1098
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1098 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1098 |
| Ab urbe condita | 1851 |
| Bahái naptár | -746 – -745 |
| Berber naptár | 2048 |
| Bizánci naptár | 6606 – 6607 |
| Buddhista naptár | 1642 |
| Burmai naptár | 460 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1090 – 1091 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1153 – 1154 |
| Shaka Samvat | 1020 – 1021 |
| Holocén naptár | 11098 |
| Iráni naptár | 476 – 477 |
| Japán naptár | 1758 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3794–3795 |
| Kopt naptár | 814 – 815 |
| Koreai naptár | 3431 |
| Muszlim naptár | 491 – 492 |
| Örmény naptár | 547 ԹՎ ՇԽԷ |
| Szeleukida naptár | 1409–1410 |
| Thai szoláris naptár | 1641 |
| Zsidó naptár | 4858 – 4859 |
Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század
Évtizedek: 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek
Évek: 1093 – 1094 – 1095 – 1096 – 1097 – 1098 – 1099 – 1100 – 1101 – 1102 – 1103
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kálmán magyar király barátsági szerződést köt Velencével, megegyezve hogy Dalmácia nekik, Horvátország többi része pedig a magyaroknak jut. Kálmán távollétét kihasználva öccse, Álmos – aki neheztelt rá hogy nem kapta meg a horvát koronát- fellázad ellene. Seregeik Tiszavárkonynál találkoznak, ahol a főurak közvetítésével a testvérek kibékülnek.
- IV. Henrik német-római császár a mainzi birodalmi gyűlésen formálisan is megfosztja lázadó fiát, Konrádot (aki ekkorra elvesztette az itáliai nemesség támogatását is) német és itáliai társkirályi címétől és helyére kisebbik fiát, Henriket választatja meg a nemességgel.
- Hugh of Montgomery shrewsburyi és Hugh d'Avranches chesteri grófok betörnek Észak-Walesbe és elűzik Gruffudd ap Cynan gwyneddi királyt, aki Írországba menekül.
- III. Mezítlábas Magnus norvég király nagy flottával meghódoltatja az Orkney-szigeteket, végigfosztogatja a Hebridákat és meghódítja a Man-szigetet. Ezután az észak-walesi Anglesey szigete felé indul, ahol a normannok nem engedik kikötni. Nyilazni kezdenek egymásra és egy nyíl (amit állítólag maga Magnus király lőtt ki) behatolva Hugh of Montgomery sisakjának szemrésén azonnal megöli a grófot, mire a normannok elmenekülnek. Magnus formálisan uralma alá vonja Angleseyt, de ezután elhajózik és a sziget visszakerül walesi fennhatóság alá.
- Edgar skót király békét köt Magnusszal és elismeri a Hebridák feletti norvég fennhatóságot.
- Molesme-i Róbert megalapítja a cisztercita szerzetesrendet.
Ázsia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az első keresztes hadjárat Antiókhiát ostromló serege januárban visszaveri Radván aleppói szeldzsuk szultán felmentési próbálkozását.
- Márciusban az edesszai polgárok fellázadnak zsarnok fejedelmük, Torosz ellen, akit meglincselnek és a keresztes Boulogne-i Balduint kérik fel vezetőjüknek. Balduin megalapítja az Edesszai Grófságot.
- Májusra Kerboga moszuli atabég nagy sereget gyűjt össze Antiókhia felmentésére, de még mielőtt odaérhetne a keresztesek egy áruló segítségével elfoglalják a várost (a citadella kivételével) és minden muszlim lakosát lemészárolják. Kerboga ostrom alá veszi Antiókhiát, de a Szent lándzsa állítólagos megtalálásán fellelkesült keresztesek kitörnek és megfutamítják a moszuliakat (akiket szövetségesek cserbenhagynak, tartva attól, hogy Kerboga túlságosan megerősödik). A keresztes vezetők összevesznek a város sorsán, hónapokig nem indulnak tovább – eközben a hadjárat szellemi vezetője, Adhemar Le Puy-i püspök pestisben meghal – míg végül novemberben Bohemund tarantói herceg kapja meg (azzal a feltétellel, hogy továbbmegy a többiekkel Jeruzsálem meghódítására), aki megalapítja az Antiókhiai Hercegséget.
- A keresztesek okozta észak-szíriai káoszt kihasználva al-Afdal Sáhansáh fátimida vezír elfoglalja Jeruzsálemet, elűzve annak kormányzóját, az artukida Szökment.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bingeni Szent Hildegárd, német apátnő, író és filozófus
- Pons, tripoli gróf
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- augusztus 1. – Monteil-i Adhemar, francia püspök, pápai legátus az első keresztes hadjáratban
- II. Balduin, hainaut-i gróf
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1098 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
