Klór-pentafluorid
| klór-pentafluorid | |||
| |||
 | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 13637-63-3 | ||
| PubChem | 61654 | ||
| ChemSpider | 55559 | ||
| EINECS-szám | 237-123-6 | ||
| RTECS szám | FO2975000 | ||
| SMILES | FCl(F)(F)(F)F | ||
| InChI | InChI=1S/ClF5/c2-1(3,4,5)6 | ||
| InChIKey | KNSWNNXPAWSACI-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | O4RJ1HW01H | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | ClF5 | ||
| Moláris tömeg | 130.445 g mol−1 | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 4,5 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | −103 °C | ||
| Forráspont | −13,1 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hidrolizál | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | négyzet alapú piramis | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | −238,49 kJ mol−1 | ||
| Standard moláris entrópia S | 310,73 J K−1 mol−1 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A klór-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete ClF5. Először 1963-ban állították elő.[1]
Molekulaalkata C4v szimmetriájú négyzet alapú piramis, melyet nagy felbontású 19F NMR-spektroszkópiával igazoltak.[2]
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kezdetben klór-trifluorid és fluor nagy hőmérsékleten és nyomáson történő reakciójával állították elő. Emellett MClF4 fém-fluoridok (azaz KClF4, RbClF4, CsClF4) és fluor reakciójával ClF5 és a megfelelő fém-monofluorid keletkezik. 1981-ben a kutatók rájöttek. hogy a nikkel-difluorid kiváló katalizátor klór-pentafluorid előállításához.[3]
Reakciói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vízzel hevesen reagál, klór-dioxid-fluorid (kloril-fluorid) és hidrogén-fluorid keletkezik:[4]
ClF5 + 2 H2O → FClO2 + 4HF
A klór-pentafluorid erős fluorozó szer. Szobahőmérsékleten reakcióba lép szinte minden elemmel, a hélium, nitrogén, oxigén, neon, klór, argon és talán a kripton, xenon, radon kivételével.[2]
Patkányok által belélegezve az LC50 értéke 122 ppm/óra.[5]
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Chlorine pentafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Smith D. F. (1963). "Chlorine Pentafluoride". Science. 141 (3585): 1039–1040. doi:10.1126/science.141.3585.1039. PMID 17739492.
- 1 2 Pilipovich, D., Maya, W., Lawton, E.A., Bauer, H.F., Sheehan, D. F., Ogimachi, N. N., Wilson, R. D., Gunderloy, F. C., Bedwell, V. E. (1967). "Chlorine pentafluoride. Preparation and Properties". Inorganic Chemistry. 6 (10): 1918. doi:10.1021/ic50056a036.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Šmalc, A., Žemva, B., Slivnik, J., and Lutar K. (1981). "On the Synthesis of Chlorine Pentafluoride". Journal of Fluorine Chemistry. 17 (4): 381–383. doi:10.1016/S0022-1139(00)81783-2.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Greenwood, N.N. (1999). Az elemek kémiája (1. ed.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1136. o. ISBN 963-18-9144-5.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthor=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Pradyot Patnaik (2007). A comprehensive guide to the hazardous properties of chemical substances (3rd ed.). Wiley-Interscience. 478–479. o. ISBN 0-471-71458-5.
