1000
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1000 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1000 |
| Ab urbe condita | 1753 |
| Bahái naptár | -844 – -843 |
| Berber naptár | 1950 |
| Bizánci naptár | 6508 – 6509 |
| Buddhista naptár | 1544 |
| Burmai naptár | 362 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 992 – 993 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1055 – 1056 |
| Shaka Samvat | 922 – 923 |
| Holocén naptár | 11000 |
| Iráni naptár | 378 – 379 |
| Japán naptár | 1660 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3696–3697 |
| Kopt naptár | 716 – 717 |
| Koreai naptár | 3333 |
| Muszlim naptár | 390 – 391 |
| Örmény naptár | 449 ԹՎ ՆԽԹ |
| Szeleukida naptár | 1311–1312 |
| Thai szoláris naptár | 1543 |
| Zsidó naptár | 4760 – 4761 |
Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század
Évtizedek: 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek
Évek: 995 – 996 – 997 – 998 – 999 – 1000 – 1001 – 1002 – 1003 – 1004 – 1005
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Általános világvége-hangulat a keresztény világban, úgy vélik hogy az Úr megtestesülésétől számított ezredik évben bekövetkezik az Apokalipszis.
- II. Szilveszter pápa Asztrik pannonhalmi apáttal koronát és lándzsát küld István magyar fejedelemnek. A koronázásra karácsonykor vagy a következő év első napján kerül sor.
- Az Itáliában tartózkodó III. Ottó német-római császár elzarándokol a lengyelországi Gnieznóba, Prágai Szent Adalbert sírjához. Vazallusának, Bátor Boleszló lengyel fejedelemnek ajándékozza a Szent lándzsa másolatát és testvérének nevezi (egyes nézetek szerint ezzel királyi rangra emelte Boleszlót, aki formálisan csak 1025-ben koronáztatta meg magát). A Gnieznói püspökséget egyúttal érsekségi rangra emeli (az első lengyel érsek Adalbert féltestvére, Radim Gaudentius) és megalapít három püspökséget Krakkóban, Wrocławban és Kołobrzegben. Boleszló fiát, Mieszkót eljegyzik a császár unokahúgával, Richezával. Ottó és Boleszló ezután együtt Aachenbe zarándokol Nagy Károly sírjához, majd a császár visszatér Itáliába.
- Franciaországban eretnekmozgalmak indulnak, fellépnek az egyház korrupciója és pénzéhségével szemben. Ekkor erősödik meg az orléans-i eretnekcsoport (amely ellen 1022-ben lépnek fel) és egy állítólag isteni sugallatot kapott Leutard nevű paraszt számos hívet gyűjt (annak ellenére, hogy miután a helyi püspök eretneknek nyilvánítja, a kútba ugorva öngyilkos lesz).
- II. Pietro Orseolo velencei dózse újabb hadjáratot indít a horvát-dalmát kalózok ellen, végigpusztítja a dalmát tengerpartot és lerombolja Lastovo szigetén lévő kalózerődöt.
- Svetoslav Suronja horvát királyt két öccse, Krešimir és Gojslav elűzi, ő pedig a velenceiekhez menekül.
- Almanzor córdobai vezír folytatja az ibériai keresztény királyságok elleni hadjáratát és a cerverai csatában legyőzi II. García Sanchez pamplonai királyt és Sancho García kasztíliai grófot. II. García Sanchez röviddel ezután meghal, utóda fia, III. Sancho Garcés.
- Villásszakállú Svend dán király és Olof Skötkonung svéd király szövetkezik az elégedetlen norvég törzsfőkkel és meglepetésszerűen megtámadják Olaf Tryggvason norvég királyt. A svolderi tengeri csatában a nagy fölényben lévő támadók győznek és a sarokba szorított Olaf Tryggvason nehéz páncéljában a tengerbe veti magát. Norvégiát felosztják a győztesek között.
- Az izlandi népgyűlés, az Althing eldönti a kereszténység felvételét.
- II. Baszileiosz bizánci császár tíz évre szóló békét köt a Fátimidákkal hogy a bolgárok elleni háborúra koncentrálhasson. A nyugati bizánci hadsereg Niképhorosz Xiphiasz és Theodorokanosz vezetésével elfoglalja a régi bolgár fővárost, Preszlavot, valamint Preszlavecet és Pliszkát.
Észak-Afrika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A 15 éves al-Hákim fátimida kalifa meggyilkoltatja Bardzsaván vezírt és régenst, maga veszi át a kormányzást és politikai tisztogatásokba kezd a berber származású főtisztviselők körében.
Amerika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A viking Leif Eriksson felderíti Amerika északkeleti partjait, társaival együtt ők az első európaiak akik az Újvilág földjére lépnek. Áttelelnek, majd visszatérnek Grönlandra; a grönlandi vikingek ezután kis települést alapítanak Új-Fundlandon.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- június 22. - I. Róbert normandiai herceg
- Adalbert, felső-lotaringiai herceg
- Adalbert, brémai püspök
- I. Bertold, karintiai herceg
- Kónsztantinosz Monomakhosz, bizánci császár
- Mikhaél Kérulariosz, konstantinápolyi pátriárka († 1059)
- III. Szilveszter, római pápa
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- július 29. – II. García, pamplonai király
- szeptember 9. – I. Olaf, norvég király
- Abu Mahmúd al-Hudzsandi, perzsa csillagász
- Abu Szahl al-Kúhi, perzsa orvos
- Ahmad ibn Fadlán, arab utazó
- Ælfthryth, I. Edgár angol király felesége
- Júda ben Dávid Hajjudzs, zsidó nyelvtudós
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1000 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.}
