Név
eredet
A település nevét elsőként 1283-ban
említik írásos feljegyzések. Hidvégardó
összetett szó, melynek "hidvég"-
előtagja a Tornából Borsodba
tartó út Bódva folyót átívelő hídját
jelöli, "-ardó"
utótagja pedig erdőóvó szóból rövidült, mely
az itt élő emberek egyik ősi foglalkozására,
az erdőgazdálkodásra utal.
Történeti leírás
A település a középkorban Szádvár tartozéka
volt, de az uradalom részeként többször cserélt
gazdát,így 1415-ben már a -
középkorban jelentős szerepet játszó - Bebek
család tartotta a kezében. Plébániája a korai
alapításúakhoz tartozik, s viszonylag korán,
a XIV. században már iskolával
is bír. Az 1427-es összeírásban
43 jobbágyportát számlálnak,
ami nagyobb helyiségre utal.A XV.
században egy ideig huszita kézen volt, majd
visszakerült a Bebekekhez.
1566-ban foglalták el a császáriak
Szádvárt, s ezzel az uradalom
- Hidvégardóval együtt - visszakerült
a koronához. Szádvár 1686 körüli
lerombolása táján az Eszterházy család
tulajdona lett. A falu lakossága annyira megfogyott
a török időszakban, és az azt követő nemzet
ellenállások idején, hogy 1720-ban
már teljesen néptelen. Az 1730-as
évek táján települhetett újra. 1736-ban
katolikus plébániája alakult és templomát az
Eszterházyak költségén 1777-ben
restauráltatták.
1833-ban
811 lakosa, 121 háza és egy lisztmalma is volt.
A XIX. században nagyobb birtokosa
a Gedeon és a Papp
család volt. Mindkét család kúriával
is rendelkezett, a XIX. század
végi, a XX. század eleji vármegye-monográfiák
elsősorban a Gedeon-kastély díszes
berendezését dicsérik.
A
község közepén egyfajta gyöngyszemként a XVIII.
században átépített barokk stílusú műemléki
római katolikus templom áll. Körülötte
középkori eredetű kőfal fut,
melynek déli oldalában a Soltész-család,
északi oldalában pedig a Gedeon-család
kriptája látható. Szomszédságában a
Szentháromság-szobor, valamint
a háborús hősök emlékműve áll. Itt található
a Millenniumi tér is, melynek
oszlopain szereplő évszámok a magyar és az ardói
történelem fontosabb állomásaira emlékeztetnek.
A templomot délről a Szent Imre tér
övezi, melyen a Nepomuki Szent
Jánost ábrázoló öntöttvas szobor,
valamint a Trianoni emlékmű
áll. A községben felújított református
templom is található, mely 1794-1797
között épült, déli homlokzata előtt tornyocskával.
Két jelentősebb felújított műemléki kúriával
is büszkélkedhet a község. A copf stílusú
Gedeon-kastélyban teleház, közösségi ház, a
népies klasszicizáló stílusú Papp-kúriában konyha
és étkezde működik.
Hidvégardó
központi szerepet tölt be. Itt található a körzeti
orvosi rendelő a mentőállomás a gyógyszertár
a védőnői szolgálat és a könyvtár is. A településen
2 csoportos óvoda és 3 osztályos alsós tagiskola
működik. Hidvégardó fejlett
infrastruktúrája, hagyományos kulturális programjai,
műemlékekben gazdag látnivalói, igényesen kialakított,
virágokkal , parkokkal díszített közterei, gondozott
utcái, épületei kellemes kikapcsolódást és felüdülést
kínálnak az itt élőknek és az ide látogatóknak
és kényelmes lehetőséget bitosítanak a letelepedőknek.
