close
Ugrás a tartalomhoz

Ósva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ósva (Olšovany)
BERJAYA
Ósva zászlaja
Ósva zászlaja
Közigazgatás
OrszágBERJAYA Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1279
PolgármesterFrantišek Marcin
Irányítószám044 19
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség686 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Terület9,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
BERJAYA é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 24′ 40″48.700000°N 21.411111°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 24′ 40″48.700000°N 21.411111°E
Ósva weboldala
Térkép
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Ósva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ósva (szlovákul: Olšovany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Kassától 12 km-re keletre, az Ósva-patak jobb partján található.

1272-ben „Ilswa” néven említik először az Aba nembeli Miklós fia László birtokaként. 1332-ben már állt temploma is, mely valószínűleg még a 13. században épült. 1335-ben Károly Róbert hívének, Drugeth Vilmosnak adta. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban, mely mintegy 125 lakost jelent. 1553-ban már csak 12 portája volt. 1573-ban Miksa császár tizenötezer aranyért Kátay Ferencnek adta zálogbirtokként és 1615-ig a Kátayak birtoka maradt, majd ezután Hofmann Györgyé. 1715-ben öt ház állt a faluban, ebből egy zsellérház.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSVA. Osavjani. Elegyes Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai külömbfélék, fekszik Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, határjának 2/3 része soványas.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva, Olssowján, tót-német-magyar falu, Abauj vgyében, az Osva pataka mellett, ut. p. Kassához keletre 1/4 mfdnyire a zempléni postautban, 445 kath., 43 g. kath., 110 ref., 4 zsidó lak. Osva vizén kendertörővel együtt, pálinkaháza, kövér rétje. Szántóföldeinek 2/3 sovány; erdeje derék. F. u. a tudományi kincstár.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Besztertől keletre az Ósva folyó mellett Ósva falut találjuk. Van 82 háza, 539 magyar és tót lakosa. Postája: Bőd, távirója Alsó-Mislye.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság412550626686
Különbség +33,49 % +13,81 % +9,58 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság680686
Eltérés+0,88 %

1910-ben 442-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 497 lakosából 467 szlovák volt.

2011-ben 601 lakosából 544 szlovák.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. május 5..
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..