close
Ugrás a tartalomhoz

Gene Tierney

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gene Tierney
BERJAYA
SzületettGene Eliza Tierney
1920. november 19.[1][2][3][4][5]
Brooklyn
Elhunyt1991. november 6. (70 évesen)[1][2][3][4][6]
Houston
Állampolgárságaamerikai
Házastársa
  • Oleg Cassini (1941–1952)
  • W. Howard Lee (1960. július 11. – 1981. február 16.)[7][8]
ÉlettársaJohn Fitzgerald Kennedy (1946–1947)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
  • színész
  • önéletrajzíró
  • karakterszínész
  • színházi színész
  • televíziós színész
  • filmszínész
IskoláiBrillantmont International School
Kitüntetéseicsillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
Halál okatüdőtágulat
SírhelyeGlenwood Cemetery[9][10]
Színészi pályafutása
Aktív évek1938–1980
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Gene Tierney témájú médiaállományokat.

Gene Eliza Tierney (New York, 1920. november 19. – Houston, Texas, 1991. november 6.) Oscar-díjra jelölt amerikai színésznő, pin-up girl.

Az 1940-es évek ünnepelt csillaga, olyan népszerű és híres színésznő volt, mint Rita Hayworth, Lana Turner és Ava Gardner.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalkora

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tierney 1920-ban született New Yorkban. Édesapja, Howard brókerügynök, édesanyja, Belle Lavinia testnevelő tanár. Egy bátyja, Howard "Butch" és egy húga, Patricia, "Pat" volt.[11] Tierney a St. Margaret és a Fairfieldi Unquowa Általános Iskolába járt Connecticutban. Első verse, Éjszaka (Night) címmel megjelent az iskolaújságban, és Tierney egész életében alkalmanként írt verseket.[11] Tierney szerepelt a Kisasszonyok című iskolai színdarabban, amiben Jót játszotta. Két évet töltött Európában, a svájci Brillantmont Nemzetközi Iskolában, Lausanne-ban, ahol megtanult folyékonyan franciául.

1938-ban visszatért Amerikába, és a Miss Porter Iskolájába járt. A nyugati parton töltötte a családdal a szünidejét, amikor meglátogatta a Warner Bros. stúdióját, ahol egy unokatestvére dolgozott. Anatole Litvakkal ismerkedett meg, aki azt ajánlotta a tizenhétéves lánynak, hogy legyen színésznő. A szülei azonban ellenezték, később Tierney mégis színészetet tanult, de elfogadta szülei feltételét, hogy a színházban kezdjen. George Abbott gyorsan a szárnyai alá vette. Tierney első szerepében egy vödör vizet vitt a színpadon a What a Life! című színdarabban, következő szerepét 1939-ben kapta meg a Mrs. O'Brien Entertain című darabban. A kritikusok dicsérték alakítását, és nagy jövőt jósoltak neki.[11]

Ezután a Columbia Picturesszel írt alá egy hathónapos szerződést. A nagy derby című filmbe nyert válogatást, de a produkció forgatása megkésett. Tierney a szerződése lejártával visszatért a Broadwayre, ahol kasszasikert és kritikusi elismerést gyűjtött be a The Male Animal című színdarabbal 1940-ben.

Filmkarrier

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tierney-nek a 20th Century Fox kínált szerződést, és első filmje Henry Fonda főszereplésével a Frank James visszatér című westernfilm volt. Ezután Paul Muni oldalán tűnt fel a Hudson's Bayben, majd John Ford beválogatta a Dohányföld című vígjátékába, ahol Randolph Scott volt a partnere.

1942-ben kettős szerepet vállalt a Rings on Her Fingers című parádés komédiában, felbukkant Thunder Birdsben, a China Girlben és a Son Fury: The Story of Benjamin Blake című produkcióban. 1943-ban Ernst Lubitsch főszerepet kínált neki az Ép testben épp, hogy élek című vígjátékban. 1944-ben leghíresebb szerepét játszotta el Otto Preminger Valakit megöltek című film noirjában. 1945-ben Oscar-díjra jelölték a Leave Her to Heaven (vagy Halálos bűn) című filmjéért, amiben egy féltékeny, narcisztikus asszonyt alakított Cornel Wilde oldalán. A produkció a Fox legtöbb bevételt hozó filmje volt a negyvenes években.[11][12]

A Sárkányvár asszonya című film (1946) Walter Huston és Vincent Price mellett vonultatta fel Tierney-t, ami egyben Joseph L. Mankiewicz első rendezése is volt. Ugyanebben az évben szerepelt Tyrone Power párjaként a The Razor's Edge (vagy A borotva éle) című filmadaptációban, ami William Somerset Maugham regénye alapján készült. 1947-ben Rex Harrisonnal játszott A kísértet és Mrs. Muirben. 1948-ban a That Wonderful Urge című parádés komédiában bukkant fel, majd ismét együtt dolgozott Otto Premingerrel az Örvény című filmben, oldalán José Ferrerrel és Richard Contéval. Két további film noirral bővítette portfólióját 1950-ben: Az éjszaka és a város valamint az Ahol a járda véget ér címűekkel.

1951-ben a Paramount Picturesnek teljesített egy filmszerződést a The Mating Season című vígjátékkal, amiben John Lunddal, Thelma Ritterrel és Miriam Hopkinsszal játszott együtt. Ugyanebben az évben a Warner Bros. filmjében vállalt szerepet a Close to My Heart című filmdrámában Ray Millanddal. Tierney még olyan nagy színészek mellett játszott, mint Spencer Tracy, Clark Gable, Ginger Rogers vagy Van Heflin.

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tierney kétszer házasodott meg. Első férje, Oleg Cassini divattervező volt, akihez 1941-ben ment hozzá. A párnak két lánya született, Daria és Christina "Tina". Daria fogyatékosan született, és egész életére kórházi segítségre szorult. Tierney később tudta meg, hogy várandóssága alatt elkapta a rózsahimlőt, ami ártalmas lehet a magzatra. A történet később megihlette a híres krimiírónőt, Agatha Christie-t, aki A kristálytükör meghasadt című regényét Tierney-ről mintázta.[11][13] Cassini és Tierney 1946-ban szétköltöztek, 1948-ban pedig elváltak, de barátok maradtak életük végéig.

Tierney-nek viszonya volt John F. Kennedyvel, aki fiatal veteránként tért vissza a második világháborúból, hogy megnézze A Sárkányvár asszonya forgatását. Kennedy véget vetett a kapcsolatnak, mikor úgy döntött, hogy politikai pályára lép.[11][12]

Másik nagy szeretője Aly Kahn pakisztáni herceg volt, akivel európai forgatások alatt ismerkedett meg. 1952-ben a herceg eljegyezte, míg a válása Rita Hayworth színésznőtől közben folyt, de a házasságukat a herceg apja, III. Aga Khan nem engedélyezte.[11]

1958-ban Tierney megismerte W. Howard Lee texasi olajmágnást, aki házasságban állt Hedy Lamarr-ral. 1960-ban a pár elvált, és még abban az évben Tierney-t oltárhoz vezette, és 1981-ig Lee haláláig együtt maradtak.

Betegsége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tierney mániás depresszióban szenvedett.[12] Lánya, Daria születése után a színésznőnek gondjai támadtak a koncentrációjával, ami színészi munkáját is befolyásolta. 1953-ban el kellett hagynia a Mogambo stábját, ahol Grace Kelly vette át a helyét. 1955-ben Tierney állapota rosszabbodott, Az Isten bal keze forgatásán Humphrey Bogart tanácsolta neki, hogy forduljon orvoshoz.[11][13] Tierney pszichológushoz járt, majd intézetbe került, ahol sokkterápiát kapott. 1957-ben kilépett egy tizennégy emelet magas ház ablakának párkányára, és húsz percen át ott maradt, amíg ki nem hívták a rendőrséget. A színésznőt ismét klinikára küldték, majd a terápiája lejártával elengedték.

Tierney ezután eladóként dolgozott egy ruhaboltban, és próbált beépülni a társadalomba, de egy vevő felismerte, és a hír szenzációt keltett a lapokban.[11] 1958-ban a 20th Century Fox főszerepet kínált neki a Holiday for Lovers című filmben, de Tierney nem bírta a stresszt, és kilépett.

Kései évek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tierney-t többször próbálták visszacsalni a stúdiók. Első filmszerepe a kihagyása után 1962-ben volt Franchot Tone mellett az Advise & Consent-ben. Ezután a Játékok a padlásszobában következett a főszerepben Geraldine Page-dzsel. Utolsó filmszerepei 1964-ben a The Pleasure Seeker és az 1969-es Daughter of the Mind. 1980-ban szerepelt utoljára a televízióban A Scruples Divatház című minisorozatban.

1979-ben kiadta életrajzi könyvét Self-Portrait címmel. 1981-ben elhunyt második férje Howard Lee. 1986-ban Tierney Donostia Életműdíjat kapott Gregory Peck mellett a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon. 1991-ben hunyt el tüdőbetegségben, amit erős dohányzása okozott.

Filmográfia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színpadi szerepek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ÉvCímSzerepSzínház
1939Mrs O'Brien EntertainsMolly O'DayLyceum Theatre
Ring TwoPeggy CarrHenry Miller's Theatre
1940The Male AnimalPatricia StanleyCort Theatre

Filmek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ÉvCímSzerepMagyar hang[14]
1940Frank James visszatérEleanor Stonen.a
1941Hudson's BayBarbara Hall
DohányföldEllie MayPálffy Gabi
Belle StarrBelle Shirley / Belle Starr
SundownZia
Bosszú SanghajbanPoppyn.a
1942Son of Fury: The Story of Benjamin BlakeEve
Rings on Her FingersSusan Miller / Linda Worthington
Thunder Birds: Soldiers of the AirKay Saunders
China GirlMiss Haoli Young
1943Ép testben épp, hogy élekMartha Strabel Van Cleven.a
1944Valakit megöltekLaura Hunt1. magyar változat (1972): Halász Judit
2. magyar változat: Kováts Adél
1945A Bell for AdanoTina Tomasino
Halálos bűnEllen Berent Harlandn.a
1946A Sárkányvár asszonyaMiranda Wellsn.a
The Razor's EdgeIsabel Bradley
1947A kísértet és Mrs. MuirLucy Muirn.a
1948The Iron CurtainAnna Gouzenko
That Wonderful UrgeSara Farley
1949ÖrvényAnn Suttonn.a
1950Az éjszaka és a városMary Bristoln.a
Ahol a járda véget érMorgan Taylorn.a
1951The Mating SeasonMaggie Carleton
A RiviéránLili DuranJani Ildikó
The Secret of Convict LakeMarcia Stoddard
Close to My HeartMidge Sheridan
1952Way of GauchoTeresa Chavez
Plymouth AdventureDorothy Bradford
1953Sose engedj el!Marya Lamarkina
Personal AffairKay Barlow
1954SzinuheBaketamonNyakó Júlia
Black WidowIris Denver
1955Az Isten bal kezeAnne "Scotty Scott"Kovács Nóra
1962Advise & ConsentDolly Harrison
1963Játékok a padlásszobábanAlbertine Prinen.a
Four Nights of the Full Moon?
1964The Pleasure SeekersJane Barton
1969Daughter of the MindLenore Constable

Televíziós sorozatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ÉvCímSzerep
(zárójelben az évad (S) és/vagy az epizód (E) száma)
1960General Electric TheaterEllen Galloway (S9E10)
1969The F.B.I.Faye Simpson (S4E23)
1980A Scruples DivatházHarriet Toppingham

Díjak és jelölések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ÉvCímDíjEredmény
1946Halálos bűnOscar-díj a legjobb női főszereplőnekJelölve
1960Életművéértcsillag a Hírességek sétányánElnyerte
1986ÉletművéértSan Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál: Donostia-díjElnyerte

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. 1 2 "Internet Broadway Database". Internet Broadway Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "FemBio database" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "Roglo".
  6. ↑ "GeneaStar".
  7. ↑ "FamilySearch családfa". Hozzáférés: 2021. szeptember 21.
  8. ↑ "WikiTree" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 21.
  9. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 22.
  10. ↑ "celebritygraveland.com/2020/12/14/gene-tierney/". Hozzáférés: 2024. szeptember 22.
  11. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 PeoplePill
  12. 1 2 3 Famous People
  13. 1 2 Spetko
  14. ↑ iszdb.hu

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Guerrero, Víctor. Gene Tierney. En el filo de la navaja. Madrid: T&B Editores, 2016. ISBN 9788494458484
  • Mérigeau, Pascal. Gene Tierney. Paris: edilig, 1987. ISBN 2856011748
  • Tierney, Gene. Self-Portrait. New York: Wyden Books, 1979.
  • Tierney, Gene. Mademoiselle, vous devreiz daire du cinéma... Paris: Hachette, 1985. ISBN 2859569049
  • Vogel, Michelle. Gene Tierney: A Biography. Jefferson, NC: McFarland & Company, 2004. ISBN 0786420359

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gene_Tierney&oldid=27996330”