Piorun
| Piorun | |
 | |
| Piorun hordozható légvédelmi rakéta | |
| Funkció | hordozható kis hatótávolságú légvédelmi rakéta (MANPADS) |
| Gyártó | Mesko |
| Szolgálatba állítás | 2019 |
| Irányítás | passzív infravörös önirányítás |
| Robbanótöltet | 1,82 kg |
| Gyújtó | közelségi |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 1,596 m |
| Törzsátmérő | 0,072 m |
| Szerkezeti tömeg | 16,5 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Hatótávolság | 400-6000 m |
| Legnagyobb repülési magasság | 4000 m |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piorun témájú médiaállományokat. | |
A Piorun (magyarul: mennydörgés) lengyel kis hatómagasságú, passzív infravörös önirányítású hordozható légvėdelmirakéta-rendszer. Az eszköz alacsonyan repülő légi célok, repülőgépek, helikopterek és pilóta nélküli repülőgépek ellen alkalmazható. A Piorun a szovjet Igla légvédelmi rakétán alapuló lengyel Grom rakétarendszer jelentősen továbbfejlesztett, modernizált változata. Grom-M jelzéssel is ismert. A rakétarendszert a Mesko cég fejlesztette ki a 2010-es évek első felében, majd 2019-ben rendszeresítették Lengyelországban. A rakéta első harci alkalmazására a 2022-es ukrajnai háború során került sor, ahol az Ukrán Fegyveres Erők sikeresen vetették be az orosz repülőgépek ellen. Járműre telepített önjáró változatai is ismertek.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rakétarendszer fejlesztése 2010-ben kezdődött a Skarżysko-Kamienna városban működő Mesko vállalatnál. A fejlesztés alapja a Grom légvédelmirakéta-rendszer volt, a fő célkitűzés az infravörös önirányító berendezés érzékenységének növelése volt, ami lehetővé tette a hatótávolság és a célbefogási távolság növelését. Emellett javították az indítóberendezést, a rakéta zavarással szembeni védettségét és alkalmassá tették az éjszakai használatra. A Grom rakétán alkalmazott csapódó gyújtót az új rakétán kiegészítették közelségi gyújtóval.
A lengyel védelmi minisztérium 2016-ban írt alá szerződést a gyártóval 420 darab indítóberendezés és 1300 darab rakéta beszerzéséről 3,5 milliárd złoty értékben, a berendezések szállítást és átadását 2017–2020 között tervezték. A tesztek során azonban műszaki problémák jelentkeztek rakéták hajtóművénél, ezért a szerződés teljesítése csúszott. A hajtóművel kapcsolatos problémák megoldása és a sikeres teszteket követően, 2019-ben elkezdődött a Piorun rendszer szállítása a Lengyel Fegyveres Erőknek és ebben az évben megtörtént a rendszer szolgálatba állítása.
2022. szeptember végéig ezer darab rakétát gyártott a Mesko,[1] 2025-re a gyártási kapacitás évi 1300 rakétára emelkedett, 2025 elején a teljes gyártási mennyiség elérte a 3000 darabot.
2023-ban indult el a modernizált változatának, a Piorun–2-nek a fejlesztése.[2]
Alkalmazók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].jpg)
Lengyelország – A Lengyel Fegyveres Erőknél 2019-ben rendszeresítették. 2021 végéig kb. 730 darab rakétát és 260 indítóberendezést adott át a gyártó a lengyel hadseregnek. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetén, 2022 februárjában Lengyelország a Lengyel Fegyveres erőknél addig üzembe állított összes rakétát és indítóberendezést átadta Ukrajnának.[3]
Ukrajna – Lengyelország 2022 elején szállított ismeretlen mennyiségű Piorón légvédelmi rakétát Ukrajnának katonai segélyként. Erről még az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően, 2022. február elején született döntés Lengyelországban.[4] Március 6-án jelent meg az első videófelvétel a rakéta alkalmazásáról, akkor egy orosz Mi–24P harci helikoptert semmisítettek meg Piorón rakétával a Kijevtől 40 km-re fekvő Kozarovicsi falunál.[5]
Észtország – 2022 szeptemberében írtak alá 103 millió euró értékű szerződést, amelynek keretében a gyártó 300 rakétát és száz indítóberendezést szállít az Észt Fegyveres Erőknek. A rakéták szállítása 2023-ban kezdődött.[6] Az észt hadsereg 2024 elején kapta meg az első példányokat.[7]
Norvégia – 2022. november 29-én vásárolt a norvég kormány ismeretlen mennyiségű rakétát 350 millió norvég korona (kb. 30 millió euró) értékben.[8][9] Az első rakétákat 2023 decemberében szállították Norvégiának.[10] A rakétarendszert a norvég–orosz határ mentén telepítették, főként a norvég légteret rendszeresen megsértő orosz drónok elhárítása céljából.[11]
USA - Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma 2022-ben rendelt ismeretlen mennyiségű rakétát.[12]
Grúzia – Grúzia 2024 januárjában írt alá szerződést a rendszer vásárlásáról a gyártó Mesko céggel. (Grúzia 2008-ban már vásárolt a Piorun elődjének számító Grom rakétarendszerből.)[13]
Szlovákia – 2023-ban vásároltak 36 darab indítóberendezést ismeretlen számú rakétával.[14]
Összevetés hasonló rendszerekkel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Mistral | Stinger | Igla-S | Piorun NG | KP-SAM Chiron | RBS 70 NG | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Rávezetési mód | infravörös képalkotó | infravörös | infravörös | infravörös | infravörös | lézeres vezetősugaras |
| Rakéta tömege | 19,7 kg | 10,1 kg | 10,8 kg | 10,5 kg | 15 kg | 15 kg |
| Rakéta átmérője | 90 mm | 70 mm | 72 mm | 72 mm | 80 mm | 106 mm |
| Max. sebesség | 2,8 Mach | 2,2 Mach | 1,9 Mach | 2 Mach | 2,5 Mach | 2 Mach |
| Max. hatótávolság | 8 km | 6–8 km | 6 km | 6,5 km | 7 km | 9 km |
| Max. célmagasság | 6 km | 3,8 km | 3,5 km | 4 km | 4 km | 5 km |
| Harci rész tömege | 2,95 kg | 3 kg | 1,17 kg | 1,82 kg | 2,5 kg | 1,1 kg |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Tysięczny Piorun wyprodukowany". defence24.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 26..
- ↑ "Poland ramps up production of Piorun anti-aircraft missile". Defence Blog – Military and Defense News (amerikai angol nyelven). 2025. szeptember 3. Hozzáférés: 2025. november 5..
- ↑ "Польща уже передала Україні понад 260 танків Т-72". Мілітарний (ukrán nyelven). Hozzáférés: 2024. január 6..
- ↑ "Польща передає Україні новітні ПЗРК "Перун"". Мілітарний (ukrán nyelven). Hozzáférés: 2022. október 13..
- ↑ Kiński, Andrzej (2022. március 11.). "Kolejne potwierdzenie skuteczności zestawów Piorun na Ukrainie?". Wydawnictwo militarne ZBIAM (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2022. október 13..
- ↑ Adamowski, Jaroslaw (2022. szeptember 8.). "Estonia joins Poland in buying Piorun anti-aircraft missiles". Defense News (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 8..
- ↑ "Estonian Defence Forces receive Piorun air defence systems" (angol nyelven). 2024. január 5. Hozzáférés: 2024. január 6..
- ↑ "https://mil-in-ua.translate.goog/uk/news/norvegiya-kupuye-polski-pzrk-piorun/?_x_tr_sl=uk&_x_tr_tl=en&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=wapp". Hozzáférés: 2022. november 29..
{{cite web}}: External link in|title= - ↑ "Norwegia zamówiła Pioruny". www.altair.com.pl (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 30..
- ↑ "First batch of Piorun MANPADS delivered to Norway by Polish defence industry" (angol nyelven). 2023. december 12. Hozzáférés: 2024. január 6..
- ↑ "Norway deploys Piorun air defence systems along the Russian border" (amerikai angol nyelven). 2024. február 25. Hozzáférés: 2024. február 29..
- ↑ "Pioruny do USA i na Ukrainę. Eksportowy sukces Mesko". defence24.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 17..
- ↑ "Georgia signs contract for Piorun man-portable air defence systems - Defence Industry Europe" (amerikai angol nyelven). 2024. január 14. Hozzáférés: 2024. február 29..
- ↑ Palowski, Jakub (2023. október 4.). "Pioruny lecą na Słowację. Znamy szczegóły". defence24.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2025. november 5..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Ukraina: Pochwały dla przeciwlotniczego Pioruna". defence24.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 26..
