Starting in 1996, Alexa Internet has been donating their crawl data to the Internet Archive. Flowing in every day, these data are added to the Wayback Machine after an embargo period.
The Wayback Machine - https://web.archive.org/web/20070312085254/http://www.vpg.sulinet.hu:80/~brenn/teutos/toritar/belloves.html
�szak-It�lia (Gallia Cisalpina)
Az �szak-it�liai kelta t�rzsek
Most pedig az �szak-it�liai kelt�k r�vid t�rt�net�t (els�sorban a
honfoglal�sukat) �s a kir�lys�gaik szerkezet�t ismertetem. A kelt�k a
Kr.e. V-IV.sz. fordul�j�n �rkeztek It�li�ba. �gy a r�maiak k�l�nleges
�rdekl�d�se folyt�n igen nagy mennyis�g� �r�sos forr�s �ll a
rendelkez�s�nkre. Ez a ter�let -amelyet a kelt�k elfoglaltak- nagyon
k�zel fek�dt R�m�hoz. Ebben a korszakban ez volt a r�mai befoly�s
hat�ra, ez�rt azt�n a r�maiak �s a kelt�k t�bb mint k�tsz�z �vig
csat�roztak a t�rs�gben. Ez az oka annak, hogy r�mai forr�saink vannak.
Ez a ter�let k�l�n�sen fontos egyr�szt a K�rp�t-medenc�hez val�
f�ldrajzi k�zels�g�k miatt, m�sr�szt az itteni keltas�ggal val�
mitol�giai rokons�g ok�n. Sajnos a korabeli �vk�nyvek j�r�szt elvesztek,
de Livius �rt a R�ma �s Gallia Cisalpina kelt�i k�z�tti h�bor�r�l.
Ebben a k�nyvben (�s a r�mai �vk�nyvekben szint�n) sok megjegyz�st
lelhet�nk fel a csat�kr�l �s h�bor�kr�l, de szinte semmit sem a kelta
kir�lys�g rendszer�r�l. Csup�n n�h�ny r�vid bekezd�s �ll
rendelkez�s�nkre, amib�l azt�n k�vetkeztet�seket lehet levonni az
�szak-it�liai 'kelta �llam' m�k�d�s�re vonatkoz�an. Livius ezekr�l a
t�rzsekr�l a k�vetkez� k�nyveiben �rt: V-XII., XX-XXIII. �s XXX-XXXVI.
Livius meg�r�k�ti az �szak-it�liai kelt�k honfoglal�s�t. A
t�rt�net szerint akkoriban (Tarquinius Priscus (Kr.e. 534-508) uralm�nak
idej�n, a k�sei Kr.e. VI.sz.-ban) Galli�ban a biturixek "tartott�k
uralmuk alatt az orsz�g egyharmad�t lak� kelt�kat", azaz megszerezt�k
az egyik kir�lys�g feletti hatalmat. Livius itt az�rt osztja fel csak
h�rom r�szre Galli�t, mert az egy�bk�nt ide tartoz� Belgic�t a r�maiak
k�l�n ter�letk�nt tartott�k sz�mon (ez volt teh�t val�sz�n�leg a
negyedik kir�lys�g Galli�ban, amennyiben egy�ltal�n Gallia r�szek�nt
fogjuk fel). A biturixek t�rzsfõje �gy kir�ly lett. � volt Ambigatus.
Az õ uralma alatt azonban nagyon megszaporodott a lakoss�g (ez az elem
mutatja a fentebb m�r elemzett mitol�giai hagyom�nyt, miszerint a j�
kir�ly uralma alatt b�velkedik az orsz�g), �gy Ambigatus kik�ldte
embereit �j orsz�g alap�t�s�ra. A vezet�s�kre nõv�re fiait jel�lte ki,
Segovesust �s Bellovesust (a n�v�re fiait k�ldte ki, teh�t itt is
kimutathat� a n��gi �r�kl�si rend egy von�sa). A druid�k jel�lik ki az
�tjukat: egy hegy tetej�rõl szent madarakat eresztettek szabadon; a
madarak k�t csoportra v�lva indultak el, az egyik csoport kelet fel�,
m�g a m�sik It�lia ir�ny�ba. Livius v�lem�nye szerint a h�d�t�s R�ma
ostrom�n�l (Kr.e. 390 k�r�l) �vtizedekkel kor�bban volt. �gy a
v�ndorl�s nem egyszeri aktus volt, hanem egy hosszabb folyamat, azonban
ez r�videbb volt, mint egy ember�lt� (a helv�t v�ndorl�s is hasonl�
hossz�s�g� volt). �gy ennek egy Galli�b�l szervezett �s megtervezett
t�mad�snak kellett lennie.
Galli�b�l a k�t testv�r k�t ir�nyba vezette tov�bb n�p�t. Bellovesus
h�t t�rzsbõl (biturix, arvernus, senon, haeduus, ambarrus, carnus
�s aulercus) sz�rmaz� n�p�vel It�li�ba ment. A Taurin(us) h�g�n �t
l�ptek el�sz�r It�lia f�ldj�re. �rdekess�g megjegyezni, hogy a h�g�
neve az indoeur�pai, vagy kelta taur (=bika) t�b�l sz�rmazik. A bika
pedig a kir�ly (valamint a h�d�t�s) jelk�pe, ahogy ezt m�r az �r
tarbfess szertart�s�n�l l�thattuk. Ezt k�vet�en a Ticinus foly�n�l
r�gt�n sz�t is vert�k az etruszkok sereg�t. A gyõzelem ut�n itt
alap�tott�k meg Mediolan(um) (a mai Mil�n�, nev�nek jelent�se: a
(szent)hely k�zepe) v�ros�t �s az Insuber kir�lys�got (amit �ll�t�lag
egy haeduus tartom�ny ut�n neveztek el �gy, a n�v jelent�se: nagyon
harcias, vad) . Ut�nuk �rkezett az Etitorius �ltal vezetett cenomanusok,
akiket Bellovesus seg�tett letelep�teni Brixia (ma: Brescia) �s Verona
k�rny�k�n. Ezut�n a k�vetkezõ hull�m a libuus �s salluvius t�rzsek (a
Ticinus foly�n�l telepedtek le, a ligurok mellett), majd a boiusok �s a
lingonok voltak (õk a P� foly�n �tkelve a mai Bologna k�rny�k�n
telepedtek le). Ezek a csoportok a Mount Poenius via-n, a mai Szent
Gotthard h�g�n keltek �t. A legutols� hull�mban a senonok
�rkeztek. Õk az Utens (Ronco) �s az Aesis (Mount Esino) foly�k k�z�tt
telepedtek le. Ismerj�k a Boii-t K�z�p-Eur�p�b�l �s a Senones-t
�s a Lingones-t Galli�b�l , de a t�mad�sok h�ttere ismeretlen. �gy
gondolom, hogy ennek egy rendszerben kellett lennie az Insubri
t�mad�s�val, egyr�szt mivel Mediolanum neve k�z�ppontot jelent,
m�sr�szt a t�mad�sok id�beli k�zels�ge miatt, �s v�g�l a t�mad�k
szimbolikus sz�ma miatt.
A sen�k, leteleped�s�k ut�n k�zvetlen�l, Clusiumra t�madtak, ugyanis
sz�ks�g�k volt a clusiumiak �ltal meg nem m�velt f�ldre (legal�bbis ezt
mondt�k a r�mai k�veteknek). Tal�n a legel�kre volt sz�ks�g�k, de lehet
hogy ez h�d�t�st jelentett az � sz�haszn�latukra (t�bb helyen is
r�telepedtek f�ldm�vel� n�pekre a kelt�k). A r�maiak ekkor fell�ptek a
clusiumiak oldal�n, ami�rt b�ntet�sk�ppen a sen�k (hogy egymagukban,
vagy a t�bbi t�rzs t�mogat�s�val mentek-e azt nem lehet biztosan tudni)
R�ma ellen t�madtak. Vez�r�k Brennus volt (nev�nek jelent�se: a Kir�ly,
vagy a Hadvez�r).
A r�mai �vk�nyvek szerint Kr.e. 390-ben (vagy 386-ban) zajlott le a
h�rhedt aliai csata, ahol a kelt�k megsemmis�tõ veres�get m�rtek a r�mai
hadseregre �s m�snap bevonultak R�m�ba! (Liv. V., 32, 4.) A kelt�k j�
k�tsz�z �vvel ezen t�mad�s el�tt �rkeztek It�li�ba. Livius ezut�n sokat
ferd�t a t�rt�nteken: eleve a kelta sereget sz�zezresnek �rja le, ami
nehezen elk�pzelhetõ, m�sr�szrõl pedig azt �rja, hogy miut�n a kelt�k
neh�z harcok �r�n sem tudt�k bevenni a fellegv�rat (Capitolium),
hadisarc fej�ben elvonultak, de ezut�n a r�maiak k�t csat�ban is
sz�tvert�k õket. A befejez�s egy�rtelm�en a t�rt�ntek ut�lagos
sz�p�t�se, �s m�g az is k�rd�ses, hogy a kelt�k be akart�k-e venni a
Capitoliumot. T�ny azonban, hogy Brennus felgy�jtotta R�ma egy r�sz�t,
�s k�sõbb eg�szen D�l-It�li�ig eljutott, ahol meghalt, �s ahov� emberei
el is temett�k. Az is t�ny, hogy ezzel lez�rult a kelt�k �szak-it�liai
honfoglal�sa.
Az �szak it�liai kelt�k t�rsadalmi strukt�r�j�r�l, a kir�lys�gok
szerkezet�r�l Livius m�ve alapj�n vontam le k�vetkeztet�seket.
V�lem�nyem szerint az �t hull�m k�l�nb�z� t�rzsei Gallia Cisalpina �t
kir�lys�g�t reprezent�lj�k. Ezek a kir�lys�gok sz�mos k�l�nb�z� eredet�
t�rzsb�l �p�ltek f�l (ahogyan az Insubri h�t t�rzse is), teh�t ezek
ebben a t�rs�gben form�l�dtak egys�ges kir�lys�gg�. Gyakran egy n�v
alatt tal�lunk t�bb t�rzset is. P�ld�ul Livius besz�mol nek�nk arr�l,
hogy a Boii a Lingones-szel egy�tt �rkezett, de t�bbet m�gsem hallunk a
Lingonesr�l. Erre az egyetlen magyar�zat, hogy a Boii-val szerepelnek
m�sutt egy n�v alatt. M�g t�bb kisebb csoport is l�tezett, amelyek az �t
kir�lys�g k�z�l az egyiknek voltak a r�szei (ld. lejjebb).
Insubri: Tal�n a k�zponti kir�lys�g volt az insuberek f�ldje,
Mediolanummal egy�tt ezen a ter�leten (ahogy ezt m�r l�thattuk a f�v�ros
nev�n�l). Ez egy igen er�s kir�lys�g volt: amikor Marcellus consul
elfoglalta a nagy insuber v�rost Comumot, akkor 28(!) er�d adta meg
mag�t. (Liv. XXXIII.). Kr.e. 240 �s 220 k�z�tt a r�maiak sz�mos csat�t
v�vtak az insuberek ellen (ezeknek a vez�re Virdomarus volt)(Liv. XX.).
Teh�t ebben az id�ben egyetlen vez�r�k volt, azonban Liviust�l nem
der�l ki, hogy � kir�ly volt-e vagy sem. Az �sszes kir�lys�gnak pontos
hat�rai voltak, amelyek m�g Livius kor�ban is nyilv�nval�ak maradtak,
400 �vvel a honfoglal�suk ut�n. Saj�t seregeik voltak a kir�lys�goknak,
amelyek a csat�kban is k�l�n k�zd�ttek.
Cenomani: A cenomanusok f�v�rosa Brixia volt. Nem ismer�nk egyetlen
kir�lyt sem ebb�l a t�rzsb�l vagy kir�lys�gb�l. �gy t�nik, hogy a
t�rzs�n bel�l k�t er� l�tezett: a iuventis, illetve a seniores. A 32.
k�nyvben Livius le�rja, hogy a iuventis h�bor�t kezdett R�ma ellen, az
Insubri-vel sz�vets�gben, holott a seniores elutas�totta az akci�t.
V�g�l a cenomanusok nem csatlakoztak a csat�hoz a r�mai csapatok ellen.
Teh�t a seniores egyfajta senatus volt, amelynek nagyobb hatalma
lehetett, mint a iuventisnek, amely fiatal emberek egyfajta harcos
csapata lehetett, amely al� volt vetve a senatus autorit�s�nak.
V�lem�nyem szerint ebben az esetben a senatus a f�n�k�ket vagy a kisebb
k�z�ss�geket (mint a clanok) k�pviselte. A iuventisnek f�ggetlen �s
szabad politikai �s k�l�gyi szerepe volt, �m a seniores autorit�sa
�rv�nyes�lt az eg�sz kir�lys�gra vonatkoz� �gyekben. Ebben a
szereposzt�sban a iuventis helyzete k�s�rtetiesen hasonl�t az �r
fiann�ra. Ha itt l�tezett egy fianna jelleg� szabad harcos csapat, akkor
erre a K�rp�t-medenc�ben is megvolt a lehet�s�g.
Olykor R�ma-bar�t politik�t folytattak, m�g m�s �szak-it�liai kelta
kir�lys�gok ellen�ben is (Liv. XXI., XXXII.). Teh�t ezek a kir�lys�gok
f�ggetlenek voltak egym�st�l.
Boii: A boius k�rd�s nagyon �rdekes, f�k�nt a t�rt�nelm�k sor�n
lezajlott sok v�ndorl�suk miatt (felt�ntek Csehorsz�gban, a
K�rp�t-medenc�ben �s Galli�ban is) , valamint az uralmi rendszer�k
k�vetkezt�ben. K�zpontjuk az etruszk Felsina v�ros lett Bononia n�ven (a
mai Bologna), de nincs er�s k�zponti hatalom. Sok f�n�k�t �s
vez�rt tal�lhatunk a t�rzsben (pl.: Dorulatus) , n�h�nyuknak m�g kir�lyi
neve is volt: p�ld�ul Boiorix ("a boiusok kir�lya"), �m Livius
nem eml�t egyetlen kir�lyt sem ebben a 'kir�lys�gban'. Teh�t itt t�bb
f�n�knek kellett lennie a legf�bb hatalom n�lk�l. Ez a kor�bbiak
ismeret�ben nem meglep�, hiszen ennek magyar�zata a kisebb kir�lys�gok
�s alkir�lys�gok sz�vev�nyes rendszer�ben rejlik. Kr.e. 192-191-ben a
Boii hatalom k�tszer is beh�dolt R�m�nak: el�sz�r Kr.e. 192-ben 1500
szen�tor �s lovass�gi parancsnok (a lovass�g tagjainak kit�ntetett
szerep�k volt a t�rsadalomban), �s v�g�l Kr.e. 191-ben egy csata ut�n.
Ez is a hatalom decentralit�s�t mutatja. A szen�torok kisebb kir�lys�gok
kir�lyai, t�rzsf�k, clanf�k vagy tan�csad�k lehettek, m�g a lovass�gi
parancsnokok egy�rtelm�en a nemess�g tagjai. Olykor, amikor meg kellett
v�deni�k a saj�t ter�let�ket, akkor feloszlatt�k a hadsereget �s
mindenki hazat�rt az otthon�t v�deni (pl.: Liv. XXXII.). Teh�t a
boiusoknak nem volt egy k�zpontos�tott katonai v�delmi rendszer�k.
Ebb�l k�vetkezik, hogy itt a tartom�nyi kir�ly szintje nem m�k�d�tt,
�ltal�ban bet�ltetlen maradt. Tal�n volt n�h�ny cliens t�rzs�k is,
mivel harcoltak a kelta Laevui �s Libui (�k a kelta honfoglal�k
harmadik hull�m�val �rkeztek) t�rzsek ellen, mik�zben R�ma ellen is
h�bor�ztak. Ennek az oka ezen t�rzsek l�zad�sa, avagy egy h�bor�
lehetett a k�t nagy kir�lys�g k�z�tt (Liv. XXXIII.).
L�tezett m�g t�bb t�rzs is, nem csak ez az �t f� kir�lys�g, de ezek
kisebbek voltak a kor�bbiakn�l. �gy gondolom ezek cliens t�rzsek
lehettek, vagy egyszer�en az �t nagy kir�lys�g egyik�nek r�szei (pl.:
Taurini, Salassi, Seduni �s Veragri az Alpokban) . A Taurinus t�rzs
nev�ben szint�n megtal�lhatjuk a bikakultusz megl�t�nek bizony�t�k�t.
Senones: Ez egy gall eredet� t�rzs (Caesar idej�ben �szak-Galli�ban �lt
ennek a t�rzsnek egy csoportja), vagy miut�n a r�maiak elfoglalt�k
�szak-It�li�t v�ndoroltak ki Galli�ba. Az Insubri h�t t�rzse k�z�l az
egyik szint�n a senonok voltak. �k voltak a R�m�hoz legk�zelebb �l�
t�rzs/kir�lys�g, �gy a korai id�kben igen sokat harcoltak a r�maiak
ellen. Kr.e. 390-ben kifosztott�k R�m�t. A vez�r�k Brennus volt. Ennek a
n�vnek a jelent�se "holl�" vagy "(had)vez�r". �gy gondolom, hogy
nev�nek jelent�se legink�bb egy tiszts�get jel�l, avagy egy k�s�bb,
beavat�sk�nt adott n�v volt (mint Vercingetorix neve). Itt fontos
megeml�tenem az �r Lug t�rt�netet. Lug az �r honfoglal�sn�l bemutatott
Tuatha D� Dannan tagja volt. Amikor a kir�lys�g kir�ly n�lk�l maradt �s
a d�monszer� fomoriak t�mad�sba lend�ltek, akkor Lug vezette a Tuatha D�
Dannan sereg�t. A gy�zelem ut�n nem Lug lett a kir�ly, de az �
k�pess�geire volt sz�ks�g a gy�zelem kiv�v�s�hoz. � az isteni hadvez�r,
�s jelk�pe a holl�, a „brenn”. A piktekn�l a kir�ly nev�re az ebb�l a
sz�b�l k�pzett „renn” kifejez�st haszn�lt�k. Teh�t Brennus vagy a
hadvez�ri tiszts�get kapta meg –ahogy ezt az �r p�ld�n�l l�thattuk-,
vagy pedig kir�ly volt –ahogy a piktekn�l a n�v jelent�se megv�ltozott.
Harci kocsikat is haszn�ltak a sen�k (Liv. X.), ahogy az �r h�s�k is
tett�k a mond�k szerint. Kr.e. 300 k�r�l a r�maiak megvert�k �ket.
V�gezet�l �gy t�nik, hogy Gallia Cisalpin�ban �t nagyobb kir�lys�g
l�tezett, amelyeknek k�l�nb�z� volt az eredete. A legmagasabb fokozaton
nem tal�lhatunk egyetlen kir�lyt sem, de t�bb vez�rr�l �s kir�lyr�l is
van adatunk (ahogy Boiorix nev�b�l k�vetkezhet�nk kir�lyi volt�ra) a
kir�lys�gok legals� szintj�n. N�h�ny kir�lys�gnak egyetlen k�zpontja
(Mediolanum-Insubri, Brixia-Cenomani), m�g m�soknak sz�mos k�zel azonos
rang� v�rosa �s er�dje volt (erre jellegzetes p�lda a boius uralom). Az
igazat megvallva nincsen elegend� inform�ci�nk a Senones, illetve a
Libui �s Salluvii (ez ink�bb ligur etnikum� lehetett) kir�lys�gair�l.
