close
Ugrás a tartalomhoz

Őrtilos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrtilos
A szentmihályhegyi templom
A szentmihályhegyi templom
Őrtilos címere
Őrtilos címere
Őrtilos zászlaja
Őrtilos zászlaja
Közigazgatás
OrszágBERJAYA Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterKelei Zita (FideszKDNP)[1]
Irányítószám8854
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség417 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
BERJAYA é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 16° 55′ 27″46.283181°N 16.924089°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 16° 55′ 27″46.283181°N 16.924089°E
Őrtilos (Somogy vármegye)
Őrtilos
Őrtilos
Pozíció Somogy vármegye térképén
Őrtilos weboldala
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrtilos témájú médiaállományokat.

Őrtilos (horvátul: Tiluš[3]) község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Őrtilos a Dráva folyó bal partján fekszik: a községközpont a folyótól 1–2 km-re, Szentmihályhegy településrész közvetlenül a folyó mellett: a Mura itt ömlik bele a Drávába. Nagykanizsa-Gyékényes közti 6804-es útból Zákányfalunál leágazó 68 118-as út mentén. A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Őrtilos vasútállomás Szentmihályhegynél található, a 68 118-as út végpontjánál. A legközelebbi városok Csurgó és Nagykanizsa, előbbitől mintegy 20, utóbbitól 22 kilométerre terül el.

Őrtilos nevét először az 1400-as évek legelején említik oklevelek Ewr formában. Földbirtokosai az idők során gyakran változtak. Az 1700-as évek elején a leírások Őr-t (Eör), mint római katolikus horvát falut említik. Manapság a községben nagyobb számban fellelhető vezetéknevek (például Navracsics, Iváncsics, Kalinics, Spolarics) egyértelműen utalnak ezekre az időkre. Az 1760-as években már megindulnak magyar bevándorlások a faluba. Ebben az időszakban a leírásokban már két néven is említik, néha Őr, néha pedig Tilos néven. Ezeket még az 1800-as évek végén is felváltva használják különböző okmányokon. Nevében az Őr a középkorban itt élő határvédő őrök lakhelyére és birtokára utal, a későbbi Tilos pedig feltehetően tilos területet jelentett.

Szentmihályhegy az akkor még Légrádhegyen (Légrád a Dráva túloldalán, ma Horvátország területén található község) 1740-ben felépített, Szent Mihályról elnevezett falazott kápolnáról kapta ma is használatos nevét. 1848. szeptember 14-én Jellasics horvát bán seregeinek egyik drávai átkelési pontja Légrádhegy volt. Ma is láthatók azok a földsáncok, amiket ástak az itteni ágyúk védelmére. Korabeli hadijelentésekből kiderül, hogy Perczel Mór személyesen vezényelte a magyar sereget Légrádhegyen. Szentmihályhegy ma Őrtilos község része, de 1949-ig jelentős része a Légrádban élők birtoka volt és át is járhattak azt művelni.

  • 1990–1994: Navracsics József (független)[4]
  • 1994–1998: Navracsics József (független)[5]
  • 1998–2002: Levák Jánosné (független)[6]
  • 2002–2006: Kunos Zoltán Lajosné (független)[7]
  • 2006–2010: Kunos Zoltánné (független)[8]
  • 2010–2014: Kunos Zoltánné (független)[9]
  • 2014–2019: Kunos Zoltán Lajosné (független)[10]
  • 2019–2022: Kelei Zita (független)[11]
  • 2022–2024: Kelei Zita (FideszKDNP)[12]
  • 2024– : Kelei Zita (FideszKDNP)[1]

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2020 szeptemberének végén feloszlatta magát.[13] A választást eredetileg még 2021. január 10-ére írták ki,[14] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és kétharmados szavazati arányt megközelítő eredményével meg is tarthatta pozícióját.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
474
464
460
369
440
428
397
417
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,2% szerbnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 6,4% (7,6% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,6% volt római katolikus, 2% református, 1,1% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (23,6% nem válaszolt).[16]

Ezen a helyen torkollik a Mura folyó a Drávába, ami Őrtilos környékét a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsomává teszi. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos útjukra, és itt halad el a „Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is. A Szentmihályhegyen épült templomtól gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó folyóra, a változatos arculatú ártéri erdőkre, apró zátonyokra. A hegyről az ártéren át vezet az „Őrtilosi Tanösvény”, bemutatva a terület természeti értékeit. A Drávát kísérő magaspart őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát nyújtó pontján található a Fesztung, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye. A piros kereszttel jelzett túraútvonalon található az a feltételezett Új-Zrínyivár, amivel az egykor Zrínyi Miklós által építtetett palánkvárnak, illetve a hazát védelmező hadvezérnek állítottak méltó emléket.

Az Új-Zrínyivár feltárása során előkerült és rekonstruált Zrínyi-kút (hadikút) újabb jelentős nevezetessége lett Őrtilosnak (avatása 2020. június 10-én) és ezzel a környék turizmusa új lendületet nyerhet. Az épülő új kerékpárúttal együtt Őrtilos beilleszthető lesz a Drávához és a Murához utazók programjába, és színesítheti a látnivalókat. A helyiek ma is számon tartják, hogy Zrínyi földjét alkották egykor, és a hagyományőrző egyesület, az önkormányzat rendezvényeket szerveznek az emlékezéshez.

  1. 1 2 "Őrtilos települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 18..
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 31..
  4. "Őrtilos települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. "Őrtilos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 21..
  6. "Őrtilos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 28..
  7. "Őrtilos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 28..
  8. "Őrtilos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 28..
  9. "Őrtilos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14..
  10. "Őrtilos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 21..
  11. "Őrtilos települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 1..
  12. "Őrtilos települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. július 3. Hozzáférés: 2022. július 14..
  13. "Parázs vita után feloszlatta magát az őrtilosi testület". sonline.hu. 2020. szeptember 30. Hozzáférés: 2022. július 14..
  14. "Őrtilos települési időközi önkormányzati választás" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2021. január 10. Hozzáférés: 2022. július 20..
  15. Őrtilos Helységnévtár
  16. Őrtilos Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Bishof J. A. (2003): A török idők utáni első plébánia a Mura és a Dráva összefolyásánál 1750-től