close
Ugrás a tartalomhoz

FÉG

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fegyver- és Gázkészülékgyár
(Fegyver- és Gázkészülékgyár)
A Fegyver- és Gázkészülékgyár romos épületei 2014-ben a Gubacsi út felől nézve
A Fegyver- és Gázkészülékgyár romos épületei 2014-ben a Gubacsi út felől nézve
TelepülésBudapest IX. kerülete
Cím1095 Budapest, Soroksári út 158.
Iparághadiipar
Építési adatok
Megnyitás1891. február 24.
Bezárás2004
BERJAYA vasúti kapcsolat a Ferencvárosi rendező pályaudvar felől épült ki az üzemhez
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
Térkép
Fegyver- és Gázkészülékgyár (Budapest)
Fegyver- és Gázkészülékgyár
Fegyver- és Gázkészülékgyár
Pozíció Budapest térképén
BERJAYA é. sz. 47° 26′ 52″, k. h. 19° 05′ 32″47.447778°N 19.092222°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 52″, k. h. 19° 05′ 32″47.447778°N 19.092222°E
A Fegyver- és Gázkészülékgyár weboldala
További képek
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyver- és Gázkészülékgyár témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1891–1935Fegyver- és Gépgyár Rt.
1935–1946Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt.
1946–1965Lámpagyár (Lampart)
1965–1990Fegyver- és Gázkészülékgyár
1990–2004FÉGARMY Fegyvergyártó Kft. (és több kisebb jogutód)
2008–2025VARA-FÉG Kft.

A Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG) a hazai nagyüzemi fegyvergyártásban meghatározó szerepet játszó – története során különböző nevek alatt működő – vállalat rövidítése és márkaneve.[1] Jelenleg a FÉG Épületenergetika és az MPF-FÉG Kft. egymással párhuzamosan gyártanak gázkészülékeket, fűtőberendezéseket a FÉG márkanév jogutódjaiként.[2][3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fegyver- és Gépgyár Rt.

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1891. február 24-én alapították Budapesten a Fegyver- és Gépgyár Rt. (FÉG) jogelődjét. A gyárban pisztolyok, puskák és géppisztolyok készültek. A gyár nagy csarnokát Gut Árpád és Gergely Jenő tervezte 1912 és 1914 között. Ez volt Magyarország első nagy, teljesen vasbeton szerkezetű csarnoka.[4]

A Magyar Honvédség számára és exportra egyaránt gyártottak lőfegyvereket. 1935-ben jött létre a fúzió a Fegyvergyár és a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. között Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. néven.[5] A különböző profilok közül 1938-tól, a győri program meghirdetését követően, a fegyvergyártás vált a legfontosabbá. Magyarország a második világháborúba belépése után fokozták a termelést. 1943-ban a cég gyártmányainak túlnyomó része (mintegy 90%-a) fegyverekből állt. Ebben az időszakban a cég mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztatott. A Soroksári úti fegyvergyártó üzemeket és a cég olajfinomítóját 1944-ben angolszász bombázások tették tönkre.[6] 1965. április 1-től a gyár Fegyver és Gázkészülékgyár néven folytatta munkáját.[7]

A Fegyver- és Gázkészülékgyár mint állami vállalat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után a vállalat neve 1946–1965 között Lámpagyár (Lampart) volt. A vállalat 1965-ben vette fel a Fegyver- és Gázkészülékgyár nevet. Címe: Budapest IX. Soroksári út 158. volt. Továbbra is központi szerepet játszott a hadsereg lőfegyverellátásában. Az üzem először Kalasnyikovokat és PPS–41 géppisztolyokat, majd különböző fajta egyéb lőfegyvereket gyártott. Itt készültek a magyarországi lakótelepi lakásokban még ma is gyakran használatos gázkonvektorok is. 1975-ben került a vállalathoz a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat, amelyet 1984-ben leállítottak. Belőle alakult a FÉG Szolgáltató Leányvállalat.

Az 1950-es években elindul az új típusú vízmelegítők gyártása. A régi 5 literes típus helyett megjelent a KV 6-os készülék, majd ezt követte a kor igényeit színvonalasan kielégítő Csongor vízmelegítő.

Megkezdődik a gáz-vízmelegítő rendszerre épülő gázfűtő berendezések gyártása az 1960-as évek végén. A KV 6-C típusú vízmelegítő készüléket követően a „C”, „SC” készülékek után a saját fejlesztésű CIRKONOVA gázkazán ("cirkogejzír") termékcsalád gyártása.[7]

A privatizáció óta

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állami vállalat 1990-ben – a privatizáció folyamán – 13 termelő és több szolgáltató kereskedelmi társasággá (kft.) alakult. Ezek közül az egyik a FÉGARMY Fegyvergyártó Kft. volt. Minthogy 2004-ben számos exportpiacra fegyverkereskedelmi tilalmat rendeltek el, emiatt a FÉGARMY végleg csődbe ment.

A gázkészülék és fűtőberendezés gyártás azonban tovább élt, hiszen 2008-ban a jogelőd megvásárlásával a VARA-FÉG Kft. újraindította a hazai gázkészülékgyártást, sőt a már legkorszerűbb elvárásoknak megfelelő konvektorokat és kondenzációs gázkazánokat is gyártják.[8]

Figyelemre méltóak az egyedülálló FÉG-VESTALE ipari modulkazánok, amelyek társasházak és intézmények fűtésére alkalmasak. Modul alapú felépítésüknek köszönhetően az igényeknek megfelelően variálhatóak a különböző modulok.[9]

A VARA-FÉG Kft. két működő gyártóüzemei Verpeléten és Makón voltak találhatóak.

2025-ben a VARA-FÉG Kft. teljes megszűnésével véget ért Magyarországon a hazai gázkészülék-gyártás hosszú története.

Termékek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fegyverek: PA-63, AKM-63, AMD65.

Gázkészülékek

Varrógépek

Csepel 30

Hunnia 30

Vasúti kapcsolat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üzem korábban rendelkezett nagyvasúti kapcsolattal, amely a Ferencvárosi rendező pályaudvar felől ágazott ki, és a Gubacsi út – Szabadkai út találkozásánál érkezett be a gyár területére.[10][11] A 2000-es évek elején a Gubacsi úti villamospálya felújításakor eltávolították a kereszteződést, illetve felszedték a rendező pályaudvar felől kiágazó iparvágányokat.

A 20. század első felében a telep másik, Soroksári úti oldalán is ment be egy iparvágány, ez a Ráckevei HÉV vonalából ágazott ki.[12][13]

Képtár

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ továbbá cégnevének vezérszava, illetve védjegye
  2. ↑ "feg.hu". feg.hu. Hozzáférés: 2021. január 6..
  3. ↑ "FÉG Épületenergetika". Hozzáférés: 2021. január 7..
  4. ↑ https://real-j.mtak.hu/19722/1/Historia_Scientiarum_2015_13.pdf
  5. ↑ Ez a cég 1946-ig működött.
  6. ↑ Budapest lexikon
  7. 1 2 http://gazkeszulek-szerviz.hu/feg/index.php Archiválva 2019. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2019.01.27
  8. ↑ "FÉG Epületenergetika". fegkazan.hu. Hozzáférés: 2021. január 6..
  9. ↑ "FÉG Epületenergetika". fegkazan.hu. Hozzáférés: 2021. január 6..
  10. ↑ Budapest vasúti hálózata – vázlat (1987 márciusa, szerkesztette Wenzel György) INː "Magyarország vasútállomásai és vasút megállóhelyei". 2020. április 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 4..
  11. ↑ https://iho.hu/hirek/ha-a-201-es-valto-meselni-tudna-150405
  12. ↑ https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1912/?layers=100&bbox=2124295.060129149%2C6015150.986937787%2C2126527.2602207894%2C6015951.187077647
  13. ↑ https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1918-46/?layers=102&bbox=2124452.734567487%2C6015100.360681861%2C2126684.9346591276%2C6015900.56082172

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Sárközi Zoltán – Szilágyi Gábor – Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története 1891–1948 In: Tanulmányok Budapest multjából XXII., Budapest Történeti Múzeum, Budapest, 1988.

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmfelvételek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
BERJAYA Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=FÉG&oldid=29064505”