close
Ugrás a tartalomhoz

Szokolya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szokolya
A falu műemlék református temploma
A falu műemlék református temploma
Szokolya címere
Szokolya címere		 Szokolya zászlaja
Szokolya zászlaja
Közigazgatás
OrszágBERJAYA Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzobi
Jogállásközség
PolgármesterNémethné Pintér Csilla (független)[1]
Irányítószám2624
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség1919 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület59,05 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBörzsöny[3]
Földrajzi kistájBörzsönyi-kismedencék[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
BERJAYA é. sz. 47° 52′ 02″, k. h. 19° 00′ 28″47.867281°N 19.007911°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 02″, k. h. 19° 00′ 28″47.867281°N 19.007911°E
Szokolya (Pest vármegye)
Szokolya
Szokolya
Pozíció Pest vármegye térképén
Szokolya weboldala
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Szokolya témájú médiaállományokat.

Szokolya (szlovákul: Sokoľa) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Földrajz

[szerkesztés]

A Dél-Börzsönyben található.

Külterületi településrészei:

Királyrét

[szerkesztés]

Kedvelt kiránduló központ a falutól 4 kilométerre északra, a Börzsöny nyúlványai alatt, a Török-patak (Morgó-patak) völgyében. Úgy tartják, a terület a középkori királyok kedvelt vadászhelye, az itteni Vár-hegy tövében fekvő kis tó partja pedig egykor Mátyás király neje, Beatrix királyné fürdőhelye volt. Évszázadok múltán az itteni rétre Sierstoff gróf épített kastélyt, melyben ma kastélyszálló található.

Egykor nevezték Szokolya-huta néven is, ugyanis a közeli Vasbánya-hegyen ércbányászat folyt és a kitermelt vasércet ezen a tájon dolgozták fel.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve szláv eredetű, a szokol (sólyom) szóból származtatják. Az Árpád-korban feltételezhetően a király solymászai éltek itt.

Története

[szerkesztés]

Szokolya és környéke ősidők óta lakott hely volt, melyet a község határában található két földvár fennmaradt maradványai is bizonyítanak. Az egyik a Pap-hegy gerincén, a másik a Királyrét feletti Várhegyen található.

A hagyományok szerint az Árpád-korban már fennálló község lakosságát még Hont vezér telepítette erre a helyre. 1186-ban már említették nevét a korabeli oklevelekben Sokol néven. A települést a királyi udvarban szolgáló solymászok lakhelyének tartották.

A tatárjárás idején a település lakói rejtekhelyül itt pincéket vájtak, ezekből több még ma is megtalálható, közülük némelyik igen terjedelmes.

Egy 1263-ból fennmaradt oklevél szerint IV. Béla király bizonyos Szokol nevű templárius kolostorban békült ki a fiával, Istvánnal, László honti főesperes közbenjárására; azt azonban semmiféle följegyzés nem bizonyítja, hogy ez a Szokol a hontmegyei Szokolya községgel azonos. A falu határában ugyan állt egykor egy kolostor, ez azonban kétségkívül a pálosoké volt, mert ez a szerzetesrend egy időben birtokos volt itt, amit a község régi pálos eredetű temploma is igazol, amely ma a reformátusoké.

A Börzsöny tövében fekvő kis település viharosnak mondható történelme során a fennmaradt adatok alapján többször is gazdát cserélt.

A 14. és 15. században Zsigmond király, majd Albert király is az itteni bányák művelése céljából telepítettek le itt szászokat. Ezt bizonyítja a faluban őrzött 1598-ból fennmaradt pecsét is, amelyen a sárkányölő Szent György lovag alakja látható ezzel a körfelirattal: Sigilum S. Georgii de P(ago) Martnau. Csehországban, Sziléziában, Ostrava és a német határ közelében ma is megtalálható egy Martnau nevű település, melynek jelképe máig Szent György, akit lovon ülve, karddal a kezében ábrázolnak. Talán az ő őseik hozták magukkal régi falujuk jelképeként e pecsétet.

A településen ekkor már több évszázada folyt vasércbányászat és annak feldolgozása (vasolvasztás), amely virágkorát a 18. században, 1778 és 1792 között érte el. A régi, kimerített vasbányák nyomai a falu határában máig láthatók.

A község földesurai a 19. század elején az Esterházy család tagjai voltak, majd az 1900-as évek elején gróf Sierstorpff Henrik és Sándor lett itt a nagyobb birtokos.

A 20. század elején Hont vármegye Szobi járásához tartozott.

1910-ben 1842 lakosából 1793 magyar, 32 német volt. Ebből 566 római katolikus, 1173 református, 48 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Seres István (független)[5]
  • 1994–1998: Seres István (független)[6]
  • 1998–2002: Seres István (független)[7]
  • 2002–2006: Bágyoni-Szabó György (független)[8]
  • 2006–2010: Gyurcsik Mihály (független)[9]
  • 2010–2014: Gyurcsik Mihály (független)[10]
  • 2014–2019: Némethné Pintér Csilla (független)[11]
  • 2019–2024: Némethné Pintér Csilla (független)[12]
  • 2024– : Némethné Pintér Csilla (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1810
1799
1889
2012
2003
1965
1940
1919
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 26,9%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,3% (23,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek és románnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,6% volt római katolikus, 17,3% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,1% izraelita, 4,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[14]

Vallási élet

[szerkesztés]

A községben három felekezet van jelen. A faluban élnek reformátusok és katolikusok is, és 1892-től működik egy baptista gyülekezet is.

Intézmények

[szerkesztés]

A községben található a Börzsöny Gyöngye Napköziotthonos Óvoda, valamint a Cseh Péter Általános Iskola. Orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő és gyógyszertár is üzemel. A településen üzemel a Sárkányölő Szent György idősek otthona.

Közlekedés

[szerkesztés]
BERJAYA
Szokolya a 317-es számú (Kismaros – Szokolya – Királyrét) erdei vasútvonalon is megközelíthető
  • Autóval a 12-es főútról Kismarosnál kell letérni Szokolya, Királyrét irányába, a 12 103-as úton, amelyen mintegy 5 kilométert haladva érünk a faluba. Lehetőség van Kóspallagon keresztül egy aszfaltozott erdészeti úton történő megközelítésre is, ennek végpontja Szokolyától északra található, innen a fenti közúton haladva jutunk a faluba.
  • Vonattal a MÁV 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonalán közelíthető meg, ám az állomás a település központjától majdnem két kilométerre található (közúti elérését a 12 306-os út biztosítja). A napi közlekedésben leggyakrabban a kombinált megoldások találhatók meg, azaz a vonatról Kismaroson buszra, vagy erdei vasútra célszerű átszállni.
  • Autóbusz - a helyközi buszjáratok egy része Kismarosról indul (352-es busz), míg napi néhány járattal Vácról is eljuthatunk a településre (351-es busz). A legtöbb esetben Szokolyán az autóbusz visszafordul, de néhány esetben Királyrétre is eljuthatunk.
  • Királyréti Erdei Vasút - a 317-es számú (Kismaros–Szokolya–Királyrét erdei vasútvonalon (Királyréti Erdei Vasút) is megközelíthető, ennek két megállója (Szokolya-Mányoki és Szokolya-Riezner [egy időben Szokolya-felső]) található a falu belterületén. Több alkalommal (főleg ünnepnapokon és bizonyos hétvégéken) gőzmozdony-vontatású szerelvények is közlekednek a vonalon.

Kikapcsolódási lehetőségek

[szerkesztés]
BERJAYA
Szokolya Kacár tanya
  • Szokolya ideális kiinduló vagy érkező pontja kerékpáros vagy gyalogtúráknak. A településen keresztül halad a K+ turistajelzés, valamint egyik végpontja a Z+ turistajelzésnek. Könnyen elérhető Királyrét, ahonnan a Börzsöny magasabb csúcsai is egyszerűen megközelíthetők. A települést érinti több, hagyományosan minden évben megrendezésre kerülő teljesítménytúra is.
  • Szokolyán is elhelyezték a Geocaching nevű GPS-alapú játék egyik geoládáját.
  • A Kacár tanya lehetőséget biztosít a magyar népi hagyományok ápolására, régi mesterségek megismerésére, a népi építészet bemutatkozására. A tanya a falu szélén, egy magaslaton terül el.
  • A Kacár tanyáról már látszik a Szent György Lovasudvar, ahol lovagolni lehet és megismerkedni a gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel. Ha a Királyréti Erdei Vasút tal érkeznek, a Szokolya-Mányoki megállónál kell leszállni. Onnan tíz perc kellemes sétával elérhető.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]

A település díszpolgárai az alábbi személyek:[16]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ Szokolya. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)[halott link]
  5. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  7. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. ↑ Szokolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  13. ↑ Szokolya Helységnévtár
  14. ↑ Szokolya Helységnévtár
  15. 1 2 A Kacár tanya weboldala. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  16. ↑ Archivált másolat. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szokolya&oldid=28650304”