close
Ugrás a tartalomhoz

Replay system

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A „replay system”, magyarul visszajátszó rendszer, újrajátszó rendszer vagy ismétlőrendszer az Intel Pentium 4 processzor egyik alrendszere.[1] Elsődleges funkciója a processzor utasításütemezője által tévesen végrehajtásra küldött műveletek elfogása. Az elfogott műveleteket ezután a processzor végrehajtó egysége ciklikusan megkísérli újra végrehajtani, egészen addig, amíg a végrehajtásukhoz szükséges feltételek nem teljesülnek.[2]

Az ismétlőrendszer az Intel folyamatosan növekvő órajelek iránti törekvésének eredményeként jött létre. A mind magasabb órajelek nagyon hosszú futószalagok kiépítését tették szükségessé (például az Intel Prescott magban a futószalag hossza elérte a 31 fokozatot). Emiatt a Prescott magban hat fokozat van az ütemező és a végrehajtó egységek között. Az elfogadható teljesítmény fenntartása érdekében az ütemezőt az Intel mérnökeinek nagyon optimista kialakítással kellett tervezniük.[2]

A Pentium 4 processzor ütemezője ezért agresszíven úgy küldi ki a műveleteket végrehajtásra, hogy nem áll fenn a sikeres végrehajtáshoz szükséges összes feltétel, tehát nem garantálja a műveletek sikeres végrehajthatóságát. (Többek között az ütemező feltételezi, hogy az összes adat az 1. szintű „trace (nyomkövető)gyorsítótárban van.) A sikertelen végrehajtás leggyakoribb oka az, hogy a szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, ami leginkább gyorsítótár-találati hibák miatt következik be.

Mikor ez az eset fellép, az ismétlőrendszer jelzi az ütemezőnek, hogy állítsa le a művelet végrehajtását, majd ismételten végrehajtja a függő hibás műveletsorozatot, amíg az sikeresen be nem fejeződik.[2][3]

A teljesítményre vonatkozó megfontolások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A visszajátszó rendszer néhány esetben nagyon rossz hatással van a teljesítményre. Rendes körülmények között a Pentium 4 végrehajtóegységei az idő körülbelül 33%-ában használatban vannak. Mikor az ismétlőrendszer működésbe lép, szinte minden rendelkezésre álló ciklusban lefoglalja a végrehajtó egységeket. Ez ugyan energiát pazarol, ami egyre fontosabb architekturális tervezési mutató, de nem jelent teljesítménycsökkenést, mivel a végrehajtóegységek egyébként is tétlenül állnának. Ha viszont használatban van a hyper-threading, az ismétlőrendszer megakadályozza, hogy más szálak használják a végrehajtóegységeket. Ez az igazi oka a hyper-threadinget érintő teljesítménycsökkenésnek. A Prescottban a Pentium 4 egy visszajátszó sort kapott, ami csökkenti az időt, amivel az ismétlőrendszer lefoglalja a végrehajtóegységeket.[2]

Más esetekben, amikor minden szál különböző típusú műveleteket dolgoz fel, a visszajátszó rendszer nem avatkozik be, és így teljesítménynövekedés jelentkezhet. Ez magyarázza, hogy a hyper-threading teljesítménye miért alkalmazásfüggő.[2]

  1. Carmean, Doug (Spring 2002). "The Intel® Pentium® 4 Processor" (PDF).
  2. 1 2 3 4 5 Replay: Unknown Features of the NetBurst Core (2005. június 6.). "Replay: Unknown Features of the NetBurst Core". X-bit labs. 2014. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. április 7..
  3. Antonio González (2010). Processor Microarchitecture: An Implementation Perspective. Morgan & Claypool Publishers. 68. o. ISBN 978-1-60845-452-5. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Replay system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]