Aeroszol
Az aeroszol olyan keverék, amely egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Az aeroszolok lehetnek természetesek vagy antropogének. Természetes aeroszolokra példa a köd, a felhő, vagy a levegőben szálló finom, apró szemcséjű por. Antropogén aeroszolokra példa a füst, vagy a nagyvárosok felett szabad szemmel is látható szmog.[1] A hétköznapi szóhasználatban az aeroszol jelenthet egyszerűen szprét is, amely flakonból vagy egyéb hasonló tartályból adagolja a benne foglalt terméket.
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szó a görög aérosz (αέρας, levegő) és a latin solvo (old, felold) összetételéből származik.[2]
Definíció[3]
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az IUPAC meghatározása szerint az aeroszol olyan szol, amelyben a diszpergált (eloszlatott) fázis vagy szilárd, vagy folyékony, vagy a kettő keveréke, a diszperziós közeg pedig gáz-halmazállapotú. A gázban eloszlatott részecskék mérete 1 nanométer és 1 mikrométer között mozog, ennek értelmében az aeroszol kolloid rendszernek minősül. Régebbi definíciók ettől eltérő részecskeméretet is meghatároztak, így az aeroszolok akár túl is léphették a kolloid mérettartományt.
Légköri aeroszolok részecskemérete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A környezet-egészségügyi gyakorlat az aeroszolokat részecskeméret alapján három fő csoportba sorolja:
- PM10 – 10 µm-nél kisebb átmérőjű részecskék
- PM2,5 – 2,5 µm-nél kisebb finom részecskék
- Ultrafinom részecskék (UFP) – 0,1 µm-nél kisebb átmérőjű részecskék
A különböző méretű aeroszolok eltérő módon jutnak el a légutakba: a PM10 döntően a felső légutakban, a PM2,5 az alveolusokban rakódhat le, míg az ultrafinom részecskék méretük miatt akár a véráramba is átjuthatnak.[4]
Gyakorlati hasznosítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az aeroszolokat használják légzőszervi megbetegedések kezelésére, illatszernek, rovarirtó szernek, növényvédő szernek, illetve az égéstechnológia alkalmazása során.[5]
Az aeroszol-tudomány az aeroszolok előállításával, eltávolításával, technológiai alkalmazásával, illetve az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik.[1]
Élettani hatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A cseppfertőzések során is szerepe van az aeroszoloknak. Tüsszentés, köhögés és egyszerű kilégzés során vírusok vagy baktériumok tapadhatnak az apró folyadékcseppekhez, vagy akár[6] amelyek a levegőben szállva más élőlényeket is megfertőzhetnek. Az élő vagy élettelen biológiai eredetű részecskéket tartalmazó aeroszolt bioaeroszolnak hívják.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Hinds, William C. (1999). Aerosol Technology (2nd ed.). Wiley - Interscience. ISBN 978-0-471-19410-1.
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ "IUPAC Gold Book - aerosol". goldbook.iupac.org. 2019.
- ↑ Kelly, Frank J. (2012). "Air pollution and health: mechanisms and involvements". Environmental Health Perspectives. 120: 361–367.
- ↑ Hidy, George M. (1984). Aerosols, An Industrial and Environmental Science. Academic Press, Inc. ISBN 978-0-12-412336-6.
- ↑ Di Carlo, Piero; Falasca, Katia; Ucciferri, Claudio; Sinjari, Bruna; Aruffo, Eleonora; Antonucci, Ivana; Di Serafino, Alessandra; Pompilio, Arianna; Damiani, Verena; Mandatori, Domitilla; De Fabritiis, Simone; Dufrusine, Beatrice; Capone, Emily; Chiacchiaretta, Piero; Brune, William H.; Di Bonaventura, Giovanni; Vecchiet, Jacopo (2021. március). "Normal breathing releases SARS-CoV-2 into the air". Journal of Medical Microbiology. 70 (3): 001328. doi:33629949.
{{cite journal}}: Check|doi=value (súgó) - ↑ [10.17226/10586 Air Emissions from Animal Feeding Operations: Current Knowledge, Future Needs]. National Academies Press. 2003. április 7. ISBN 978-0-309-08705-6.
{{cite book}}: Check|url=value (súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerosol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
