Wernigerode

	Wernigerode
	; Wernigerode címere
	; Wernigerode címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szász-Anhalt
Járás	Harz járás
Polgármester	Tobias Kascha (2022. augusztus 1. – )
Irányítószám	38855; 38875; 38879;
Körzethívószám	03943; 039455;
Testvérvárosok	Lista Carpi (1964–); Neustadt an der Weinstraße (1989–); Nagydisznód (2002. augusztus – ); Hội An (2013. július – );
	Népesség
Teljes népesség	31 943 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	187,7 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	242 m
Terület	170,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″51.835000°N 10.785278°EKoordináták: é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″51.835000°N 10.785278°E
	Wernigerode Pozíció Szász-Anhalt térképén
	Elhelyezkedése Harz járás térképén
	Wernigerode weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Wernigerode témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Wernigerode település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 31 943 fő (2023. december 31.).^[1] Wernigerode Blankenburg és Nordharz községekkel határos.

Fekvése

A Harz-hegység keleti peremén, Nordhausentől északra fekvő település.

Története

Wernigerode egy 1750-ből való rajzon

A város valamikor a 10. században keletkezhetett, magva a Holtemme és a Ziliacherbach összefolyásánál levő kis magaslaton, a jelenlegi városközpont helyén lehetett.

1110-ben a terület tulajdonosai várat építettek itt és 1121-től s 1121-től a Weringerode grófi címet használták. 1229-ben a település városjogot kapott és 1279-től erődítményrendszerének keleti, nyugati és déli kapujánál az átmenő árukért vámot szedtek. Mivel Wenigerode fontos kelet-nyugati és észak-déli útvonal kereszteződésében feküdt, a vámszedés nagy gazdasági jelentőséggel bírt, és a város csakhamar megkapta a pénzverés jogát is. A település keleti kapuja előtt jött létre a megerősített Újváros, saját piaccal és városházával.

1429-ben kihaltak Wernigerode grófjai és a hűbérbirtok Stolberg grófjaira szállt. Wernigerode a 15. és a 16. században virágzó város lett, számos itt meghonosodott iparággal. A város fejlődését azonban az ismétlődő tűzvészek súlyosan hátráltatták, mígnem a harmadik tűzvész után 1528-ban az Óvárost és az Újvárost egyesítették és újjáépítették.

A lakosságot a tűzvészeken kívül pestisjárvány is sújtotta, de nem múlt el nyomtalanul fölötte a harmincéves háború sem. 1751-ben egy újabb tűzvész pusztított, rendkívüli károkat okozva; a város barokk házai az ezt követő időszakból származtak.

1806-ban a grófság a Westfalen királyság birtokába került. Az 1800-as évek legvégén a vasút, főleg a Harzquerbahn megépítésével a város turistaforgalma is nagymértékben megnőtt.

Nevezetességek

Barokk kastély - az 1100 körül épült vár helyén 1671-1676 között épült.
Hűbéri múzeum (Feudalmuseum)
Városháza - a piactéren épült késő gótikus stílusban.
Szent Szilveszter templom - a 13. századból való, kora gótikus stílusban épült háromhajós épület.
Szent János templom - 1279-ben épült.
Szent György kápolna - 1359-ben épült.