Simkent
| Simkent (Шымкент Şımkent) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kazahsztán | ||
| Alapítás éve | 12. század | ||
| Polgármester | Gabidulla Abdrahimov | ||
| Irányítószám | 160000 | ||
| Körzethívószám | (+7) 7252 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 191 877 fő (2023. jan. 1.) | ||
| – agglomeráció | 854 500[1] fő | ||
| – elővárosokkal | 1 400 000[2] fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 506 m | ||
| Terület | 347 km² | ||
| Időzóna | BTT (UTC+6) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 18′, k. h. 69° 36′42.300000°N 69.600000°EKoordináták: é. sz. 42° 18′, k. h. 69° 36′42.300000°N 69.600000°E | |||
 | |||
 | |||
| Simkent weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simkent témájú médiaállományokat. | |||
Simkent (Шымкент/Şımkent/شىمكەنت), korábbi nevén 1993 előtt Csimkent[3] (Чимкент/چىمكېنت, oroszul Чимкент') Kazahsztán harmadik legnagyobb városa, 629 600 fős lakosságával (2011).[4] Az ország legsűrűbben lakott régiója, a Türkisztáni területen fekszik, attól közigazgatásilag független. A város fontos közlekedési csomópont a Turkesztán–Szibéria vasútvonalon, egyben jelentős kulturális központ. Repülőtere a simkenti nemzetközi repülőtér. A város Almatitól 690 km-re nyugatra, az üzbegisztáni Taskenttől 120 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Simkentet a 12. században alapították[5] karavánszerájként, hogy védjék a Selyemúton fekvő Szajram városát, amely tíz kilométerre keletre feküdt tőle. Simkent a nomád törökök és a letelepedett szogdok közti kereskedelem egyik központjává vált. Többször is elpusztították, többek közt Dzsingisz kán csapatai, a déli kánságok seregei és nomádok is. A 19. század elején a kokandi kánság része lett. 1864-ben az oroszok foglalták el.[6] 1914-ben a Csernajev, 1924-ben a Simkent nevet kapta. Az orosz hódítás után a nomád és a letelepedett törökök közti kereskedelem zajlott a városban, mely híres volt kumiszáról.[7]
Simkent közelében gulág is volt, és sok orosz anyanyelvű ember fogolyként érkezett a területre.[8]
A Csimkent név két üzbég szóból ered: a csim pázsitot jelent, a kent vagy kand pedig várost, így „fűben lévő város” a jelentése. Miután Kazahsztán elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, a várost 1993-ban átnevezték, a kormány által indított mozgalom keretén belül, melynek célja az volt, hogy a városoknak kazah neve legyen. Az ország alkotmányában is szereplő írásmódja, a Шымкент (Simkent) szembemegy az eredeti üzbég helyesírási szabállyal, mely szerint sosem következik ы a ш után; emiatt az új, Simkent nevet a cirill betűt használó országok közül csak Kazahsztán használja, a többiek továbbra is Чимкент (Csimkent) formában írják a város nevét.
2015 januárjában Simkent kérelmezte az UNESCO-tól, hogy ismerjék el ősi városként.[9]
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Simkent a mediterrán és a száraz kontinentális éghajlat határán fekszik. A nyár forró, viszonylag száraz, a tél hideg, de érezhetően melegebb, mint az olyan, északabbra fekvő városokban, mint Almati és Asztana. A leghidegebb hónap, a január középhőmérséklete -1 fok körül van, az éves csapadék kicsivel 600 mm alatti.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népességváltozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 854 500 | 885 799 | 912 300 | 951 605 | 1 038 152 | 1 074 167 | 1 184 113 | 1 191 877 |
| 2014 | 2016 | 2017 | 2018 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
Etnikumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főbb etnikumok:[10]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban korábban az ólombányászat volt jelentős, a gazdasági fejlődés az 1930-as években indult meg. 1934-ben[11] vagy 1938-ban[12] ólomolvasztó kemence épült Simkentben, amely a Szovjetunió nagy részét ellátta ólommal, rézzel és más fémekkel, többek közt innen származott a Vörös hadsereg töltényeinek háromnegyede. Az olvasztás 2008-ig zajlott, és hatalmas talajszennyezéssel (ólom, kadmium) járt. 2010-ben viták közepette rövid ideig újraindította egy, az Egyesült Királyságban bejegyzett cég, a Kazakhmys.[11] A városban cinkfinomítás, valamint karakuljuhgyapjú feldolgozása zajlik, textil-, élelmiszer- és gyógyszeripara is van, valamint egy közepes méretű olajfinomító, melynek tulajdonosa és üzemeltetője a PetroKazakhstan.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- FC Ordabasy futballcsapat
- BIIK Kazygurt női futballcsapat
- A városi sportiskolában kezdte pályafutását Nelli Kim koreai–tatár származású tornásznő, aki 1976 és 1980 között világversenyeken 12 aranyérmet nyert (5-5 olimpiai és vb-, illetve 2 eb-cím).
A popkultúrában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Command & Conquer: Generals számítógépes játékban szerepel a város.
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Város | Ország |
|---|---|
| Stevenage |  Egyesült Királyság |
| İzmir |  Törökország |
| Adana | Törökország |
| Mahiljov |  Belarusz |
| Grosseto |  Olaszország |
| Pattaja |  Thaiföld |
| Hudzsand |  Tádzsikisztán |
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Tauke-khan sugárút és a Kunaev körút kereszteződése a Mega Center Shymkent bevásárlóközpont felől
A ЦУМ szovjet-orosz stílusú bevásárlóközpont
Szökőkutak a bevásárlóközpontnál
Al-Farabi u., Orvosi Akadémia
Turkestan u. (улица Туркестанская)
Hegyek Simkent körül
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Курносова, Светлана. "О развитии Шымкента отчитался аким города Дархан Сатыбалды". zakon.kz. Hozzáférés: 2014. december 9.
- ↑ Министерство регионального развития республики Казахстан. "Программа развития регионов".
- ↑ Sablon:Cite EB1911
- ↑ 2011-11-21-ei becslés Archiválva 2012. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
- ↑ Peoples of central Asia. By Lawrence Krader. Published by Indiana University, 1971
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/111610/Shymkent
- ↑ Through Russian central Asia. By Stephen Graham. Published by The Macmillan Company, 1916
- ↑ The Gulag Archipelago, 1918–1956: an experiment in literary investigation. By Aleksandr I. Solzhenitsyn, H. T. Willetts, Thomas P. Whitney. Published by Westview Press, 1997
- ↑ "Shymkent Seeks UNESCO Recognition As 2,200-Year-Old City". www.astanatimes.com. 2021. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 31.
- ↑ "www.stat.kz". 2012. november 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 31.
- 1 2 People & Power (TV programme), Al Jazeeera English, Robin Forestier, 20 February 2014
- ↑ The USSR. By John C. Dewdney. Published by Dawson, 1976
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Shymkent című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
