Belezna
| Belezna | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Márkus István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8855 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 596 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Belezna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belezna témájú médiaállományokat. | |||
Belezna (horvátul: Belezna[3]) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén fekszik a vármegye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében. Határa nyugatról a Principális-csatorna és a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb ömlik a Drávába. Határában, a lakott településtől 6 km-re folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában. A község alapvetően észak-déli elrendeződésű. A szomszédos települések: északnyugatra Murakeresztúr (közúton 7 km-re), keletre Surd (közúton 6 km-re).
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vasút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mura folyó mellett halad a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal, melynek Belezna megállóhelye a település központjától mintegy 5 kilométerre található, már murakeresztúri közigazgatási területen. A megállóhelyen 2021. június 19-én üzemkezdettel megszűnt a személyforgalom, a vonatok megállás nélkül áthaladnak.
Közút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település kelet felől közelíthető meg közúton, a Nagykanizsa-Zákány-Gyékényes között futó 6804-es útról leágazó, 68 154-es számú bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) tér le a rangosabb útból. Így Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel érhető el, ezért még ma is használatban van egy, a településre északról érkező földút, amely a jankapusztai bekötőútról indul.
Tömegközlekedéssel a Nagykanizsa és Gyékényes között járó autóbuszokkal lehet eljutni a településre.
Hajó
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belezna határában a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós-komp, amely a települést a horvátországi Alsódomboruval köti össze.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Beleznának mint a segesdi kerület egyik plébániájának első említése az 1332–37. pápai tizedjegyzékben maradt fenn. A 14. században a Beleznay család birtokolta, de a 15. századtól más földesurak is feltűntek, pl. a Dersfyy család. A tizedjegyzék szerint temploma és plébániája is volt, amely 1560 körül pusztulhatott el.
A 17. században a törökök megszállták, de nagyobb pusztításokat nem végeztek, Belezna mindvégig lakott hely maradt. 1715-ben azonban csak hat háztartása volt. A Beleznay család utódai újra jogot formáltak a birtokra, de annak több más tulajdonosa is akadt, pl. Mlinarics Miklós és Festetics Kristóf.
A 19. század elején gróf Festetics László, majd a Horváth és a Rüffly család birtokába került a község. 1860-ban a Bezerédj és a Rüffly család is kúriát épített a településen.
A kiegyezés után Belezna lassú fejlődésnek indult. 1899-ben gróf Zichy Ödön építtette a római katolikus templomot.
Az idők során a községhez tartoztak még: Asszonyváriszőlő, Nagydombi-szőlő, Jankapuszta, Sándorpuszta, az utóbbi kettő valószínűleg Zichy Ödön gyermekeiről kapta nevét.
A két világháború között leventeegylet és hitelintézet is tevékenykedett a községben.[4]
A településen polgárőrség működik.[5]
Jankapuszta
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A magyar kormány 1931-ben engedélyezte, hogy az usztasa horvát fasiszta szervezet tábort létesítsen Jankapusztán. Németországon és Olaszországon kívül ezen a Gustav Perčec által bérelt 242 kataszteri holdon volt a szervezet egyik kiképzőtábora. A kiképzést a Kárpátaljai hadművelet előkészítésében is részt vevő Papp-csoport végezte a külvilágtól elzárt táborban. Az usztasák létszáma mintegy 50 fő volt. Az 1934. október 9-én Marseille-ben I. Sándor jugoszláv király és Louis Barthou francia külügyminiszter meggyilkolásában részt vevők közül is többen ide menekültek, de ennek az esetnek komoly következménye lett: Jugoszlávia ultimátumban követelte Magyarországtól név szerint említett horvát emigránsok kiadatását, s azzal fenyegetett, hogy ennek hiányában a határnál állomásoztatott jugoszláv katonák behatolnak magyar területre. Gömbös Gyula miniszterelnök november 6–7-én tárgyalt Mussolinivel, s utána az érintetteket egy titkos akció keretében repülőgépekkel Olaszországba menekítették. Közben minden vádat visszautasítottak, tagadták a tábor létét, s formálisan elfogatóparancsot adtak ki a megnevezettek ellen.[4][6][7]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Pécsi József (független)[8]
- 1994–1998: Pécsi József (független)[9]
- 1998–2002: Pécsi József (független)[10]
- 2002–2006: Pécsi József (független)[11]
- 2006–2010: Jancsecz Lajos (független)[12]
- 2010–2014: Jancsecz Lajos (független)[13]
- 2014–2019: Bődör István (független)[14]
- 2019–2024: Bődör István (független)[15]
- 2024– : Márkus István (független)[1]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2008-ban itt épült az első magyarországi pelletgyár 500 M forintos beruházással. Évi 10000 tonna granulátumot gyártanak a környékbeli fűrészüzemek és energiaültetvények beszállításaiból. A termelés 80%-a exportra készül.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 748 | 744 | 733 | 686 | 601 | 608 | 596 | 596 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 2,08%, horvát 1,08%, német 0,56%. A lakosok 77-a% római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,07% reformátusnak, 3,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,06% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, szlovénnek, ruszinnak és németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,4% volt római katolikus, 2,3% evangélikus, 1,8% református, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[17]
Nevezetessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus templom (neogótikus)
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 1..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. augusztus 2..
- 1 2 Belezna története
- ↑ "Zala megyei polgárőr egyesületek". zmpsz.hu. Hozzáférés: 2016. július 7..
- ↑ Merénylet Marseille-ben II. (Napi történelmi forrás blog, 2016. január 14.)
- ↑ Gaáli Zoltán repülőszázados visszaemlékezése
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 17..
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Belezna települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25..
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Belezna Helységnévtár

