Amposta
| Amposta | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Tarragona | ||
| Rang | község Katalóniában | ||
| Hivatalos nyelv | |||
| Székhely | Amposta | ||
| Alapítás éve | 1150 | ||
| Polgármester | Adam Tomàs Roiget (2015)[1] | ||
| Irányítószám | 43870 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 080 fő (2025)[2] | ||
| Népsűrűség | 150 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 8,0 m | ||
| Terület | 138,3[3] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Amposta weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Amposta témájú médiaállományokat. | |||
Amposta egy város dél-Katalóniában, az Ebro partján, annak tengerpartja mellett: Tarragona tartomány Montsiá járásának székhelye. Fekvése 8 méterrel van a tengerszint felett, Gazdasági szempontból, mint Ebro-menti térség főleg rizstermesztő terület, de elsősorban a mezőgazdaságra épülő ipara is van. Deltebre 13 kilométerre van tőle, a közelében lévő kiépítettebb turistahely pedig l'Ampolla, 17 km-rel van közelebb Barcelonához. 2001 után enyhén emelkedő népessége 2013 óta már 21 000 fő felett van.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város az Ebro torkolatának déli partján van. Különlegessége a közelében lévő tengerpart mellett fekvő Deltebre Természetvédelmi Park.
Délre a tengerparton 10 km-re Sant Carles de la Ràpita, majd Alcanar található. Északra 17 km távolságra érhető el l'Ampolla, ez a legnagyobb kiépített közvetlen tengerparti célpont a közelben északra, Barcelona felé.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ókor
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A leletek szerint a mai Amposta körül, tehát az Ebro torkolatának déli oldalán lehetett az egyik legfőbb ibér település.
A második pun háborúban i. e. 215-ben volt a hiberai csata. A rómaiak a Carrova torony körül települést hoztak létre és az Ebro teraszairól őrködtek, innen származtatható a település mai neve: Amni Imposita.
Középkor
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az arabok kis erődöt működtettek itt, ennek ellenére az első, még XI. századi visszahódítás nem, csak 150 évvel később sikerült, majd a város fénykora következett.
A 15. század derekán viszont a katalán polgárháborúban nagyon megsérült, nagyrészt lerombolódott és csak 2-300 évvel később indult újra fejlődésnek.
Újkor
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A károlyista csaták után 1860-tól indult meg a város (csak a polgárháború alatt rövid időre megszakított) mai, folyamatos fejlődése. Ekkor kezdődött a város mai fő nevezetességének, a gyönyörű függőhídnak is a tervezése, jelentős csatornázási munkák is zajlottak, majd a 20. század elején az elektromos áram is hamarosan eljutott a városba.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A környéken hagyományosan a legfőbb gazdasági szektor a mezőgazdaság, főleg a rizstermesztés, és a mezőgazdaságra épülő ipar. Ennek hatásfoka olyan sokat fejlődött, hogy ma már a Cambra Arrosera del Montsià Katalónia egyik legnagyobb cége.
Az iparban hagyományosan a papír- és élelmiszeripar játszik nagy szerepet. Ezen túl a legutóbbi időben már a bútor- és fémipar is nő.
A kereskedelem és szolgáltatások területén az utóbbi időben indult be az idegenforgalom fejlődése az Ebro déltájára és a tengerparti természetvédelmi parkra épülve.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 298 | 4226 | 8444 | 12 873 | 15 223 | 18 719 | 21 365 | 20 952 | 21 115 | 23 080 |
| 1717 | 1900 | 1940 | 1965 | 1991 | 2005 | 2010 | 2015 | 2020 | 2025 |
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Ajuntament d'Amposta" (spanyol nyelven). Generalitat of Catalonia. Hozzáférés: 2015. november 13..
- ↑ Municipal Register of Spain of 2025
- ↑ "El municipi en xifres: Amposta" (spanyol nyelven). Statistical Institute of Catalonia. Hozzáférés: 2015. november 23..


