Adzsmán
| Adzsmán (عجمان) | |||
 | |||
| Az uralkodó udvara | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Egyesült Arab Emírségek | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1816 | ||
| Körzethívószám | 06 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 490 035 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 14 m | ||
| Időzóna | UTC+04:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 25° 23′ 58″, k. h. 55° 28′ 47″25.399444°N 55.479722°EKoordináták: é. sz. 25° 23′ 58″, k. h. 55° 28′ 47″25.399444°N 55.479722°E | |||
 | |||
 | |||
| Adzsmán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adzsmán témájú médiaállományokat. | |||
Adzsmán (arabul: عجمان 'Aǧmān; öböl-arab: عيمان ʿYmān, elterjedt angol átírással Ajman) az Egyesült Arab Emírségek ötödik legnagyobb és ötödik legnépesebb városa Dubaj, Abu-Dzabi, Sardzsa és El-Ajn után. A ország legkisebb emírségének, az Adzsmán Emírségnek a fővárosa, és a Dubaj–Sardzsa–Adzsmán nagyvárosi terület részét képezi. Nyugaton a Perzsa-öböl határolja, szárazföldön pedig Sardzsa Emírség veszi körül.[2] 16 kilométernyi homokos tengerpartja népszerű üdülőhellyé teszi.[3]
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Adzsmán név az arab عَجْمان (ʕajmān) szóból származik, amely az عَجَم (ʕajam, „idegen, külföldi”) szóhoz kapcsolódik, mivel a területet egykor perzsák lakták.[4][5]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Al-Bu-Karaiban Nuaimi uralma Adzsmánban 1816-ban kezdődött, amikor Rasid bin Humajid al-Nuaimi és ötven követője egy rövid konfliktus során elfoglalta Adzsmán part menti települését az al-Bu-Sámis Nuaimi törzs tagjaitól.[6] Az adzsmáni erőd azonban csak 1816-ban vagy 1817-ben esett el, és jutott végleg Rasid követőinek kezére, és uralkodását a szomszédos Sardzsa és Rász el-Haima hatalmas sejkje, Szultan bin Sakr Al-Kászimi is elismerte.
1820. január 8-án, miután Sir W.G. Keir vezette brit erők kifosztották Rasz Al-Kajmátt, Szultan bin-Szakr 1820. február 4-én aláírta az Egyesült Királysággal a Tengerészeti Általános Szerződést, amelyet március 15-én Rasid bin Humajid is aláírt a Falaja-erődben.[7]
Egy 1822-es brit tengeri felmérés szerint Adzsmán a partvidék egyik legjobb, kikötésre alkalmas öblével rendelkezett, és egy kis város volt, egyetlen erődített épülettel, a uralkodó házával. A későbbi Szerződéses Sejkségek partvidékén fekvő sok más part menti városhoz hasonlóan a lakosság száma az évszaktól függően változott – a gyöngyhalászati szezonban (április–szeptember) 1400–1700 férfi élt ott a „Mahamé” törzsből, akik közül sokan a datolyaszüret idején Al-Buraimibe vándoroltak. A felmérés megjegyzi, hogy Adzsmán uralkodója, Rasid bin Ahmed függetlennek tekintette uralmát a Sardzsa Emirátustól, de Sardzsa nem osztotta ezt a nézetet, annak ellenére, hogy nem volt tényleges hatalma Adzsmán felett. A felmérés megjegyezte, hogy a város lakói „többnyire szigorú vahhábiták” voltak, és rögzítette a Fászt romos falu jelenlétét Adzsmán városától délre a parton, amely ma Sardzsa város Fiszt nevű külvárosa.
1831-ben Adzsmán sejkje elfogadta Maszkat imámjának támogatását, hogy Sardzsa szultánjával, Szultan-bin-Szakrral együtt harcoljon Szohar ellen, de a szultán veresége után Szohar mellé állt. Távollétében Abu-Dzabi Bani Jasz törzseinek egy része kifosztotta Adzsmán városát és datolyaültetvényeit. Megtorlásul az adzsmáni erők „merész pusztításokat” követtek el Szohar és Maszkat városaiban. Amikor felkérték, hogy tegyen jogorvoslatot „alattvalója” cselekedeteiért, Szultan-bin-Szakr tagadta, hogy bármilyen hatalma lenne Adzsmán felett, és 1832-ben Brit Királyi Haditengerészet erőit küldtek oda, hogy jogorvoslatot szerezzenek a keleti part városai ellen elkövetett támadásokért. A Sardzsa, Adzsmán és Dubaj, valamint Abu-Dzabi közötti konfliktus lezárásaként Adzsmán (a többi féllel együtt) 1835-ben önállóan aláírta a tengeri szerződést.[8]
1840-ben Humaid bin Obeid bin Subt Al-Hírából a Bani Najem törzs támogatásával betört Adzsmánba. Bár eleinte vonakodott Humejd-bin-Rasid segítségére sietni, Sardzsa szultánja, Szultan-bin-Szuggur elküldte fiát, Szuggurt, aki a dubaji Maktummal együtt kiűzte a betolakodókat, és megtorlásul kifosztotta Al-Híra városát.
1843-ban újabb tengeri szerződést írtak alá a z emírek és a britek között, majd 1853. május 4-én „örökös békeszerződést” kötöttek a part menti sejkek, a szerződés másolata az Adzsmán Múzeumban látható. Egy újabb, 1892-es szerződés kötötte össze a Szerződéses Sejkségeket Nagy-Britanniával.[9]
A 20. századra J. G. Lorimernek az öböl menti államok partvidékéről készített felmérése szerint Adzsmán egy kisváros, mintegy 750 lakossal (összehasonlításképpen Dubaj lakossága akkoriban több mint 10 000 fő volt).[10] 1971. december 2-án Adzsmán, Sejk-Rasid bin Humajd Al Nuaimi vezetésével, csatlakozott az Egyesült Arab Emírségekhez.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban él az emírség lakosságának több mint 90%-a. A terület közvetlenül Sardzsa városába nyúlik a part mentén délnyugatra, amely viszont Dubajjal szomszédos, így egy folytonos városi területet alkotva. Az Adzsmán Emírség népességét 2024-ben 582 852 főre becsülik, magának a városának a népességét pedig 565 767 főre, ami az elmúlt évtizedek jelentős növekedési pályáját tükrözi. 1950-ben a népesség mindössze 231 fő volt, ami jól mutatja az emírség gyors urbanizációját és fejlődését.[11]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Történelmileg Adzsmán gazdasága főként a halászaton, gyöngybúvárokon, dhow-hajók építésén és mezőgazdaságon alapult. Az emírség termékeny mezőgazdasági területekkel rendelkezik Al Manama és Masfout térségében. Az elmúlt években Adzsmán jelentősen diverzifikálta gazdaságát. 2026-ra az ingatlanpiac, az ipar és a turizmus szektorai jelentős növekedést mutattak.
Adzsmán nemrég bővítette tengerpartját 55 000 négyzetméterről 220 000 négyzetméterre, és egy 2,5 km hosszú kerékpárutat is épített. Mindez az Adzsmán 2030 Vízió részeként valósult meg.[12]
Ingatlanpiac
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adzsmán ingatlanpiaca gyors ütemben bővül. 2025-ben több jelentős lakó- és kereskedelmi projektet jelentettek be, például a Tiger Downtown Ajman nevű, 10 milliárd dolláros beruházást.[13] Továbbá egy Four Seasons üdülőhelyet is.[14]
2025-ben Adzsmán ingatlanügyletei elérték a 
28 milliárd dirhamot, ami 37%-kal magasabb a 2024-es értéknél.[15]
2026 első negyedévében az ingatlanügyletek értéke 6,22 milliárd dirham volt, ami 12%-kal haladja meg a 2025-ös első negyedévi értéket.[16]
Szabad zónák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adzsmán több szabad zónával rendelkezik, ezeket a Free Zones Authority (FZA) kezeli (FZA).
- Ajman Free Zone (AFZ): Adzsmán első szabad zónája, amelyet 1988-ban hoztak létre. Több mint 9000 vállalat működik itt, 145-nél is több ország vállalkozóival és befektetőivel.[17]
- Ajman NuVentures Centre Free Zone (ANCFZ): 2024 októberében indult, teljesen digitális szabad zóna, amely ultragyors szolgáltatásokat kínál (például 2 órás cégbejegyzés és 24 órás vízum). Az első évben több mint 6500 céget jegyeztek be.[18]
- Ajman Media City (AMC).
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Adzsmán Turisztikai, Kulturális és Médiaügyi Osztálya folyamatosan fejleszti az emírség turizmusát. A turisztikai szektor az évek során jelentős növekedést mutatott a külföldi befektetéseknek, valamint a turisztikai látványosságok, szállodák és kereskedelmi helyszínek felújításának köszönhetően. Az Adzsmán 2030 Vízió részeként Adzsmán dinamikus kulturális és turisztikai központtá kíván válni. A turistalátványosságok gyorsan gyarapodnak, ezek közé tartoznak:
- Ajman-part
- Souk Saleh, az 1950-es években épült történelmi piac
- Marsa Ajman, Adzsmán vízparti negyede, számos étteremmel és kávézóval
- Az Adzsmáni Múzeum, amely az Adzsmáni Erődben található
- A Vörös Erőd és a múzeum a szárazföldi enklávéban, Al Manamában
- Al Zorah Természeti Rezervátum és mangrovék[19]
- Al Zorah Golf Club[20]
- Masfout Múzeum, régészeti kiállítás a Masfout szárazföldi enklávéban, amely 5000 év történelmét mutatja be az őskortól az Egyesült Arab Emírségek megalakulásáig
- Masfout Oázis
- Lovas Klub, egy nyugodt lovaglóközpont különféle órákkal
- Al Tallah Teveverseny-pálya[21]
- A City Centre Ajman, az emírség legnagyobb bevásárlóközpontja, egyedi építészetével és gazdag üzlet- és édességválasztékával vonzza a látogatókat
- Adzsmán corniche népszerű esti és hétvégi úti cél családok számára, gyorséttermekkel, kávézókkal és bódékkal. Számos szálloda is található itt.
Az újonnan fejlesztett Al Zorah negyed sok szabadtéri tevékenységet kínál: golfozást, játszótereket és kajakozást.
2025-ben Masfout elnyerte a világ legjobb turisztikai faluja címet az ENSZ-től.[22]
Adzsmán a világ második legbiztonságosabb városa 2025-ös numbeo.com jelentés szerint. Abu-Dzabi az első, míg Sharjah és Dubai a harmadik, illetve ötödik helyen áll.[23]
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Adzsmáni Közlekedési Hatóság (ATA Archiválva 2026. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben) felelős az emírség közlekedési szektorának tervezéséért, szabályozásáért és fejlesztéséért.
Busz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ATA mind helyi (emírségen belüli), mind emírségek közötti buszjáratokat üzemeltet.
A helyi flotta szerény méretű (több tucat busz), a fő útvonalak az Al Ittihad utca, Al Jurf és az ipari területek.
A távolsági járatok Dubajjal, Sharjah-val, Ras Al Khaimah-mal és Al Ainnal kötik össze Adzsmánt.
Az utasforgalom növekszik: 2025 első felében több mint 1,9 millió utasutat regisztráltak mintegy 116 297 buszjáraton.
A buszmegállók száma 2020-ban 73-ról 2023 végére 95-re nőtt.
2024-ben Adzsmán közzétett egy frissített tömegközlekedési térképet, amely kibővített útvonalakat, vízi közlekedést és igény szerinti buszjáratokat is tartalmaz.
Taxi
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A taxiszolgáltatásokat az ATA szabályozza.
2024 októberében Adzsmán bejelentette, hogy teljes taxi-flottáját környezetbarát járművekre cserélte.
A taxiutak száma folyamatosan emelkedik: 2024 első felében mintegy 6,4 millió utat regisztráltak, ami 23%-os növekedés 2023 azonos időszakához képest.
Speciális szolgáltatások is elérhetők, például női taxik és ingyenes taxik a fogyatékossággal élők (People of Determination) számára.
Vízi közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adzsmán hagyományos fa abra hajókkal kínál személyszállítást a part mentén. Az állomások az Adzsmáni Halpiacnál, Al Rashidiyában, Al Zorah-ban, Musheriefben és Safiában találhatók.
A nagyobb abra hajók akár 25, a kisebbek körülbelül 15 utast szállíthatnak.
Kikötők és tengeri áruszállítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Adzsmáni Kikötő kb. 1250 méteres rakparttal rendelkezik, és break-bulk valamint roll-on/roll-off (RoRo) forgalmat kezel.
Az Adzsmán 2030 Vízió keretében új tengeri kikötőt terveznek Al Zorah kerületben, hogy növeljék a konténerkezelő kapacitást és nagyobb hajókat is fogadhassanak.
Légi közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adzsmánnak nincs saját repülőtere; a legközelebbiek a Sharjah-i Nemzetközi Repülőtér (SHJ) és a Dubaji Nemzetközi Repülőtér (DXB).
2025-ben az Adzsmáni Közlekedési Hatóság együttműködési megállapodást (MoU) írt alá a Skyports Infrastructure-rel intelligens légi közlekedési infrastruktúra (pl. air taxi) fejlesztésére.[24]
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Adzsmánban számos állami és magániskola, valamint egyetem működik. Az állami iskolákat az Oktatási Minisztérium működteti.
- Egyetemek Adzsmánban
- Adzsmáni Egyetem (1988-ban alapították)
- City University College of Ajman (CUCA)
- Gulf Medical University
Egészségügy
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Adzsmáni Emírség egészségügyi rendszere állami és magánszektorokra oszlik. Az állami egészségügyi intézményeket az Emirates Health Services (EHS) irányítja (EHS Archiválva 2026. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben).
Ajman Stud
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Ajman Stud ménest 2002-ben alapította H.H. Sheikh Ammar bin Humaid Al Nuaimi, Adzsmán trónörököse. Az Adzsmán városközponttól 30 km-re található létesítmény a szépségversenyekre specializálódott tiszta arab telivérek tenyésztésével foglalkozik. Több mint 200 első helyezést ért el világszerte, hozzájárulva az Egyesült Arab Emírségek lovas örökségéhez.[25]
Nevezetes személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Adel Al-Hosani (született 1989), emírségi labdarúgó-kapus
- Kulthum Bin Masoud (született 1957), emírségi újságíró, író, költő és üzletasszony
- Khalfan Mubarak (született 1995), emírségi labdarúgó
- Humaid bin Rashid Al Nuaimi (született 1931), Adzsmán jelenlegi uralkodója
- Rashid bin Humaid Al Nuaimi III (született 1902), az emírség korábbi uralkodója és az Egyesült Arab Emírségek egyik alapítója
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város látképe a magasból nézve (2007)
Az emír palotája
A jelenleg múzeumként szolgáló egykori erőd
Al-Marsza Adzsmán
Part menti mecset
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "كتاب التعداد العام للسكان 2017". 44. o.
- ↑ "Adzsmán, az öböl-világ apró gyöngyszeme". Az Utazó Magazin. 2019. július 30. Hozzáférés: 2025. november 25.
- ↑ "A magyar utazókat is elcsábítaná Ajman, a legkisebb emirátus". turizmus.com. Hozzáférés: 2025. november 26.
- ↑ William Lancaster – Fidelity Lancaster: Honour is in Contentment: Life Before Oil in Ras Al-Khaimah (UAE) and Some Neighbouring Regions. 2011. ISBN 978-3-11-022339-2 Hozzáférés: 2025. november 25.
- ↑ Gwillim Law: Administrative Subdivisions of Countries: A Comprehensive World Reference, 1900 through 1998. 2010. 382. o. ISBN 978-0-7864-6097-7 Hozzáférés: 2025. november 25.
- ↑ "History of Ajman". visit-ajman.ae (angol nyelven). 2025. május 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. november 25.
- ↑ Onley, James (2009). "Britain and the Gulf Shaikhdoms, 1820-1971: The Politics of Protection". SSRN Electronic Journal. doi:10.2139/ssrn.2825942. ISSN 1556-5068. Hozzáférés: 2025. november 25.
- ↑ Schofield, R (1990). Islands and Maritime Boundaries of the Gulf 1798–1960. UK: Archive Editions. pp. 134–135. ISBN 9781852072759.
- ↑ "Ajman | History, Population, & Facts | Britannica". Encyclopedia Britannica (angol nyelven). 2025. június 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. november 25.
- ↑ Lorimer, John G (1908). Gazetteer of the Persian Gulf Oman & Central Arabia. Bombay: Government of India. pp. 1433–1451.
- ↑ "Wayback Machine" (PDF). scc.ajman.ae. 2025. június 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. november 25.
{{cite web}}: Cite uses generic title (súgó) - ↑ "Ajman unveils mega beach project with 2.5km cycling track". Khaleej Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 9.
- ↑ "Tiger Properties launches "Tiger Downtown Ajman" with $10 billion investment". Khaleej Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 9.
- ↑ "Four Seasons Announces Expansion in the United Arab Emirates with Luxury Resort in Al Zorah, Ajman, UAE". Four Seasons Press Room (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 9.
- ↑ "Ajman Real Estate Records Transactions Worth AED 28 Billion During 2025".
- ↑ "Abdulaziz bin Humaid: Ajman's Real Estate Market Continues its Steady Growth".
- ↑ "Ajman Free Zone Services".
- ↑ "Ajman NuVentures Center Free Zone marks first anniversary with 6,500+ registered companies". Economy Middle East (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 9.
- ↑ "Al Zorah Nature Reserve". Visit Ajman.
- ↑ "Al Zorah Golf Club". Visit Ajman.
- ↑ "Al Tallah Camel Racecourse". Visit Ajman.
- ↑ "Ajman's Masfout named 'Best Tourist Village in the World' by UN". Khaleej Times.
- ↑ "UAE: Ajman ranks first in safety for residents going out alone at night". Khaleej Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 12.
- ↑ "Skyports Expands UAE Vertiport Plans with Ajman Partnership | AIN". Aviation International News (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 26.
- ↑ "Ajman Stud to compete in "Arabian Horse World Championships of the Mediterranean and Arab Countries" in France". wam. 2018. június 22. Hozzáférés: 2022. november 28.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ajman című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
