Szelevény
| Szelevény | |||
 | |||
| Szelevény katolikus Jézus Szíve temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Kunszentmártoni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kerekesné dr. Holló Helga (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5476 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 909 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 09″, k. h. 20° 12′ 10″46.802590°N 20.202830°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 09″, k. h. 20° 12′ 10″46.802590°N 20.202830°E | |||
 Szelevény
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
| |||
| Szelevény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelevény témájú médiaállományokat. | |||
Szelevény község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában, a vármegye legdélibb települése. Már az őskorban is lakott volt. A település többször teljesen kihalt, elöntötte már a Körös is, de a mai napig – a lehetőségeihez mérten – fejlődik a falu. Közlekedési szempontból kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt nincs átmenő forgalom, turisták sem fordulnak jelentős számban, de rengeteg a „rejtett kincs” amely a település hírnevét öregbíthetné, például a horgászatot kedvelőknek a Körös holtágai, vagy maga a Körös.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szelevény kistelepülés a Tiszazug szívében helyezkedik el a Hármas-Körös folyó partján. A település egész területe gyakorlatilag tökéletes síkság, így kedvezőek a feltételek a mezőgazdasági területek műveléséhez. Az itteni folyópart része a Körös–Maros Nemzeti Parknak.
Szomszédai: észak felől Cserkeszőlő, a gyógy- és termálfürdőjéről híres település, kelet felől a kistérség központi városa, Kunszentmárton; délkelet felől Nagytőke, dél, illetve délnyugat felől Csongrád-Csanád vármegye északi városai, Szentes és Csongrád, nyugat felől pedig Csépa. Főbb külterületei, amelyek jelentősebb lakosságszámmal rendelkeznek: Szelevény-Halesz és Pálóczipuszta.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közúton három irányból követve közelíthető meg, mindhárom esetben a 44-es főútról letérve. Szolnok-Tiszaföldvár és Szarvas irányából Cserkeszőlő és Kunszentmárton közötti leágazást érdemes választani, és délnyugat felé lekanyarodni a 4511-es számú, 0164-es helyrajzi számú útra. Kecskemét felől vagy Tiszaugnál lehet letérni délkeleti irányban a 4511-esre, vagy Tiszakürt után dél felé a 4514-esre, amiről Csépa központjában ugyancsak a 4511-esre kell rátérni. Szelevény központját ez az út is elkerüli, oda csak az arról leágazó 45 112-es úton lehet eljutni.
Régebben a Körös folyó révjén átkelve Szentes illetve Magyartés felől is el lehetett jutni Szelevényre, de ez a rév ma már nem aktív. Leállítása óta Szelevény a belterületei vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető.
Vasúton a MÁV 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Szelevény megállóhely a községtől északra helyezkedik el, a vonal állomásainak viszonylatában Csépa megállóhely és Kunszentmárton-Istvánháza megállóhely – illetve utóbbinak 1998 tavaszi bezárása óta Kunszentmárton vasútállomás – között található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az őskorban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szelevényen újkőkorszaki eszközöket (nyilakat, íjakat, földművelő tárgyakat) találtak, így arra lehet következtetni, hogy ezen a területen az újkőkorszakban már emberek éltek és valószínűleg a Körös folyót hasznosították öntözéses földművelés céljából. Később kiderült, hogy a település legészakibb házai, a vasútvonal és a vasútállomás egy őskori településre, a Menyasszony-partra épültek.
A honfoglalás korában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település neve először csak a szláv népek itt tartózkodása idején fordul elő Zelebyn alakban írva. A szláv korszak a honfoglalás megindulásával véget ért. A honfoglalás kori leletek (cserépdarabok) bizonyítják, hogy őseink jártak Szelevényen, és le is telepedtek.
A tatárjárástól az 1800-as évek végéig
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tatárjárás következtében a terület nagy része elnéptelenedett, illetve a házak elpusztultak. A „második honalapítás” során IV. Béla erre a vidékre telepítette a kunok egy csoportját (a szomszédos Kunszentmárton neve ma is ennek az emlékét őrzi).
A települést 1389-ben ismét említik ugyancsak Zelebyn néven. A Körös folyó árterülete jó legelőt nyújtott az állattartással foglalkozó embereknek.
1541 és 1546 között, az oszmán-török pusztítások következtében az egész környék pusztasággá vált és teljesen elnéptelenedett.
A falu 1635 körül éledt újra, területe akkor Csongrád vármegyéhez tartozott. A későbbiekben elfordult, hogy Pest, Heves vagy Borsod vármegyéhez került, de idővel visszahelyezték Csongrád fennhatósága alá. 1760-ban 438 ember 1881-ben pedig már 910 ember járta a szelevényi utcákat.
1848-ban ismét Heveshez csatolták, majd a szabadságharc után Szolnok megye fennhatósága alá vonták. 1894-ben Szelevényen már 1336 ember élt. Halesz 1881-ben alakult ki, 1894-ben 260-an lakták.
A 20. században
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A magyar Vörös Hadsereg harcászati célból Tiszasasnál átvágta a gátat a román támaszpont elöntésére, kísérletük azonban nem járt sikerrel, ellenben nagy árvíz öntötte el a Tiszazugot, amit Szelevényben csak a templom és az annál magasabban fekvő 13 ház úszott meg. A többi elpusztult, lakói pedig koldusszegények lettek. A község 1923-ra épült újjá. 1935-ben már több iskolában folyt a tanítás.
1935-ben 2501-en lakták Szelevényt ezek közül 1404-en tanyán, amelyek közül a legnépesebbek a következők voltak: Halesz, Pálóczi-Horváth puszta, a Rét, az Öthalom és a Hosszúhát. Ekkorra már a faluban kőműves, kovács, szabó, borbély, cipész, asztalos, szélmolnár, szikvízgyártó, hentes illetve szatócs kisiparosok dolgoztak. A Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal Lakitelek–Kunszentmárton része 1948-ban épült ide; önálló háziorvosa illetve művelődési háza az 1950-es évektől van a falunak. Az 1960 körüli évektől csökkenésnek indult a lakosságszám, 1965-ben már csak 1961 fő élt itt.
A rendszerváltás után
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1992-ig Kunszentmárton fennhatósága alá tartozott. Ebben az évben szakadt el tőle és az első polgármestere dr. Gálos László lett, aki ezután még három önkormányzati választást nyert meg. 2005-ben politikai okok miatt időközi polgármester-választást kellett tartani, amelyet Pánczél Ferenc nyert meg, majd a polgármesteri széket sikerült megtartania a 2006-os, 2010-es és 2014-es választás eredményeként is. A településnek önálló újságja 2006 decemberétől jelenik meg, Szelevény címmel. 2003-ban az általános iskola Móra Ferenc nevét vette fel (azelőtt Petőfi Sándor volt a névadója). A 2007-2008 tanévtől törvénymódosítás miatt az alapfokú oktatás kénytelen volt társulni a cserkeszőlői általános iskolával, így kialakult a Petőfi Sándor ÁMK – Cserkeszőlő-Szelevény–Tiszasas–Tiszainoka.
2006-ban addig nem látott mértékű árhullám vonult le a Körösön, amely hatalmas árvízhez vezetett. A víz szintje 1040 cm körül mozgott. Komoly veszélybe került a település lakossága és ingatlanaik. Szerencsére az árhullám levonult, mielőtt valami katasztrófa történhetett volna. Erre az árvízre emlékezik Szelevény azóta minden év áprilisában (április vége felé, 20. körül); ez a nap lett Szelevény napja.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Terminus | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1992–1994 | Dr. Gálos László | független | |
| 1994–1998 | független[3] | ||
| 1998–2002 | független[4] | ||
| 2002–2005 | független[5] | megbízatása megszűnt | |
| 2005–2006 | Pánczél Ferenc | független[6] | időközi választás: 2005. szeptember 4. |
| 2006–2010 | független[7] | ||
| 2010–2014 | független[8] | ||
| 2014–2019 | független[9] | hivatalában elhunyt[10] | |
| 2019–2019 | Kerekesné dr. Holló Helga | Fidesz-KDNP[11] | időközi választás: 2019. március 31. |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[12] | ||
| 2024–2026 | Fidesz-KDNP[13] | ||
| 2026– | Fidesz-KDNP[1] |
A településen 2005. szeptember 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[14] Ennek ellenére valószínűnek tűnik, hogy a választáson ő is indult (bár a hivatkozott forrásban a családneve egy betű eltéréssel, Gólos formában szerepel), de 21,25 %-os eredményével, négy jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[6]
2019. március 31-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[11] ezúttal az előző polgármester január elején bekövetkezett halála miatt.[15][16]
2026. június 28-án ismét időközi önkormányzati választás zajlott a községben, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1160 | 1141 | 1061 | 1033 | 959 | 951 | 924 | 909 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,9%, református 3,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 18,7% (28,5% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% románnak, 0,3% németnek, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 3% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 24,4% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A katolikus Jézus Szíve-templom egy egyhajós, kereszthajóval rendelkező neogótikus stílusú épület, amely Fehér András plébános vezetésével épült fel 1911-ben, nagy részben közadakozásból. Európában csaknem egyedülálló.
A faluban határában húzódó tehenesi holtág kiváló horgászvíz, főleg békés halakra (amur, ponty).
A Körös-part is a nevezetességekhez sorolható. Nyáron strandolási lehetőség nem áll rendelkezésre, de a horgászturizmus jelentősebb. A folyó vize az 1900-as évek elejéig annyira tiszta volt, hogy akkoriban még inni is lehetett belőle.
További látnivalónak mondható a 2006-ban felállított árvízi emlékmű is – Gyurcsek Ferenc martfűi szobrász műve –, amelyet az akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Persányi Miklós és Pánczél Ferenc polgármester avatott fel.
Helyi ünnepségek, szokások, állandó rendezvények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2007 óta minden évben április 20. körül tartja a helyi önkormányzat Szelevény napját (a falunapot). Ekkor felvonulás és sok érdekes program várja az érdeklődőket. Általában a sportpályán zajlik az ünnepség, de ha rossz az idő, a közeli Petőfi Sándor Művelődési Ház ad otthont a rendezvénynek. Minden falunapon délután 2-kor ünnepi beszédet mond a polgármester, és vendégei. Az első – 2007-ben megtartott – rendezvényen először osztották ki a Szelevény díszpolgára címeket is. Délután pedig koncert várja a zenekedvelőket. Járt már itt a Fresh, a Kerozin és a MERT együttes is. 2007-ben a díszvendég Soltész Rezső volt, aki az egész ünnepség lebonyolítói közé tartozott, és a nap végén ő is meglepte a falu lakóit egy kis koncerttel.
Minden évben tartanak a szelevényiek szüreti felvonulást. Ilyenkor a faluból néhány embert hívnak össze akik lovaskocsival rendelkeznek. Ők szállítják a résztvevőket körbe a faluban, és Szelevény külterületén, Haleszban is. Néhány helyen az általános iskolások néphagyományőrző műsorát tekintheti meg a közönség.
Ismert személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szelevényben született Bocskay Katalin tanítónő (1909–2000), felsőbányai Bocskay Béla gróf, tiszazugi földbirtokos leánya, aki 1938-ban Albrecht főherceghez, a néhai Frigyes főherceg egyetlen fiához ment feleségül.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Szelevény települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2026. június 28. Hozzáférés: 2026. július 4..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 6..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 19..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 19..
- 1 2 "Szelevény települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2005. szeptember 4. Hozzáférés: 2020. május 30..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 19..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2026. július 4..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2026. július 4..
- ↑ "Elhunyt Pánczél Ferenc, Szelevény polgármestere". Hozzáférés: 2019. január 15..
- 1 2 "Szelevény települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. március 31. Hozzáférés: 2020. június 26..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2026. július 4..
- ↑ "Szelevény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2026. július 4..
- ↑ "Időközi önkormányzati választások 2005-ben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2005. Hozzáférés: 2020. május 30..
- ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. Hozzáférés: 2020. június 26..
- ↑ Előd Fruzsina (2019. március 31.). "Az utolsó időközi polgármester-választások zajlanak vasárnap". Index.hu. Hozzáférés: 2020. június 26..
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szelevény Helységnévtár
- ↑ Szelevény Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szelevény az utazom.com honlapján
- Szelevény a Tourinfo.hu-n
- A település térképe a terkepcentrum.hu-n Archiválva 2020. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő-Szelevény-Tiszasas-Tiszainoka honlapja(Az általános iskola)[halott link]
- Tóth Zsuzsanna: Szelevény és templomai. Kiegészítések a Tiszazug történetéhez. Budapest, 2004. (A Habsburgok és a Bocskay-házasság).
