Szárazd

Szárazd
Szárazd légifotója
Szárazd címere Szárazd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Lászlóné (független)
Irányítószám	7063
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	201 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	31,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 18° 25′ 33″46.57484, 18.42579
Szárazd Pozíció Tolna vármegye térképén
Szárazd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szárazd (németül: Sarasch) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése

A település a Tolnai-Hegyháton, két domb között helyezkedik el; közelében folyik a Kapos, amelybe innen nem messze folyik bele a Koppány. Zsákfalunak tekinthető, közúton ugyanis csak a 63 122-es számú mellékúton érhető el, amely a 6313-as útból ágazik ki Gyönk északi határában, Gerenyáspuszta külterületi településrész mellett.

Vonattal elérhető a Budapest–Pécs-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Szárazd megállóhely; utóbbi közúti elérését csak önkormányzati fenntartású utak biztosítják.

Története

Lakossága 1945-ben erősen kicserélődött: a kitelepített sváb lakosság helyére a Beneš-dekrétumok miatt a Felvidékről (Perbetéről) kitelepített lakosokat költöztettek.

Zsáktelepülés, azaz nincs átmenő forgalom. A háború után a településen igen élénk kulturális élet folyt, ami később a munkalehetőségek és a megélhetési viszonyok ellehetetlenedése miatt visszafejlődött.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Várkonyi Henrik (független)
• 1994–1998: Várkonyi Henrik (független)
• 1998–2002: Várkonyi Henrik (független)
• 2002–2006: Várkonyi Henrik (független)
• 2006–2010: Budai Mária (független)
• 2010–2014: Budai Mária (független)
• 2014–2019: Orbán Attila (független)
• 2019–2024: Szabó Lászlóné (független)
• 2024– : Szabó Lászlóné (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	234	235	223	248	221	234	213	201
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 17,8% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,7%, református 8,7%, evangélikus 21,2%, felekezeten kívüli 20,3% (7,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 22,6% németnek, 1,4% cigánynak, 0,5-0,5% románnak, ruszinnak és horvátnak, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,9% volt római katolikus, 11,8% evangélikus, 7,2% református, 14,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 19,9% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

Evangélikus templom – orgonával.