close
Ugrás a tartalomhoz

Aequornithes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BERJAYA
Aequornithes
Evolúciós időszak: Késő kréta (Lehetséges búvármadarak találhatóak ebből a korból ) napjainking 70–napjainkig Ma
Tasmán albatrosz (Thalassarche cauta)
Tasmán albatrosz (Thalassarche cauta)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
kládok
Hivatkozások
BERJAYA
A Wikifajok tartalmaz Aequornithes témájú rendszertani információt.

Az aequornithes (a latin aequor, a víz kiterjedése + ógörög ornithes, madarak), vagy valódi vízi madarak[1] a legkevésbé kiterjedt klád, melybe a búvárfélék és a kárókatonafélék tartoznak bele.[2]

A csoport monofíliáját több molekuláris törzsfejlődési tanulmány is alátámasztja.[3][4][5][6]

A madárrendek teljes génvizsgálata alapján a kaguk és a guvatgémek (eurypygiformes) valamint a trópusi madarak három faját magába foglaló trópusimadár-alakúak, egységesen az eurypygimorphae az ardeae kládhoz tartozó aequornithes legközelebbi rokonai.[1]

Aequornithes

búváralakúak



Austrodyptornithes

viharmadár-alakúak (albatroszok és viharmadarak)



pingvinalakúak BERJAYA





gólyaalakúak BERJAYA




szulaalakúak


gödényalakúak


gödényfélék (pelikánok) BERJAYA




papucscsőrű madár



gogó






Íbiszfélék



Gémfélék








A kladogram alapja Burleigh, J.G. et al. (2015)[7]

  1. 1 2 Jarvis, E.D.; et al. (2014. december 12.). "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds". Science. 346 (6215): 1320–1331. Bibcode:2014Sci...346.1320J. doi:10.1126/science.1253451. PMC 4405904. PMID 25504713.
  2. Mayr, G. (2011. február). "Metaves, Mirandornithes, Strisores and other novelties – a critical review of the higher-level phylogeny of neornithine birds". J Zool Syst Evol Res. 49 (1): 58–76. doi:10.1111/j.1439-0469.2010.00586.x.
  3. Hackett, S.J.; et al. (2008. június 27.). "A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History". Science. 320 (5884): 1763–1768. Bibcode:2008Sci...320.1763H. doi:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
  4. Yuri, T.; et al. (2013). "Parsimony and model-based analyses of indels in avian nuclear genes reveal congruent and incongruent phylogenetic signals". Biology. 2 (1): 419–444. doi:10.3390/biology2010419. PMC 4009869. PMID 24832669.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  5. Kimball, R.T.; et al. (2013. december). "Identifying localized biases in large datasets: A case study using the Avian Tree of Life". Mol Phylogenet Evol. 69 (3): 1021–32. doi:10.1016/j.ympev.2013.05.029. PMID 23791948.
  6. Kuramoto, T.; et al. (2015). "Determining the Position of Storks on the Phylogenetic Tree of Waterbirds by Retroposon Insertion Analysis" (PDF). Genome Biology and Evolution. 7 (12): 3180–3189. doi:10.1093/gbe/evv213. PMC 4700946. PMID 26527652.
  7. Burleigh, J.G.; et al. (2015. március). "Building the avian tree of life using a large-scale, sparse supermatrix". Molecular Phylogenetics and Evolution. 84: 53–63. doi:10.1016/j.ympev.2014.12.003. PMID 25550149.