close
Ugrás a tartalomhoz

Giganotosaurus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BERJAYA
Giganotosaurus
Evolúciós időszak: késő kréta, 99,6–97 Ma
A Giganotosaurus  rekonstrukciója
A Giganotosaurus rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia vagy Sauropsida)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Carcharodontosauridae
Alcsalád: Giganotosaurinae
Nem: Giganotosaurus
Coria & Salgado, 1995
Fajok
  • G. carolinii Coria & Salgado, 1995 (típus)
Hivatkozások
BERJAYA
A Wikifajok tartalmaz Giganotosaurus témájú rendszertani információt.
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Giganotosaurus témájú médiaállományokat és Giganotosaurus témájú kategóriát.

A Giganotosaurus (jelentése 'óriás déli gyík', az ógörög γίγας / gigasz 'óriás', νότος / notosz 'déli szél' és -σαύρος / -szaurosz 'gyík' jelentésű szavak összetételéből)[1] egy carcharodontosaurida dinoszaurusznem, amely a késő kréta kor cenomani korszakában, mintegy 99,6–97 millió évvel ezelőtt élt.[2] Ez az egyik legnagyobb ismert szárazföldi húsevő, a Tyrannosaurus, a Carcharodontosaurus és a Spinosaurus méretét megközelítő vagy valamivel meghaladó állat volt. Fosszilis maradványait Argentínában fedezték fel.

BERJAYA
A Giganotosaurus csontvázának másolata a Sydney-i Ausztrál Múzeumban
BERJAYA
A különböző óriás theropoda dinoszauruszok, köztük a zöld színnel jelölt Giganotosaurus és az ember méretének összehasonlítása

A Giganotosaurus caroliniit egy amatőr fosszíliavadász, Ruben Carolini fedezte fel, aki 1993-ban Patagóniában (Argentína déli részén) talált rá a maradványokra, a jelenleg Candeleros-formáció néven ismert területen.[3] A felfedezést Rodolfo Coria és Leonardo Salgado hozta nyilvánosságra 1995-ben, a Nature című folyóiratban.[4]

A típuspéldány (MUCPv-Ch1) csontváza körülbelül 70%-ban teljes, és a részét képezi a koponya, a csípő, a két combcsont, valamint a csigolyák többsége. A becslés szerint nagyjából 12–13 méter hosszú lehetett.[3][4][5][6][7] Egy második, jóval töredékesebb példányt (a MUCPv-95 jelzésű leletet) is felfedeztek. Csak az állkapcsa bal oldalának egy része került elő, ami 6,5–8%-kal nagyobb, mint a holotípus megfelelő része. Ez a legnagyobb Giganotosaurus példány, a becslés alapján 13,2 méter hosszú lehetett.[2][8][9][10] A Giganotosaurus tömegét különböző szerzők 4,2–13,8 tonnára becsülték.[3][4][5][7][9][11] A Giganotosaurus talán a leghosszabb fejű theropoda, amely ismertté vált, a holotípus koponyáját 1,53–1,80, a második példányét pedig 1,64–1,95 méter hosszúra becsülték.[3][4][7][8][12] A Giganotosaurus hossza majdnem egy méterrel múlja felül a Tyrannosaurus rexét (melynek maximális becsült hossza 12,4 méter).[2]

BERJAYA
A Giganotosaurus koponyája az argentin Természettudományi Múzeumban (Museo de Ciencias Naturales).

A G. carolinii valamivel meghaladta a T. rex méretét, de az agya csak körülbelül feleakkora volt, mint a tyrannosauridáké.[13] A Tyrannosaurus fogai hosszabbak és szélesebbek voltak, de a méret terén nagyobb változatosságot értek el. A Giganotosaurus fogai amellett, hogy rövidebbek, keskenyebbek és kevésbé változatosak voltak, jobban alkalmazkodtak a hús darabolásához.[14] Az állat nagy és keskeny koponyával rendelkezett. Agya jól fejlett szagérzékelő területe arra utal, hogy jó szaglása lehetett.

A Giganotosaurus maradványok közelében talált titanosaurus-féle fosszíliák ahhoz a feltételezéshez vezettek, ami szerint ezek a húsevők óriás növényevőket ejtettek el. A rokonságába tartozó, és csoportosan felfedezett carcharodontosauridák fosszíliái azt jelezhetik, hogy ezek az állatok, köztük a Giganotosaurus is, csapatban vadásztak.

Blanco és Mazzetta (2001-es) becslése alapján a Giganotosaurus futás közben képes lehetett elérni a 14 m/s-os (50 km/h-s) sebességet.[15]

A Giganotosaurus és a rokonságába tartozó Tyrannotitan, Mapusaurus és Carcharodontosaurus a Carcharodontosauridae carnosaurus család tagjai. Coria és Currie 2006-ban, több carcharodontosaurida dinoszaurusz felfedezését és leírását követően, amikor a rokoni kapcsolatok feltárása könnyebbé vált, egy külön alcsaládot hoztak létre a Giganotosaurus és a Mapusaurus számára Giganotosaurinae néven.[6]

BERJAYA
A Giganotosaurus carolinii rekonstrukciója

A Giganotosaurus eredeti fosszíliáját az argentin Neuquenben levő Carmen Funes Múzeumban helyezték el, de a másolatai sok helyen megtalálhatók, például a Sydney-i Ausztrál Múzeumban is. Annak ellenére, hogy nem túl régen fedezték fel, a Giganotosaurus neve már bekerült a popkultúrába:

  • Megtalálható a Dino Crisis 2 című számítógépes játékban, melyben a méretét felnagyították, 7 méter magas és 20 méter hosszú állatként jelent meg, miközben a valódi csípőmagassága körülbelül 3,9 méter, a hossza pedig 13,2 méter lehetett. A játékban képes felemelni és eldobni egy Tyrannosaurust.
  • A Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking With Dinosaurs) című dokumentumfilm sorozat az Óriások földje (Walking With Dinosaurs: Land of Giants, 2003) című különkiadásában szereplő Giganotosaurus látható, ahogy magányosan, illetve falkában vadászik az Argentinosaurusra.
  • Feltűnik a Dinosaurs: Giants of Patagonia című filmben is, melyben dr. Rodolfo Coria bemutatja a legnagyobb argentin lelőhelyeket.
  • Gojulas Giga néven szerepel a Dinotópia 2., A világ alattunk (The World Beneath) című részében.
  • Az Őslények kalandorai 3. évadában a Giganotosaurus, nagy mérete és tömege ellenére gyorsan futó, óriási távolságok megtételére képes állatként látható, amely egy jumbo jet utasszállító gépre támad, valamint megöli az angol biológust, Nigel Marvent.
  • A Howdytoons című zenés csatorna 2020-ban dalt készített a fajról, amely megtekinthető a youtube-on is.
  • 2022-ben szerepelt a Jurassic World: Világuralom című filmben, nagyon pontatlan ábrázolással.
  1. Liddell & Scott (1980). Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford University Press, Oxford, UK. ISBN 0-19-910207-4.
  2. 1 2 3 Holtz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix.
  3. 1 2 3 4 Coria, R.A. (2002). ""Braincase of Giganotosaurus carolinii (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina". Journal of Vertebrate Paleontology. 22 (4): 802–811. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  4. 1 2 3 4 Coria, RA (1995). "A new giant carnivorous dinosaur from the Cretaceous of Patagonia". Nature. 377: 225–226. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  5. 1 2 Seebacher, F. (2001). "A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs". Journal of Vertebrate Paleontology. 21 (1): 51–60.
  6. 1 2 Coria, RA (2006). "A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina" (PDF). Geodiversitas. 28 (1): 71–118. Hozzáférés: 2009. július 1.. {{cite journal}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  7. 1 2 3 François Therrien (2007). "My theropod is bigger than yours…or not: estimating body size from skull length in theropods". Journal of Vertebrate Paleontology. 27 (1): 108–115. doi:10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2. Hozzáférés: 2010. szeptember 29.. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  8. 1 2 Calvo, J.O. (1998). "New specimen of Giganotosaurus carolinii (Coria & Salgado, 1995), supports it as the as the largest theropod ever found" (PDF). Gaia. 15: 117–122. 2008. február 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 1.. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  9. 1 2 Hartman, Scott (2013). "Mass estimates: North vs South redux". Scott Hartman's Skeletal Drawing.com. Hozzáférés: 2013. augusztus 24..
  10. Canale JI,, Novas FE, Salgado L, Coria RA. (2014). "Cranial ontogenetic variation in Mapusaurus rosae (Dinosauria: Theropoda) and the probable role of heterocrony in carcharodontosaurid evolution". Palaeontol Z. doi:10.1007/s12542-014-0251-3.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. Mazzetta, Gerardo V.; Christiansen, Per; Fariña, Richard A. (2004). "Giants and Bizarres: Body Size of Some Southern South American Cretaceous Dinosaurs" (PDF). Historical Biology. 16 (2–4): 71–83. doi:10.1080/08912960410001715132. Hozzáférés: 2008. január 8..
  12. Molina-Pérez & Larramendi 2016. Récords y curiosidades de los dinosaurios Terópodos y otros dinosauromorfos, Larousse. Barcelona, Spain p. 142
  13. Hecht, Jeff (1998). "Contenders for the crown". Earth. 7 (1): 16–17.
  14. "Giganotosaurus By Sean Henahan, Access Excellence". 2007. december 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 1..
  15. Blanco, R. Ernesto; Mazzetta, Gerardo V. (2001). "A new approach to evaluate the cursorial ability of the giant theropod Giganotosaurus carolinii". Acta Palaeontologica Polonica. 46 (2): 193–202. Hozzáférés: 2009. július 1..{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Giganotosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]