Csehek
| Csehek Češi | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Comenius • Husz János • František Palacký • Jan Evangelista Purkyně IV. Károly • Alfons Mucha • II. Vratiszláv • Bedřich Smetana | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 11 - 12 millió | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| cseh nyelv | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ateisták (79,4%), római katolikus (10,3%), protestánsok (0,8%)[7] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| nyugati szlávok: morvák, szlovákok, lengyelek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csehek Češi témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti. A 7. század környékén az egyik legerősebb nyugati szláv törzs, amelyik a mai Csehország környékén élt.
Külső nevük
[szerkesztés]Külső névnek egy nép esetén azt a nevet mondjuk, amelyen az illető népet más népek hívnak. A magyarok saját nevükön nevezik őket cseheknek, de a németek és az újlatin népek Bohemi, Boemi néven illetik őket[forrás?], amely név a kelta bojokról ragadt rájuk, mivel az ő római időbeli szállásterületükre költöztek be.[8] Hasonló okokból hívjuk a germán kvádok és markomannok mai utódait bajoroknak.
A Kijevi krónika češi, čechy, časkij néven említi őket.[8]
Nyelvük
[szerkesztés]
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja. Legközelebbi rokona a szlovák nyelv, amellyel kölcsönös érthetőség áll fenn (mintha egyazon nyelv két nyelvjárása lenne), de ugyanebbe a csoportba tartozik a lengyel és a szorb nyelv is. Két fő nyelvjárása a csehországi és a morvaországi, utóbbit azonban mások külön morva nyelvnek tartják, mely részben nem alaptalan. A legrégebbi nyelvemlékek a 13. századból valók.
A nyelvet mintegy 12 milliónyian beszélik, Csehországon kívül Szlovákiában, Németországban, Ausztriában valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában elszórva használják.
2004. május 1. óta az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Történetük
[szerkesztés]A cseh törzs szállásterülete a 7. században nagyjából a Říp hegység és Krakkó között terült el, nem fedte le a mai Csehországot, ugyanakkor túl is nyúlt rajta. De jelen voltak nyugaton Nürnbergig és Regensburgig, délen a Dunáig. Szomszédságukban sok szláv törzs lakott. Az Ohře (Éger folyó) középső folyásánál a lučanok, mellettük a sedličanok, a Bílina folyó medencéjében a lemužok. Szomszédaik voltak a dečanok és a litomiriček. Pšovban (Mělník) a pšovanok éltek, az Iser felső folyásánál a cseh-horvátok, tőlük keletre a zličanok, a Moldva felső folyásánál a dudlebek. Mindezek utódait nevezzük ma cseheknek.[8]
Szamo frank kereskedő az Avar Birodalom ellen 623-ban létrehozta a szláv törzsek szövetségét, ami Szamo haláláig, 658-ig működött. A Morva Fejedelemség fennállása (830 körül – 902) idején a csehek is az ő befolyásuk alá tartoztak. A 9. század második felében a morvákhoz téríteni érkezett Konstantin-Kirill és Metód idején a bizánci és nyugati keresztény befolyás küzdelmében a csehek a nyugati kereszténység befolyása alá kerültek. Előtte 845-ben 14 cseh törzsfő Regensburgban felvette már a kereszténységet. Szvatopluk halála után a csehek függetlenítették magukat a morváktól.[8]
A 9. században kezdődött a cseh állam kialakulása. A cseh törzs központja kezdetben Levý Hradec volt – itt épült az első keresztény templom – majd Prága lett. A 920-as években Prágában a Přemysl nemzetség került hatalomra. A zličan törzsbeli Slavník nemzetséggel folytattak küzdelmet a Csehország feletti főhatalomért, ami 995-ben a javukra dőlt el, a Slavníkokat szinte teljesen kiirtották, központjukat, Libicét elpusztították.[8]
Ezután a törzsi identitás elenyészett, A történeti Csehország népét, nyelvét, kultúráját csehnek nevezzük. Sőt a népbe, nyelvbe, kultúrába beleértjük a morvákat is a 10. századtól, bár Csehország és Morvaország politikailag külön egység maradt. Az előbbi mint Cseh Fejedelemség, majd Cseh Királyság a Német-római Birodalom egyik országaként, majd mint Csehország, a Habsburgok örökös tartománya. Morvaország mint Morva Őrgrófság – előbb mint a birodalom önálló országa, majd mint a Cseh Királyság tartozéka – végül mint a Habsburgok örökös tartománya létezett. Csehszlovákia is használta a Csehország és Morvaország neveket tartományai nevében. A morvák különállása politikai, nyelvjárási szinten maradt meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
- ↑ https://archive.today/20120529130614/www.mzv.cz/consulate.newyork/cz/dalsi_uzitecne_informace/o_statistice_obyvatel_usa_hlasicich_se_k/index.html
- ↑ Archivált másolat. [2013. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- ↑ http://www.checoslovaco.net/historie-krajanu-v-Argentine/103/cesti-krajane-v-argentine[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- 1 2 3 4 5 szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Csehek, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9
