Luxembourg
| Luxembourg (Lëtzebuerg) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Luxemburg | ||
| Körzet | Luxembourg | ||
| Kanton | Luxembourg | ||
| Alapítás éve | 963 | ||
| Polgármester | Lydie Polfer | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 137 696 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 1485 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 51,46 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″49.610556°N 6.132778°EKoordináták: é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″49.610556°N 6.132778°E | |||
 | |||
 | |||
| Luxembourg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luxembourg témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Luxembourg (luxemburgiul: Lëtzebuerg, franciául: Luxembourg, németül: Luxemburg) a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosa és egyben legnagyobb települése. Európa egyik fontos pénzügyi központja. A város az azonos nevű Luxembourg körzetben fekszik. Lakosainak száma 137 696 fő (2026. január 1.).
Történelem
[szerkesztés]A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezdték el építeni.
A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.
1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.
Az 1830-as londoni konferencia után a poroszok, 1914-ben majd 1940-ben a németek foglalták el a várost, melyet 1944-ben az amerikai hadsereg szabadított fel. A poroszok az 1867-es, ugyancsak londoni konferencia döntése nyomán vonultak ki. Ugyanezen döntés alapján az erődítményeket katonai használatra alkalmatlanná kellett tenni, ami ugyan csak egy ellenőrző bizottság 1870-es látogatása nyomán kapott lendületet, de ezzel indulhatott meg a város polgári fejlődése. A várkapuk lerombolásával ugyanis megnyílt az út egyrészt a városi közlekedés, másrészt a váron kívüli területek városiasodása előtt. A jelenlegi Luxemburg arculatát meghatározó épületek zöme ekkor keletkezett. A város tudatosan vonzotta a gazdag polgárságot (minden, az országban működő vállalat székhelyének a városban kellett lennie, a belvárosban meghatározták a házak minimális emeletszámát, közberuházásból egészségügyi laboratóriumot, valamint kaszinót építettek, ekkor épült meg a főpályaudvar, a hozzá vezető sugárút mentén a vasúttársaság, az állami takarékpénztár (ez a két épület mintegy kapuoszlopként szegélyezi a belváros és a pályaudvari negyed közötti Adolphe-híd pályaudvar felőli hídfőjét) és az ARBED-nek (Acieries Réunies Burbach-Esch-Dudelange), a környék legfontosabb acélipari vállalatának, a mai Arcelor-Mittal-nak a központi palotái.
Lakosság
[szerkesztés]2004-es adatok szerint: luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (főben megadva): portugál: 14 518 francia: 8818 olasz: 5600 belga: 3534 holland: 2753 brit: 1794 spanyol: 1490 jugoszláv: 870 svéd: 802
| Lakosok száma | 15 091 | 46 530 | 79 580 | 76 640 | 75 797 | 80 670 | 82 509 | 103 641 | 119 215 | 137 696 |
| 1821 | 1922 | 1978 | 1987 | 1993 | 2000 | 2006 | 2013 | 2019 | 2026 |
Nevezetességek
[szerkesztés]
Itt található az Európai Unió Bírósága és az Európai Parlament titkársága, az Európai Számvevőszék, a Kiadóhivatal (OPOCE) valamint az Európai Befektetési Bank. A Bizottság több fontos főigazgatósága is itt kapott helyet (pl. az EUROSTAT). Luxemburgban van pl. több intézmény (az itteni székhelyű intézményeken kívül a Bizottság és a Parlament) fordítási szervezete és európai ügynökségek fordítási feladatait ellátó Fordítási Központ is.
Az EU intézményeinek, valamint a bankszékházaknak a Kirchberg városrész ad otthont, amely számos modern építész és szobrász művével büszkélkedhet. Itt található az új Filharmónia és a Modern Művészetek Múzeuma is.
1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak (Luxembourg városa: az óvárosi negyed és az erődrendszer).
A város polgármesterei
[szerkesztés]| Név | hivatali idő |
|---|---|
| François Scheffer | 1800-1802 |
| Jean-Baptiste Servais | 1803-1811 |
| Charles Baron de Tornaco | 1811-1814 |
| Bonaventure Dutreux-Boch | 1814-1816 |
| François Scheffer | 1816-1817 |
| Constantin Joseph Pescatore | 1817-1820 |
| François Scheffer | 1820-1822 |
| François Röser | 1822-1827 |
| François Scheffer | 1827-1843 |
| Fernand Pescatore | 1844-1848 |
| Jean-Pierre David Heldenstein | 1848-1850 |
| Gabriel de Marie | 1850-1854 |
| Jean-Pierre David Heldenstein | 1855-1865 |
| Théodore Eberhard | 1865-1869 |
| Jean Mersch-Wittenauer | 1869-1873 |
| Charles Simonis | 1873-1875 |
| Emmanuel Servais | 1875-1890 |
| Alexis Brasseur | 1890-1894 |
| Emile Mousel | 1894-1904 |
| Alphonse Munchen | 1905-1914 |
| Léandre Lacroix | 1914-1918 |
| Luc Housse | 1918-1920 |
| Gaston Diderich | 1921-1946 |
| Emile Hamilius | 1946-1963 |
| Paul Wilwertz | 1964-1969 |
| Colette Flesch | 1970-1980 |
| Camille Polfer | 1980-1981 |
| Lydie Polfer | 1982-1999 |
| Paul Helminger | 1999-2011 |
| Xavier Bettel | 2011-2013 |
| Lydie Polfer | 2013- |
Látnivalók
[szerkesztés]- Nagyherceg palotája – korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető
- Petrusse-völgy
- Óváros
- Bock – a város kezdete, a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták
- spanyol tornyok
- Neumünster Apátság, jelenleg kulturális és közösségi központ
- Adolf-híd
- Szent Miklós templom
- Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, zománcozott stációi megtekintésre érdemesek.
- Modern művészetek múzeuma Ieoh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve.
Közlekedés
[szerkesztés]
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 13,9 | 18,2 | 22,2 | 27,0 | 30,4 | 34,3 | 36,1 | 37,9 | 31,5 | 26,0 | 18,4 | 14,6 | 37,9 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 4,2 | 8,0 | 12,1 | 16,8 | 19,9 | 22,0 | 21,0 | 18,2 | 13,0 | 6,6 | 3,3 | 12,3 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 0,0 | 1,2 | 4,3 | 7,7 | 12,0 | 15,1 | 17,0 | 16,4 | 13,8 | 9,4 | 3,9 | 1,0 | 8,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,3 | −1,8 | 0,6 | 3,3 | 7,1 | 10,2 | 12,0 | 11,8 | 9,3 | 5,7 | 1,2 | −1,3 | 4,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,8 | −20,2 | −14,4 | −6,9 | −2,1 | 0,9 | 4,5 | 4,3 | −0,7 | −4,6 | −11,1 | −15,3 | −20,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 71 | 62 | 70 | 61 | 81 | 82 | 68 | 72 | 70 | 75 | 83 | 80 | 876 |
| Havi napsütéses órák száma | 43 | 82 | 118 | 165 | 207 | 210 | 232 | 207 | 160 | 108 | 57 | 43 | 1632 |
| Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory, Meteolux | |||||||||||||
Testvérvárosok
[szerkesztés]
1995-ben Európa kulturális városa volt, 2007-ben pedig Európa kulturális fővárosa.
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]| Előző: Lisszabon |
Következő: Koppenhága |
| Előző: Pátra |
Következő: Liverpool, Stavanger |
