Wernigerode
| Wernigerode | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Szász-Anhalt | ||
| Járás | Harz járás | ||
| Polgármester | Tobias Kascha (2022. augusztus 1. – ) | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 31 943 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 187,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 242 m | ||
| Terület | 170,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Harz járás térképén | |||
| Wernigerode weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wernigerode témájú médiaállományokat. | |||
Wernigerode település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 31 943 fő (2023. december 31.).[1] Wernigerode Blankenburg és Nordharz községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Harz-hegység keleti peremén, Nordhausentől északra fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város valamikor a 10. században keletkezhetett, magva a Holtemme és a Ziliacherbach összefolyásánál levő kis magaslaton, a jelenlegi városközpont helyén lehetett.
1110-ben a terület tulajdonosai várat építettek itt és 1121-től s 1121-től a Weringerode grófi címet használták. 1229-ben a település városjogot kapott és 1279-től erődítményrendszerének keleti, nyugati és déli kapujánál az átmenő árukért vámot szedtek. Mivel Wenigerode fontos kelet-nyugati és észak-déli útvonal kereszteződésében feküdt, a vámszedés nagy gazdasági jelentőséggel bírt, és a város csakhamar megkapta a pénzverés jogát is. A település keleti kapuja előtt jött létre a megerősített Újváros, saját piaccal és városházával.
1429-ben kihaltak Wernigerode grófjai és a hűbérbirtok Stolberg grófjaira szállt. Wernigerode a 15. és a 16. században virágzó város lett, számos itt meghonosodott iparággal. A város fejlődését azonban az ismétlődő tűzvészek súlyosan hátráltatták, mígnem a harmadik tűzvész után 1528-ban az Óvárost és az Újvárost egyesítették és újjáépítették.
A lakosságot a tűzvészeken kívül pestisjárvány is sújtotta, de nem múlt el nyomtalanul fölötte a harmincéves háború sem. 1751-ben egy újabb tűzvész pusztított, rendkívüli károkat okozva; a város barokk házai az ezt követő időszakból származtak.
1806-ban a grófság a Westfalen királyság birtokába került. Az 1800-as évek legvégén a vasút, főleg a Harzquerbahn megépítésével a város turistaforgalma is nagymértékben megnőtt.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Barokk kastély - az 1100 körül épült vár helyén 1671-1676 között épült.
- Hűbéri múzeum (Feudalmuseum)
- Városháza - a piactéren épült késő gótikus stílusban.
- Szent Szilveszter templom - a 13. századból való, kora gótikus stílusban épült háromhajós épület.
- Szent János templom - 1279-ben épült.
- Szent György kápolna - 1359-ben épült.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 31 856 | 34 196 | 33 108 | 32 837 | 32 911 | 32 733 | 32 027 | 32 024 | 31 943 | 32 167 |
| 1912 | 2012 | 2015 | 2017 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal (német)


