t�rogat�

1. Az oboa keleti (arab, t�r�k stb.) v�ltozata; ilyen a kuruc t�rogat� vagy t�r�ks�p. – 2. Klarin�tf�le, konikus cs�v� gy�ri hangszer; ez az, amit ma t�rogat� n�ven a magyar parasztok kez�ben is megtal�lunk. – 1. A t�r�ksip-t�rogat�nak Mo.-on kb. tucatnyi m�zeumi p�ld�ny�t ismerj�k. Ezt a hangszert – nemzetk�zibb n�ven: zurna – Bart�k l�tta �s le�rta a Biszkra-vid�ki arabokn�l, ma is kedvelik �s sz�les k�rben haszn�lj�k a Balk�non �s a t�r�k�kn�l. Apor P�ter Methamorphosisa szerint a 17. �s 18. sz. fordul�ja t�j�n erd�lyi magyar f�urak is dobbal k�s�rt t�r�ks�p hangj�ra szeretnek t�ncolni (ahogy ma is haszn�lj�k a Balk�non). Hajdani n�pszer�s�ge alapj�n felt�telezhet�, hogy sokf�le v�ltozata volt Mo.-on, r�gebbi hazai nyelvs�pfajt�kkal is keveredett. Nagys�gban �s nagyj�b�li k�ls� form�ban a t�r�ks�phoz hasonl�, b�r egyszer� (klarin�t-) nyelv� n�pi v�ltozat a Sebesty�n Gyula �ltal Zala megy�ben gy�jt�tt reg�ss�p: lop�t�ktest� → tolls�p-f�v�k�j� hangszer. Herman Ott� is eml�t a Dun�nt�lon „dudaszav�, hangz� �ble szerint pedig a s�rit�kh�z k�t�tt hangszer”-t. – 2. A mai t�rogat�t 1894–96-ban a bp.-i Schunda hangszergy�ros k�sz�tette el, ez�rt a kuruc t�rogat�t�l val� megk�l�nb�ztet�s�l Schunda-nak is szoktuk nevezni. A t�rogat� n�v �s a vele kapcsolatban fel�j�tott kuruc eml�kek hamarosan orsz�gszerte n�pszer�v� tett�k ezt az �j hangszert. A falusiak is megkedvelt�k, s ma m�r n�pi hangszerk�nt is sz�mon tartjuk nemcsak a magyarokn�l, hanem a rom�nokn�l �s r�szben a d�lszl�vokn�l is. A Schunda-t�rogat� kuruckori el�dj�t�l konikus furat�t �s lyuggatott t�lcs�r�t �r�k�lte. – Irod. S�rosi B�lint: Die Volksmusikinstrumente Ungarns (Leipzig, 1967).