Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe
foszfát	Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia

Országonként

Gazdasági adatok országonként, rendezhető táblázatban:

Afrika országai GDP (PPP) per fő alapján (2017)

Afrika országai az emberi fejlettségi index alapján (2019)
(a zöld a legmagasabb,
vörös a legalacsonyabb)

Ország	Össz GDP (nominális) 2019 (milliárd US$)	GDP per fő 2019 (US$, PPP)	Évi átlagos GDP (reál) növekedés 2010-2019 (%)	HDI (2017)
Algéria	169,3	12	2,6	0,754
Angola	89,4	7	1,9	0,581
Benin	14,4	3	5,1	0,515
Botswana	18,5	18	4,3	0,712
Burkina Faso	15,7	2	5,7	0,423
Burundi	3,1	821	2,0	0,417
Kamerun	38,9	4	4,6	0,556
Közép-afrikai Köztársaság	2,3	985	−1,8	0,367
Csád	10,9	2	2,2	0,404
Comore-szigetek	1,2	3	3,1	0,503
Kongói Demokratikus Köztársaság	49,8	1	6,1	0,457
Kongó	12,5	0	−1,0	0,606
Elefántcsontpart	58,6	5	6,7	0,492
Dél-afrikai Köztársaság	351,4	13	1,5	0,699
Dzsibuti	3,3	5	6,6	0,476
Egyiptom	302,3	12	3,8	0,696
Egyenlítői-Guinea	11,8	19	−2,9	0,591
Eritrea	2,0	2	3,4	0,440
Etiópia	92,8	3	9,5	0,463
Gabon	16,9	16	3,7	0,702
Gambia	1,8	2	2,4	0,460
Ghána	67,0	6	6,5	0,592
Guinea	13,8	3	6,2	0,459
Bissau-Guinea	1,4	2	3,8	0,455
Kenya	95,4	5	5,6	0,590
Lesotho	2,4	0	2,8	0,520
Libéria	3,2	2	2,7	0,435
Líbia	39,8	14	−10,2	0,706
Madagaszkár	14,1	0	3,4	0,519
Malawi	7,7	1	3,8	0,477
Mali	17,3	3	4,3	0,427
Mauritánia	7,6	6	3,9	0,520
Mauritius	14,0	24	3,6	0,790
Mayotte (Franciao.)	3,1	12	(N/A)	(N/A)
Marokkó	118,6	8	3,4	0,667
Mozambik	15,2	1	5,4	0,437
Namíbia	12,5	10	2,8	0,647
Niger	12,9	1	5,9	0,354
Nigéria	448,1	5	3,0	0,532
Réunion (Franciao.)	22,0	26	2,1	0,850 (2003)
Ruanda	10,1	2	7,6	0,524
São Tomé és Príncipe	0,4	4	3,9	0,589
Szenegál	23,6	4	5,3	0,505
Seychelle-szigetek	1,7	30	4,6	0,797
Sierra Leone	4,2	2	4,4	0,419
Szomália	4,9	(N/A)	(N/A)	0,364 (2008)
Szváziföld	4,6	9	2,4	0,588
Dél-Szudán	4,9	862	(N/A)	0,388
Szudán	33,4	0	−1,6	0,502
Tanzánia	60,8	3	6,7	0,538
Togo	5,5	2	5,6	0,503
Tunézia	38,8	11	1,8	0,735
Uganda	36,5	3	5,2	0,516
Zambia	24,2	4	4,3	0,588
Zimbabwe	18,7	3	4,2	0,535
Zöld-foki Köztársaság	2,0	7	2,9	0,654

Megjegyzések

Közlekedés

Vasút

Afrika vasúti közlekedése fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Egyes helyeken a mai napig is gőzmozdonyok közlekednek, bár ez egyre kevésbé jellemző.

Légi

A legforgalmasabb repülőterek 2020-ban:

	ország	repülőtér	IATA	ICAO	város	2020
1	Egyiptom	Kairói nemzetközi repülőtér	CAI	HECA	Kairó	7 145 562
2	Dél-afrikai Köztársaság	O. R. Tambo nemzetközi repülőtér	JNB	FAOR	Johannesburg	6 839 670
3	Etiópia	Bole nemzetközi repülőtér	ADD	HAAB	Addisz-Abeba	6 000 000
4	Dél-afrikai Köztársaság	Fokvárosi nemzetközi repülőtér	CPT	FACT	Fokváros	4 012 204
5	Nigéria	Murtala Muhammed nemzetközi repülőtér	LOS	DNMM	Lagos	3 483 331

Vízi

2020-ban a kontinens legforgalmasabb konténerkikötői a marokkói Tanger-Med és az egyiptomi Port Szaíd voltak.

Demográfia

Népsűrűségi térkép

Nyomornegyed Dél-Afrikában (Soweto)

Afrika becsült lélekszáma 2023-ban 1 460 481 772 fő volt. A lakosság 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének jóval több mint 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A világ fejlett részéhez képest magas az analfabéták száma – főleg az idősebb lakosság körében.^[forrás?]

Népességének változása

A kontinens népessége 1950-től 2017-re mintegy 5,5-szörösére nőtt (Európáé csupán 1,4-szeresére). Afrika lélekszáma a 20. század közepén még kevesebb mint fele (kb. 42%-a) volt Európa lélekszámának; 2017-ben már több mint másfélszer nagyobb volt, mint Európáé.

Népességének növekedése (millió fő)

Legnépesebb országok

2020-ban Nigéria népessége meghaladja a 200 millió főt, és további három afrikai ország népessége meghaladja a 100 millió főt.

No.	Ország	Népesség	Dátum	Forrás
1	Nigéria	206 000 000	2020	Worldometers
2	Kongói Demokratikus Köztársaság	102 000 000	2020	National annual projection
3	Egyiptom	101 000 000	2020	National population clock
4	Etiópia	101 000 000	2020	National annual projection
5	Tanzánia	60 000 000	2020	Worldometers
6	Dél-afrikai Köztársaság	59 000 000	2020	Official estimate
7	Kenya	54 000 000	2020	Worldometers

Legnépesebb agglomerációk

Kairó

Lagos

Kinshasa

Luanda

Kartúm

Alexandria

Addisz-Abeba

Johannesburg

Abidjan

Nairobi

Dar es-Salaam

Legnagyobb agglomerációk

A legnépesebb agglomerációk: Kairó (Egyiptom), Johannesburg (Dél-afrikai Közt.), Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongó D.R.).

No.	Város	Ország	Népesség elővárosokkal	Év	Felmérés
1	Kairó	Egyiptom	22 600 000	2023	becslés
2	Johannesburg	Dél-afrikai Közt.	15 000 000	2023	becslés
3	Lagos	Nigéria	14 500 000	2023	becslés
4	Kinshasa	Kongói D.K.	13 500 000	2023	becslés
5	Luanda	Angola	10 900 000	2023	becslés
6	Dar es-Salaam	Tanzánia	7 900 000	2023	becslés
7	Addisz-Abeba	Etiópia	7 100 000	2023	becslés
8	Nairobi	Kenya	6 900 000	2023	becslés

Jellemzők

A nyomornegyedben élők aránya a városi lakossághoz viszonyítva (forrás: ENSZ–Habitat, 2014)

  0–10%

  10–20%

  20–30%

  30–40%

  40–50%

  50–60%

  60–70%

  70–80%

  80–90%

  90–100%

  nincs adat

A Szaharától délre Afrika zömének az őslakói a fekete bőrűek (→ négerek). Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, a szudániak az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk e sávtól délre élnek.

Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott közép-afrikai vadászó-gyűjtögető pigmeusok és Kalahári-vidékén élő busmanok.

Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. A kontinens mediterrán éghajlatú (északi és déli) tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb fekete-afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv.

Afrikában a területéhez képest még viszonylag kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (több mint 2000 fő/km²). A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor a sivatagok, esőerdők, magashegységek szinte lakatlanok.

Az északi mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban még lehet látni szétszórtan álló, lapos sátrakat. Ezekben élnek (éltek) a beduinok. A „bed” szó nomád pásztort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendülése után karavánutakat kezdtek „ellenőrizni”. Portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon (ezt a hadműveletet nevezték „ghaz” vának, és ebből származik a razzia fogalma). Sokan közülük még ma is pásztorkodással foglalkoznak, tevét kecskét juhokat tenyésztenek. Amikor a sztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.

Beduin férfiak őrzik a nyájat

A Szahara belsejében élnek a tuaregek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15–20 éves koruktól viselhetik.

Tanzániában és Kenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens egyik legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják, gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti.

A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai.

A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él.

A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A munkanélküli fiatalok nagy része a városokban keres munkát.

Fekete-Afrikában a gondokat fokozza az AIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdasági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani.

Vallás

Táncos ünneplés Basankusu katedrálisában (Kongói Dem. Közt.) – videó

A vallás fontos szerepet játszik az afrikaiak életében. A lakosság legnagyobb része vallásilag az ábrahámi vallások híve, illetve egyes országokban még mindig jelentős a bennszülött törzsi vallások követője. Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás, míg a Száhil övezettől délre, Fekete-Afrika nagyobb részén a kereszténység. Sok csoport mutat szinkretizmust, így jöttek létre a történelmi keresztény egyházaktól elszakadó Afrikai Intézményesült Egyházak.

Kultúra

Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában. A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.

Tánc Mali Nafadié falujában – videó

Fekete-Afrika nem a filharmonikusairól és a színházairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. Állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. Sok asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag.

A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven-ötven főből állnak. Az afrikai ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a „mi” kultúrája, szemben az európai „én” kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.

A nagycsalád ugyanakkor nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a közeli barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.

Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés.

A kultúrát bővebben lásd az egyes országoknál.

Művészet

• Észak-Afrika művészete
• Fekete-Afrika művészete

Turizmus

Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazat számos afrikai ország számára. A kontinensre irányuló turizmus is növekszik, de ennek ellenére világviszonylatban még igen csekély értéket mutat: 2013-ban az afrikai turizmus a világturizmus csak 4% -át tette ki.

A kontinens legfőbb turisztikai célpontjai a 2010-es években: Marokkó, Egyiptom, Dél-Afrika, Tunézia és Zimbabwe.

• 
  A Ménara-kert, Marrakes, Marokkó.
• 
  A gízai nagy Szfinx és egy piramis, Egyiptom
• 
  Kruger Nemzeti Park Dél-Afrikában.
• 
  El Djem amfiteátriuma, Tunézia
• 
  Viktória-vízesés, Zimbabwe-Zambia.

Források

• Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
• Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
• A kontinensek földrajz - János Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Dr. Mészáros Rezsőné, Vízvári Alberné (Mozaik Kiadó 2001)
• Afrika. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

További információk

• Fotók Afrikáról
• Hírek Afrikából Kitekintő
• Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei
• Leszerelési, demobilizációs és a civil életbe való visszaillesztési programok Afrikában
• Harc az afrikai olajért, Kína gazdasági térnyerése a fekete kontinensen
• Új trend az afrikai békefenntartásban
• Fenntartható Afrika
• Besenyő János: A francia Afrika-politika változása
• Magyar békefenntartók Afrikában
• A modern Willy Fog az afrikai kontinensen – Erdősi Ferenc Afrika közlekedése című könyvéről
• A francia Afrika-politika változása
• Besenyő János: Az ENSZ nyugat-szaharai missziójának tapasztalatai
• Besenyő János: Western Sahara (angol)
• Magyar Békefenntartók Afrikában
• János Besenyő, Ph.D. & Ádám Mayer - Boko Haram in Context: The Terrorist Organizations's Roots in Nigeria's Social History