Spratly-szigetek
| Spratly-szigetek | |
| Ország | nem ismert |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Tengerszint feletti magasság | 4,0 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Spratly-szigetek témájú médiaállományokat. | |
A Spratly-szigetek egy vitatott hovatartozású szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren. A mintegy 250 apró sziget és zátony[1] esetenként víz alatti atollokból álló szigetcsoport a Fülöp-szigetek, Malajzia és Dél-Vietnám közötti tengerben fekszik.
A Spratly-szigetek egy 810-szer 900 kilométeres területet pettyeznek: mintegy 175 azonosított szigetképződmény található itt, ezek közt a legnagyobb, a Taiping-sziget (Itu Aba) 1,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontja mindössze 3,8 méter.
A szigetek a Dél-kínai-tenger egyik legnagyobb szigetcsoportja és stratégiai fontosságú hajózási útvonalakon helyezkednek el. A szigetek nagyrészt lakatlanok, de gazdag halászterületek, valamint potenciális földgáz- és kőolajlelőhelyek veszik körül.[2][3][4]
Etimológia
[szerkesztés]Nevét a 19. századi brit bálnavadász-kapitány, Richard Spratly után kapta, aki európaiként 1843-ban felfedezte a szigeteket.
Politika
[szerkesztés]A szigetcsoport a 21. század elején főleg arról ismert, hogy több ország is igényt tart a területre. Kína, Tajvan és Vietnám a teljes szigetcsoportot igényli, míg Malajzia és a Fülöp-szigetek egy részét. Ez az öt nemzet katonailag is megszállt különböző szigeteket és a körülbelül negyvenöt elfoglalt sziget szinte mindegyike tartalmaz olyan építményeket, amely szigeteket a malajziai, kínai (Kína és Tajvan), Fülöp-szigeteki vagy vietnámi katonai erők kisajátítottak maguknak.
Brunei is megszállta a szigetcsoport néhány déli zátonyát és kizárólagos gazdasági övezetet követel a Spratly-szigetek délkeleti részén, amely magában foglalja a Louisa-zátonyt is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ EBSCO - Research Databases, EBooks, Discovery Service. www.ebsco.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 27.) „The Spratly Islands are an archipelago located in the southern South China Sea, comprising up to 250 small islands and reefs.”
- ↑ Owen, N. A. and C. H. Schofield, 2012, Disputed South China Sea hydrocarbons in perspective. Marine Policy. vol. 36, no. 3, pp. 809–822.
- ↑ „Why is the South China Sea contentious?”, BBC, 2016. július 12.
- ↑ „Q&A: South China Sea dispute”, BBC News, 2011. június 13.. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. október 30.)

