Haba
| Haba | ||||||||||
| Khaba, Szedzsesz? Hudzsefa? | ||||||||||
 | ||||||||||
| Uralkodása | I. e. 27. század | |||||||||
| Nomen |
| |||||||||
| Apja | ismeretlen | |||||||||
| Anyja | ismeretlen | |||||||||
| Főfelesége | ismeretlen | |||||||||
| Gyermekei | Huni (?) | |||||||||
| Sírja | Lépcsős piramis Zavijet el-Arjanban | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haba témájú médiaállományokat. | ||||||||||
Haba vagy Khaba "a ká (lélek) megjelenik"[1][2].(ur.: kb. i. e. 2643 – i. e. 2637) az óegyiptomi III. dinasztia tagja.
Uralkodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sem származása, sem a dinasztiában elfoglalt időrendi helye, sem uralkodásának időtartama és ideje nem tisztázott. Néhány nevével ellátott emlék alapján a mai Zavijet el-Arjan mellett épített, de soha be nem fejezett lépcsős piramis tulajdonosának tartják. A torinói királylista Szehemhet utódaként egy Hudzsefaként rekonstruált név olvasható hat év uralkodási idővel, míg az abüdoszi királylista ugyanezen a helyen egy Szedzsesz nevet tartalmaz. Talán a Haba Hór-név volt, míg az uralkodói név Hudzsefa, amelyet az abüdoszi írnok nem tudott kiolvasni.
A Zavijet el-Arjan melletti ókori temető több masztabájában találtak kővázákat, amelyeken a szereh-keretbe írt Haba név szerepel, ilyen volt például a Z-500 jelű sír. Dzsószer utánra datálását csak az elvétve előforduló szenu-keret (kártus) indokolja.
Hozzá kapcsolható piramis
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Zavijet el-Arjan mellett található lépcsős piramis, amelyet sokszor „réteges piramis” néven említenek, csak azért kapcsolódik a nevéhez, mert a környező masztabákban sokszor tűnik fel a neve, a piramis szerkezete pedig Dzsószer utáni jellegű. Haba nevét először Andrew George Reisner hozta összefüggésbe az építménnyel. Alépítménye és konstrukciója Szehemhet piramisához nagyon hasonló, ezért a kettőjük közti idő valószínűleg rövid volt, talán közvetlenül egymást követték a trónon, de sorrendjük nem állapítható meg. A piramis befejezetlen, valószínűleg temetkezésre nem került sor.
A felépítmény 14 egymás fölé helyezett rétegből áll, amelyek a középpont felé dőlnek. A rétegeknek csak a külső felük megmunkált, a belső felületek közti hézagokat agyaggal tapasztották ki. Nem tudni, hogy az építkezés mely szakaszában fejeződött be, de a külső burkolatnak semmi nyoma sincs, ezért befejezetlen volta igen valószínű. A sírkamrában még szarkofág sincs.
Alépítményében a sírkamra 3,63 x 2,65 méter alapterületű, 3 méter magas, pontosan a piramis középpontja alatt helyezkedik el. 32 darab halotti kelengyés kamra került elhelyezésre, pontosan Szehemhet tervei alapján. A bejárat elhelyezésében újítás mutatkozik, mivel nem a sírkamrához vezető lejtős folyosó meghosszabbításában van.
A piramis 84 méteres alapélen 42–45 méteres magasságot ért (volna) el.
A piramisban Maspero, Morgan, Barsanti és Reisner végzett feltárásokat.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Clayton, Peter A. (2007). Fáraók krónikája. Móra K. ISBN 978-9-631183-16-0.
- Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| Előző uralkodó: Nebka v. Szehemhet |
Következő uralkodó: Szehemhet v. Huni |
