Osnabrück

	Osnabrück
	A város látképe
; Osnabrück címere	; Osnabrück zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	780
Polgármester	Katharina Pötter (CDU)
Irányítószám	49074–49090
Körzethívószám	0541; 05402; 05406; 05407;
Rendszám	OS
Testvérvárosok	Lista Angers (1964. szeptember 3. – ); Haarlem (1961. október 24. – ); Vila Real (2005–); Tver (1991. május 11. – ); Çanakkale (2004. március – ); Derby (1976. február 17. – ); Greifswald (1988. február 18. – ); Hofej (2006. november 8. – ); Gmünd in Kärnten (1971. augusztus 28. – ); Evansville (1991. május 11. – ); Kvangmjong (1997–);
	Népesség
Teljes népesség	166 960 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1 393,66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	63 m
Terület	119,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″52.278889°N 8.043056°EKoordináták: é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″52.278889°N 8.043056°E
	Osnabrück Pozíció Alsó-Szászország térképén
	Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
	Osnabrück weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Osnabrück témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Osnabrück város Németországban, Alsó-Szászországban, a Osnabrücki egyházmegye püspöki székvárosa. Lakosainak száma 166 960 fő (2023. december 31.).^[2]

Fekvése

A Haase völgyében, Hannovertől nyugatra Brémától délnyugatra fekvő település.

Története

A várost Nagy Károly alapította 780 körül: püspöki székhelyül jelölte ki, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. 1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben Barbarossa Frigyes császár külön előjogokat is adott a városnak, a középkorban pedig híres volt szövőiparáról.

Óvárosa nagyon régi, valamikor a 8. század körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János-templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.

1643 és 1648 között itt tartották a harmincéves háborúban részt vevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.

1648 október 25-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást (Vesztfáliai béke) az összegyűlt tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egy időben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban részt vevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.

A második világháború idejére már fontos ipari központ volt. A sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.

Népesség

A népesség alakulása 1950 és 2024 között:

Lakosok száma	112 786	148 102	153 000	164 101	154 513	156 315	164 070	164 748	167 366	166 057
	1950	1970	1985	2000	2011	2013	2016	2019	2022	2024

Adatok: Wikidata

Politika

mandátumok a városi tanácsban (Rat der Stadt)

2

15

11

1

2

18

2 15 11 1 1 2 18

50 képviselő az alábbiak szerint:

Linke: 2

SPD: 15

Grüne: 11

Piraten: 1

UWG: 1

FDP: 2

CDU: 18

Ipar

A város iparosodásának kezdetét jelezte a vasérc és szénbányászat megindulása. 1853-ra kiépült a vasúthálózat is és ekkorra nőtte ki a város a középkori falakat, kezdett túlterjeszkedni rajtuk.

1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.

A második világháború idejére Osnabrück már fontos ipari központtá vált.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A1-es, A3a-os és az A33-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Osnabrück Hauptbahnhof

Látnivalók

Városháza - A háromszögű piactéren (Städtischer Markt) 1487-1512 között épült fel a késő gótikus stílusú háromemeletes Városháza (Rathaus). Tetőzetét 6 kerek tornyocska, főportálját Nagy Károly szobra díszíti. Attól jobbra és balra pedig nyolc császár és király kisebb alakja található.
Mária-templom (Marienkirche)
Szent Péter-dóm (Dom St. Peter) - Átmenetet képez a román stílus és a gótika között, mivel a 11. századtól a 16. századig épült.
Óváros

Jegyzetek

↑ "Stichwahlen zu Direktwahlen in Niedersachsen vom 26. September 2021" (PDF). Landesamt für Statistik Niedersachsen (német nyelven). 2021. október 13. Hozzáférés: 2026. június 8.
1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.

Források

Pallas nagylexikona
Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5

További információk

Osnabrück honlapja

Földrajzportál
Németország-portál

[1] "Stichwahlen zu Direktwahlen in Niedersachsen vom 26. September 2021" (PDF). Landesamt für Statistik Niedersachsen (német nyelven). 2021. október 13. Hozzáférés: 2026. június 8.

[5002f58aa2274f87dc88b7a7ebf10ced2c93fa2a-2] 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.

[1]

[2]