Kerülős
| Kerülős (Chereluș) | |
| 18. századi kerülősi ház a bukaresti falumúzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Sikula |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sikula |
| Irányítószám | 317326 |
| SIRUTA-kód | 12260 |
| Népesség | |
| Népesség | 899 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Kerülős weboldala | |
![]() | |
Kerülős (románul: Chereluș, németül: Kerelusch vagy Karldorf) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Borosjenőtől 13 kilométerre északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mai magyar neve az ómagyar Karul személynévből keletkezett a románban, majd népetimológiával a magyarban. Először 1334–37-ben Kual, majd 1462-ben Karwlos, 1746-ban pedig Kerelős alakban írták.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zaránd, majd Arad vármegyei falu volt. Eredetileg valószínűleg magyar lakosságú volt; 1579-ben hét magyar és román család lakta. 1890-ben szentmártoni németek telepedtek le.[2] Román lakói 1834-ben tértek át a görögkatolikus vallásra.[3] Őrgr. Sigrán Marsán uradalma 1895-ben 4938 holdon terült el a falu, Gurba, Szintye, Seprős, a Tőz és a Jakab-ér közt.[4] 1910-ben határából 34 ezer kataszteri hold a budapesti Telepítési Hitelbanké volt.
1880-ban 2139 lakosából 1906 volt román és 149 magyar anyanyelvű; 1942 görögkatolikus, 88 római katolikus, 47 ortodox, 32 zsidó és 25 református vallású.
2002-ben 973 lakosából 946 volt román és 23 cigány nemzetiségű; 873 ortodox, 29 baptista és 16 görögkatolikus vallású.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1858-ban Bodányi Ödön, Szombathely város főmérnöke.
- Itt született 1882-ben Ion Flueraș szociáldemokrata politikus.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑
- ↑ Anton Karl – Anton Peter Petri: Heimatbuch der Gemeinde Sanktmartin im Arader Komitat. 1981, 32. o.
- ↑ "Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae". 2021. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 4..
- ↑ Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898



