close
Ugrás a tartalomhoz

Mák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BERJAYA
Mák
Papaver lateritium
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Mákfélék (Papaveraceae)
Alcsalád: Mákformák (Papaveroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Papavereae
Nemzetség: Papaver
L. (1753)
Szinonimák
  • Calomecon Spach
  • Cerastites Gray
  • Closterandra Boivin ex Bél.
  • Roemeria Medik., Ann. Bot. (Usteri). 1(3): 15. 1792.
  • Stylomecon G. Taylor, J. Bot. 68: 140. 1930.
Hivatkozások
BERJAYA
A Wikifajok tartalmaz Mák témájú rendszertani információt.
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Mák témájú médiaállományokat és Mák témájú kategóriát.
BERJAYA
Keleti mák bimbója
BERJAYA
Sarki mák (Papaver radicatum)
BERJAYA
Sertés mák (Papaver setigerum) virága
BERJAYA
Pipacs (Papaver rhoeas)
BERJAYA
Kerti mák (Papver somniferum) gubója
BERJAYA
Érett mákgubók mákszemekkel

A mák (Papaver) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe tartozó mákfélék (Papaveraceae) családjának névadó nemzetsége.

Előfordulása, élőhelye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fajai Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika mérsékelt és hideg égövi területein honosak. Általában fagytűrők.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A virágot két csészelevél borítja a bimbó kinyílása előtt. Virágzáskor a csészelevelek lehullnak. A pártát négy sziromlevél alkotja. A magház gubóterméssé fejlődik, amelyben sok apró mag található.

A nemzetség több faját (pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák) dísznövénynek ültetik, bár az utóbbi időkben sokat veszítettek népszerűségükből. Egyes változatokat kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki.

A kerti mák (Papaver somniferum) fontos élelmiszernövény: népszerű, mákkal ízesített ételek például a pozsonyi kifli és a mákos guba. Gubója alkaloidákat tartalmaz (morfin, kodein, papaverin stb.); magasabb alkaloida-tartalmú fajtái adják az ópiumgyártás alapanyagát.

A népi gyógyászatban a mákolaj magas foszfortartalma elősegíti a kalcium felszívódását és a csontokba való beépülését.[1] A máknak magas a kalciumtartalma, sok E-, C-, és B-vitamin található meg benne. Emellett rengeteg cinket is tartalmaz, ami a növekedést és a fejlődést befolyásoló enzimek kofaktora, illetve az immunrendszer támogatásában is nagy szerepe van.[2]

A nemzetségbe az alábbi fajcsoportok, fajok és alfajok tartoznak[3]

Mák termesztése Magyarországon

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mák fontos élelmiszer- és gyógynövénynek számít Magyarországon, azonban szigorúan szabályozott a termesztése.[4] Saját részre 499 m²-ig termelhető alacsony ópium tartalmú mák, melynek ópium tartalma nem haladja meg a 0,06%-ot.[5] 500 m² felett és 0,06%-ot meghaladó ópium tartalmú fajta esetén (ipari mák), mindenki köteles bejelenteni és engedélyt kérelmezni a termesztéséhez a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). Élelmezési és díszítő mák célú értékesítés esetén a NÉBIH-től is.

  1. Dubravecz Emese: 5 kalciumbomba a csontritkulás megelőzéséért! Nők Lapja Café. 2009. október 26.
  2. "Miért olyan egészséges a mákolaj?". munkahet.hu. 2017. február 27. 2017. március 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 4..
  3. a lista valószínűleg hiányos
  4. "Ismét túl morfiumos mákot találtak". haszonagrar.hu - Haszon Magazin. 2010. január 21. 2018. február 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 4..
  5. Dóra Melinda Tünde (2012. október 7.). "Ismét túl morfiumos mákot találtak". 24.hu. Hozzáférés: 2018. március 4..