close
Ugrás a tartalomhoz

Ani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ani
Világörökség
BERJAYA
Adatok
OrszágTörökország
Világörökség-azonosító1518
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, IV
Felvétel éve2016
Elhelyezkedése
Ani (Törökország)
Ani
Ani
Pozíció Törökország térképén
BERJAYA é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.507500°N 43.572778°EKoordináták: é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.507500°N 43.572778°E
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Ani témájú médiaállományokat.

Ani (örményül: Անի, ógörög: Ἄνιον, latinul: Abnicum) a középkori Örményország fővárosa volt 961 és 1045 között.[1] Romjai a mai Törökország Kars tartományában találhatók, közvetlenül az örmény határ mellett, megközelítőleg 1340 méteres tengerszint feletti magasságban.

A várost gyakran emlegették az „1001 templom városaként”, bár a számuk ennél jóval kevesebb lehetett. Mostanáig 50 templomát, 33 barlangkápolnáját és 20 kápolnáját tárták fel a régészek,[2] köztük a legjelentőseb a katedrálisa, mely a románkori, koragótikus európai építészet jegyeit is felmutatja.[3] Áni több kereskedelmi út mentén helyezkedett el, vallási épületei, palotája, erődrendszere kiemelte a korabeli Örményország többi városa közül. Fénykorában a világ legnagyobb városai közé tartozhatott 100 000 fős lakosságával,[4] bár a terület korlátai miatt történészek ezt a becslést megkérdőjelezik.[5] Az örménység jelentős kulturális, vallási szimbóluma, az egyik legláthatóbb és „kézzelfoghatóbb” emléke a múltbeli örmény nagyságnak.

A romváros menti szurdokban folyik az Araksz (törökül: Aras) folyóba ömlő Ahurján, amely a két ország közötti határt képezi. A helyszínt 2016-ban a világörökség részévé nyilvánították.[6]

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Örmény-felföld középső régiójának északi részén, egy háromszög alakú területen állt 1340 méter tengerszint feletti magasságban. Természetes védelmet nyújtott számára keleti oldalán az Ahurján folyó szurdoka, a nyugati oldalán a Bostanlar, vagy Cahkotsadzor völgye, északi oldalán pedig kettős védfala védte. A Selyemút mentén álló erődváros fénykorában az egyik meghatározó gazdasági csomópont volt.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
BERJAYA
A mai romterület térképe

A Római Birodalom idején még Abnicum néven ismerték.

A 10. században vált jelentős várossá, III. Asot uralkodása alatt, aki 961-ben a Bagratida Örményország fővárosává tette. Itt volt az örmény királyi udvar, több nagyszerű templom, székesegyház, a Szent Megváltó kerek temploma, Gagik király kör alakú, háromárkádos temploma. Amikor a Bizánci Birodalom uralma alá került 1045-ben, igen népes városnak számított: „az 1001 templom városaként” ismerték, voltak olyan időszakok, amikor százezernél is több lakosa volt.[7]

A bizánci uralom rövid volt, a várost 1064-ben a szeldzsuk törökök foglalták el. Ezután Ánit sorban érték a támadások. A grúzok 1125 és 1209 között ötször foglalták el, majd 1239-ben a mongolok is, és a rombolást 1319-ben egy földrengés tette teljessé. A 14. században lakosai lassan elhagyták. A területet 1534-ben az Oszmán Birodalom kebelezte be. Az oszmánok megjelenése, valamint a perzsa dinasztiákkal vívott folyamatos harcok a régiót hadszíntérré változtatták, mely a város további pusztulását eredményezte. Áni végleges elnéptelenedése a 17. századra tehető. A terület 1878 és 1917 között az Orosz Birodalom uralma alatt állt, ekkor kezdhették meg az ásatásokat.

A város viszonylag jó állapotban fennmaradt középkori örmény épületeiről híres, bár a törökök időnként erőfeszítéseket tesznek, hogy „újjáépítsék” a romokat, kevés tekintettel értékükre és örmény hagyományaikra. Romokban megőrződött neves épületei:

  • az 1010-ben elkészült, a II. Smbat király építtette kettős védőfal
  • a katedrális, építése II. Smbat király uralkodása alatt 985-989 körül kezdődött, és 992-1001 között fejeződött be I. Gagik bagratida örmény király feleségének megbízásából. Építésze Trdat volt, aki az Áni Szent Gergely-templomot is tervezte, és aki aktívan részt vett a konstantinápolyi Hagia Szophia javítási munkálataiban is.
  • az 1031-ben épült Szent Apostolok-templom (Surp Arak'elots)
  • a Szent Megváltó-templom (Surp Amenap'rkitch), melyet 1034 és 1036 közt Abigharib Pahlavuni herceg építtetett, a konstantinápolyi látogatásakor szerzett Szent Kereszt-ereklye méltó helyen való őrzésére. Kupoláját 1192-ben újjáépíttették, majd 1342 kijavították. Keleti felét egy 1957-es vihar pusztította el.[8]
  • a Tigran Honents által épített, 1215-ben befejezett Világosító Szent Gergely-templom

Többek közt fennmaradt egy nagy, valószínűleg 12–13. században készült palota.[9]

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Garsoïan, Nina G.; Taylor, Alice (1991), "Ani", in Kazhdan, Alexander (ed.), The Oxford Dictionary of Byzantium, Oxford University Press, ISBN 9780195046526
  2. ↑ Chisholm, Hugh, ed. (1911), "Ani" , Encyclopædia Britannica, vol. 2 (11th ed.), Cambridge University Press, p. 47
  3. ↑ Talbot Rice, David (1972). The Appreciation of Byzantine Art. Oxford University Press. p. 179. ISBN 978-0-19-211922-3. The interior of Ani cathedral, a longitudinal stone building with pointed vaults and a central dome, built about 1001, is astonishingly Gothic in every detail, and numerous other equally close parallels could be cited.
  4. ↑ Joel Mokyr. The Oxford Encyclopedia of Economic History. Oxford: Oxford University Press, 2003, p. 157: "The struggle against Persian, Byzantine, and Arab political and economic domination, however, led to the restoration of the Armenian Kingdom (885–1045). Crafts and agricultural prospered. Its capital, Ani, famous for Armenian classical architecture, became one of the biggest cities in the world."
  5. ↑ Ghafadaryan, Karo (1974). "Ani". Armenian Soviet Encyclopedia (in Armenian). Vol. I. Armenian Academy of Sciences. pp. 407–412.
  6. ↑ "Archaeological Site of Ani". UNESCO. Hozzáférés: 2016. július 19..
  7. ↑ "Európa ezer éve I–II.|Digitális Tankönyvtár". regi.tankonyvtar.hu. 2021. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 28..
  8. ↑ Áni, egy letűnt középkori főváros ezeregy utóélete, Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítási anyaga, 2026. április
  9. ↑ "Áni – Magyar Katolikus Lexikon". lexikon.katolikus.hu. Hozzáférés: 2021. április 28..

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ani&oldid=29103671”