close
Ugrás a tartalomhoz

Gyarak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyarak (Kmeťovo)
BERJAYA
Gyarak zászlaja
Gyarak zászlaja
Közigazgatás
OrszágBERJAYA Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
Első írásos említés1214
PolgármesterPavol Toman
Irányítószám941 62
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség785 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség173 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság131 m
Terület5,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
BERJAYA é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 18° 16′ 38″48.166667°N 18.277222°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 18° 16′ 38″48.166667°N 18.277222°E
Gyarak weboldala
Térkép
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyarak (szlovákul Kmeťovo, korábban Ďarak) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érsekújvártól 23 km-re északkeletre, a Zsitva jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időkben éltek emberek. 1925-ben az itt folyt ásatások során a bádeni kultúra 5-6000 éves maradványai kerültek elő.

Gyarakot 1214-ben "Gyrok" alakban említik először a szolgagyőri uradalom részeként. 1247-ben "Gorok" a neve. 1295-től az esztergomi érsekség faluja, 1386-tól Gímes várának tartozéka. 1533-ban megtámadta és kifosztotta a török. 1563-ban a Forgách család kapott rá adományt.[2] 1571 és 1573 között ismét kirabolták. Ezután a település, amely addig a Zsitva bal partján feküdt, átköltözött a biztonságosabb jobb oldalra.

1720-ban 14 háztartása volt. 1787-ben 42 házában 340 lakos élt. 1828-ban 69 házát 485-en lakták, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1830-tól a nagymányai uradalomhoz tartozott. Régi iskolája a 19. század elején, temploma 1882-ben épült. 1909-ben felépült az új iskolaépület.

Vályi András szerint "GYARAK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsitva vize mellett, Érsek Újvárhoz, és 3/4 mértföldnyire, legelője elég, tűzre fája van, földgyei, ’s réttyei jók; de mivel szőlö hegye nintsen, a’ második Osztályba tétetett."[3]

Fényes Elek szerint "Gyarak, tót falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva pataka mellett: 486 kath., 6 zsidó lak., jó buzatermő földekkel, hires kaszáló és nádas rétekkel. Ut. p. Verebély."[4]

Az első világháborúban 22 gyaraki magyar katona esett el. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1927-ben kolerajárvány pusztított. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1940-ben Bars és Hont k.e.e. vármegye része lett.[5]

Lakói részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1948-ban a községet szlovákul Andrej Kmeť (1841-1908) szlovák néprajztudósról, muzeológusról és kiváló botanikusról nevezték el. 1950-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet. 1961-re megépült a falu kultúrháza. 1965-ben portalanították az utakat és 1966-ban neonvilágítást építettek ki. 1968-ban épült a község vízellátását biztosító hidroglóbusz.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[6]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság942945863785
Különbség +0,31 % -8,67 % -9,03 %
Népességi statisztikák[6]
Év2024.2025.
Lakosság809785
Eltérés-2,96 %

1880-ban 610 lakosából 501 szlovák, 46 német, 25 magyar, 10 más anyanyelvű és 28 csecsemő volt.

1890-ben 643 lakosából 571 szlovák és 72 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 663 lakosából 600 szlovák és 43 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 704 lakosából 659 szlovák, 42 magyar és 3 német anyanyelvű volt.

1919-ben 773 lakosából 758 csehszlovák és 15 magyar, ebből 765 római katolikus, 6 református és 2 zsidó vallású volt.[7]

1921-ben 782 lakosából 773 csehszlovák és 7 magyar volt.

1930-ban 865 lakosa mind csehszlovák volt.

1941-ben 928 lakosából 916 szlovák és 12 magyar volt.

1991-ben 969 lakosából 964 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 958 lakosából 954 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 902 lakosából 884 szlovák és 1 magyar volt.

2021-ben 827 lakosából 796 (+1) szlovák, 3 (+1) magyar, 2 (+1) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ MOL, Királyi kancellária, Királyi Könyvek, 3. kötet, 767-768; Tomáš Tandlich 2013: Mestečká na území Bratislavskej, Nitrianskej a Tekovskej stolice – Vybrané sídla s právnym postavením zemepanského mestečka (oppida) v rokoch 1526-1720. Nitra, 86.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  5. ↑ Eugen Bidovský 1972: Municipálna verejná správa na okupovanom území Slovenska 1938-1944/1945 (II). Slovenská archivistika 7/2, 242.
  6. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
  7. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.
  8. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Kmeťovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarak témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyarak&oldid=28648209”