Kazein
A kazein egymással rokon foszfoproteinekből (αS1, αS2, β, κ) álló fehérjecsalád. E fehérjék általában az emlősök tejében találhatók meg; a tehéntej fehérjéinek 80%-a, az emberi tej (anyatej) fehérjéinek 20-45%-a kazein.[1] Sokoldalúan felhasználják, ez például a sajt fontos összetevője, valamint az étel adalékanyagtól a biztonsági gyufa kötőanyagáig nagyon sok helyen megtalálható. Táplálékforrás, mivel aminosavakat, szénhidrátokat, és két szervetlen elemet, a kalciumot és a foszfort is biztosítja a szervezet számára.[2]
A kazein szó latin eredetű: caseus sajtot, ritkán túrót jelent.[3]
Összetétele
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kazein meglehetősen magas számban tartalmaz prolin aminosavat, amely nem alakít ki kölcsönhatást. Nincsenek benne diszulfidkötések, ebből következik, hogy viszonylag kicsi a harmadlagos szerkezete. Viszonylag hidrofób, csak kis mértékben oldódik vízben. Megtalálható a tejben, mint szuszpenzió, szemcséit kazein micelláknak nevezik, de csak kis mértékben hasonlítanak a felületaktív fajtájú micellákhoz. Bár esetükben is a hidrofil részek vannak a felszínen, és formájuk gömbölyű, ugyanakkor a felületaktív micellákkal ellentétben a kazein micellák belseje erősen hidratált. A kazeineket a micellákban kalciumionok és hidrofób kölcsönhatások tartják össze.
A kazein izoelektromos pontja 4,6. Mivel a tej pH értéke 6,6, a kazein benne negatív töltésű. A leszűrt fehérje vízben oldhatatlan. Míg a semleges sók oldatában szintén oldhatatlan, a hígított alkálifémsó oldatokban diszpergálódik (szétoszlik). Ilyen sók például a nátrium-oxalát vagy a nátrium-acetát.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Festék
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kazeinfestékek gyorsan száradó, vízoldékony festékek, amiket általában a művészek használnak. A kazeinfestéket az ókori Egyiptomban kezdték el használni egyfajta temperafestékként. Széles körben használták a kereskedelmi illusztrátorok egészen a késő 1960-as évekig, az akrilfesték megjelenésével ugyanis a kazeinfesték jelentősége csökkent.[4][5] Még mindig használják a színpadfestők, habár az akril terjed ezen a területen is.[6]
Ragasztó
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kazein alapú ragasztók a szintetikus ragasztók elterjedése előtt a famegmunkálásban népszerűek voltak, beleértve a repülőgépgyártást is. Transzformátorok készítésekor is használnak kazeinragasztót olajfelvevő képessége miatt.[7] Bár nagyrészt felváltották a műgyantaragasztók, még mindig alkalmaznak kazein alapú ragasztót bizonyos esetekben, például tűzálló ajtók rétegeléséhez vagy palackok címkézéséhez.[8][9][10]
Sajtkészítés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sajt fehérjékből, és általában tehén, bivaly, kecske vagy birka tejéből származó zsírokból áll. A kazein megalvasztásával gyártják. A tejet előbb megsavanyítják, majd hozzáadják az oltóanyagot, egy proteolitikus enzimet, amit az állat hasából nyernek a borjazás után. Majd a szilárd anyagot kiszűrik és formába préselik.[11]
Számos fehérjével ellentétben, a kazein nem alvasztható meg melegítéssel. Az alvasztás folyamatában, a tejalvasztó proteázok hatnak a kazeinek oldható részére, és az így származó instabil micelláris állapot eredménye az alvadékképződés. Amikor kimozinnal alvasztják, a kazeint néha parakazeinnek hívják. A kimozin egy aszparaginsav-proteáz, ami különösen a peptid-kötéseket hidrolizálja. Ezt tartják a leghatékonyabb proteáznak a sajtgyártó iparban. Abban a formában, ahogy a tejben előfordul, a kalcium egyik sója is.
Műanyagok és rostok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legelső műanyagok kazeinen alapultak. Különösen a galalit volt alkalmas gombok gyártására. A rostok készülhetnek sajtolt kazeinből. A Lanital nevű szövet kazeinrostból készül, főleg Olaszországban volt népszerű az 1930-as évek alatt. A legújabb innovációk, mint a QMilch kifinomultabb szálakat használnak a modern szövetekhez.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kunz, C; Lonnerdal, B (1990). "Human-milk proteins: analysis of casein and casein subunits..." American Journal of Clinical Nutrition. 51 (1). The American Society for Clinical Nutrition: 37–46. PMID 1688683. Hozzáférés: 2011. január 14..
- ↑ The Columbia Electronic Encyclopedia. Vol. Sixth Edition. Columbia University. 2011.
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 76. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ Reader's Digest Crafts & Hobbies edited by Daniel Weiss, Susan Chace. 1979, page 223
- ↑ The Grove Encyclopedia of Materials and Techniques in Art By Gerald W. R. Ward. Oxford University Press, 2008. page 2
- ↑ Scenic Design And Lighting Techniques: A Basic Guide for Theatre By Chuck B. Gloman, Rob Napoli. Focal Press. 2006. pages 281–282
- ↑ "Archivált másolat". 2011. december 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. november 26..
- ↑ Arthur A. Tracto. Coatings Materials And Surface Coatings. CRC Press. 2006. pages 19–7 to 19–11
- ↑ Robert S. Forsyth Waterborne Adhesives for Bottle Labeling Archiválva 2013. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "Label Glues". 2013. november 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. november 26..
- ↑ Fankhauser, David B. (2007). "Fankhauser's Cheese Page". 2007. szeptember 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 23..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 778–779. o. ISBN 963-10-3269-8
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. 3. kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1963. 741–743. o.
- Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 222–223. o.
- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 1 kötet., 531. o.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Balatoni Mihály: Sajt-, tejpor- és kazein gyártás; Műszaki, Bp., 1960
- Balatoni Mihály: Általános sajtgyártás, részletes sajtgyártás, kazeingyártás; GATE, Gödöllő, 1960
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Casein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
