Birgu
| A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Birgu (Vittoriosa) | |||
| A St. Angelo erőd, mögötte Birgu | |||
| |||
| Mottó: Città Vittoriosa[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | John Boxall (Munkáspárt, 1994 óta) | ||
| Irányítószám | BRG | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Ünnep | Szent Lőrinc (augusztus 10.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2273 fő (2024. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 5175 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 0,52 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Birgu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Birgu témájú médiaállományokat. | |||
Birgu (külföldön ismert olasz neve: Città Vittoriosa, a.m. „Győzelmes Város”) Málta egyik városa és helyi tanácsa a Nagy Kikötő egyik félszigetén. Lakossága 2691 fő. Málta Három Városának egyike. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend székhelye volt Valletta építésééig. A máltai név valószínűleg az olasz-spanyol borgo (erődített hely, város) szóból származik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ideális kikötési lehetőségei miatt a Nagy Kikötő környéke ősidők óta lakott. A föníciaiak már templomot építettek a város helyén. A 9. században bizánci erőd épült a félsziget végére, a Castrum maris. Az aragóniai királyok uralma idején a spanyol Szent Lőrinc emlékére kápolnát emeltek a Ta' Hammuna nevű helyen, ez volt Medinán kívül az első plébániatemplom Máltán. A 13. században egy provence-i trubadúr, Peire Vidal lakhelye. Az 1436-os egyházi összeírásban már szerepel San Lorenzo a Mare néven.
1530 októberében a korábban Rodoszról elűzött Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend megkapta Málta szigeteit, és Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymester a városban rendezte be máltai főhadiszállását, hiszen számukra megfelelőbb hely volt a védett kikötő, mint a szárazföldi Notabile (Mdina). Az erődöt megerősítették, ekkor alakult ki a mai S. Angelo erőd formája. A város lett a máltai inkvizíció székhelye is. Málta 1565-ös Nagy ostromakor a San Angelót nem sikerült elfoglalni a törököknek, ezért kapta a Città Vittoriosa nevet. A lovagoknak a siker hatására növekvő létszámához azonban a város szűkösnek bizonyult, ezért 1566-ban elkezdődött egy új főváros, Valletta építése. San Lorenzo a Mare végül 1571-ben vesztette el fővárosi rangját, amikor a lovagok átköltöztek az új városba. 1675-ben a Három Város közös erődítéseket kapott, ekkor épült a díszes Notre Dame-kapu. 1798 és 1800 között a sarokba szorított francia megszállók egyik menedékhelye volt.
A brit megszállás kezdetétől Birgu a brit földközi-tengeri flotta bázisa volt egészen 1979-ig, hajójavító műhelyeivel, jól képzett szakmunkásaival. Később egy tengerészeti pékség is épült, ez ma múzeum. A második világháború idején rendkívül súlyos károkat szenvedett, a kikötőt bombázó repülők a várost is alaposan lerombolták. Ekkor pusztult el az Óratorony és az Angyali üdvözlet temploma. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike. A város erődítései 1998 óta a Lovagi erődök Málta kikötőiben nevű javasolt világörökségi helyszín részei.[3] 2003-ban a lovagrend nagymesterét, a skót Sir Andrew Bertie-t Birgu díszpolgárává választották.
Önkormányzata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hétfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi (6.) tanács 2012 óta van hivatalban. Eddigi polgármesterei
- John Boxall (Munkáspárt, 1994-1995)
- Joseph C. Azzopardi (1995-1998)
- John Boxall (Munkáspárt, 1998 óta)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]S. Angelo erőd
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az erőd építési ideje nem ismert, a legkorábbi azonosítható része egy arab-kori toronydarab. A 14. századtól a vár (Castello a Mare) a Nava családnak, Málta hűbérurainak székhelye. 1530-ban a Szent János lovagrend nagymesterének székhelye lett, ami újabb erődítésekkel járt. 1565-ben sikerrel állt ellen a török ostromnak.
A britek a katonai célra használt erődöt hajónak megfelelő jelzéssel látták el: 1912-től HMS Egremont, 1933-tól HMS St. Angelo. 1979-ben az erődöt kiürítették, azóta néhány részét a Máltai lovagrend bérli. A világörökségi helyszínek listájára javasolt erődítéseket 2007-ben restaurálni kezdték, az erőd jelenleg nem látogatható.
Az erődből kitűnő kilátás nyílik Vallettára és a Nagy Kikötő szinte minden részére.
Egyéb nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]



- Dockyard Creek és Vittoriosa vízpart (Vittoriosa waterfront)
- Szent Lőrinc templom (San Lawrenz, ang. St. Lawrence): 1681 és 1697 között épült
- Máltai Tengerészeti Múzeum (Malta Maritime Museum):[4][5] a parti útról nyílik a bejárata
- Málta Háborúban Múzeum (Malta at War Museum)[6]
- Couvre Porte: a kaput 2000-ben felújították
- Notre Dame-kapu
- Püspöki palota (Bishop's Palace)
- II. világháborús óvóhelyek (War shelters): néhány éve látogathatók
- Az olasz kivételével még az összes lovagi auberge áll a városban
- Domonkos templom és rendház (Knisja ta' Duminkani)
- Università: az egykori lovagi kormányzat épülete
- Inkvizítori Palota (Inquisitor's palace)
Rendezvényei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Nagypénteken látványos körmenetet tartanak a szenvedő Jézus szobrával
- Október elején tartják a Birgufest rendezvénysorozatot, amelynek keretében az utcákon zenészek játszanak, koncertek zajlanak, egyik este pedig a "Birgu by candlelight" (Birgu gyertyafényben) keretében a közvilágítást kikapcsolva gyertyákkal, fáklyákkal és mécsesekkel világítják ki a várost. Sok látnivaló, ház és intézmény egész este nyitva van, sokszor ingyen vagy alkalmi árakkal.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város tele van múzeumokkal, amelyek általában komoly gyűjteményekkel rendelkeznek (ld. Nevezetességek).
Band clubjai:
- St. Lawrence Band Club
- Prince of Wales Own Band Club
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sportegyesületei:
- Boccia: Vittoriosa Boċċi Club
- Evezés: Vittoriosa Regatta Club
- Labdarúgás: Vittoriosa Stars Football Club: a 2009-2010-es idényben bundagyanú miatt kizárták a BOV Premier League-ből
Vittoriosa Lightnings Football Club
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Autóval csak a lakosok hajthatnak be a városba, a közeli parkolókból gyalog közelíthető meg. Buszjáratai:[7]
- 2: Valletta–Marsa–Bormla–Birgu Centre
- 3: Valletta–Marsa–Bormla Centre–Birgu–Kalkara
- 4: Valletta–Marsa–Bormla–Birgu
- 213: Mater Dei–Msida–Ħamrun–Marsa–Bormla–Birgu–Kalkara
Vallettával vízitaxi-összeköttetése is van, bár a taxisok többnyire Birguban állnak, a főváros felől ezért kis szerencse is kellhet (vagy egy telefonszám), hogy átjussunk.
Híres szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lorenzo Gafà építész, Málta sok híres épületének tervezője (1638-1704)
- Maria de Dominici (1645–1703) festő, szobrász
- Paul Boffa politikus, Málta egykori miniszterelnöke (1890-1962)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Jelentése: Győzedelmes város
- ↑ "nso.gov.mt/population/world-population-day-11-july-2025/".
- ↑ "Knights' Fortifications around the Harbours of Malta" (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative list. Hozzáférés: 2010. szeptember 12..
- ↑ "Malta Maritime Museum" (angol nyelven). Heritage Malta. 2010. március 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 6..
- ↑ "Malta Maritime Museum" (angol nyelven). VisitMalta.com. 2010. március 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 6..
- ↑ "Malta at War Museum" (angol nyelven). PocketMalta.com. 2010. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 6..
- ↑ "Timetables" (angol nyelven). Malta Public
Transport. Hozzáférés: 2022. július 20..
{{cite web}}: line feed character in|publisher=at position 13 (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Medieval city, great history" (angol nyelven). Birgu Local Council. 2010. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. február 6..
- "Local councils: Birgu" (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. 2010. május 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 26..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)

